A német belügyi tárca vezetője arra figyelmeztetett, hogy hosszabb távon az összes európai országnak részt kell vállalnia a menekültkérdés megoldásában, mert ha nem – fűzte hozzá Seehofer, akkor Berlin tud másként is beszélni és elgondolkodik az anyagi következményeken. A politikust, aki 5 éve, a menekültválság csúcsán még Orbán Viktorral értett egyet és a határok lezárását szorgalmazta, ezúttal teljes mértékben osztja Merkel véleményét, hogy ti. segíteni kell a görögországi menekülttábort elpusztító tűz után a többszörösen is földönfutóvá lett embereken. Úgy fogalmazott, hogy a szolidaritás nem lehet egyirányú utca és ne is álmodjon más vonatkozásban segítségről az, aki nem hajlandó közreműködni a migrációs politikában.
Németország hosszas habozás után úgy határozott, hogy átvesz jó 400 családot, azaz 1553 olyan menedékkérőt, aki már megkapta a státuszt. Azért csupán ennyit a 13 ezer érintettből, mert ezúttal nem szeretne egyedül lépni. Csakhogy a többi kormánynak nem akaródzik csatlakozni a német példához. Az osztrák miniszterelnök ezt nyíltan ki is mondta, ami külön felháborította Seehofert. A bajor politikus ugyanakkor utalt arra, hogy amelyik tag nem szeretne menekülteket befogadni, az másként is eleget tehet a kötelező szolidaritásnak. A végső eszköz azonban mindenképpen az, hogy legyen végre állandó mechanizmus a migránsok elosztására.
Szemtanúk szerint az általában mindig nyugodt és megfontolt Merkel ezúttal teljesen kijött a sodrából, amikor megtudta, hogy Németországot megint magára hagyták a többiek. A franciák még csak nem is válaszoltak, amikor Berlin megkereste őket, hogy csinálni kellene valamit a leszboszi menekültekkel. De hát a bevándorlás rettenetesen kényes téma, hozzá képest sétagalopp tető alá hozni egy pénzügyi megállapodást.
A kancellár azért dühös, mert újból bebizonyosodik, hogy az unió képtelen egyről a kettőre jutni ezen a fontos területen, neki pedig már csak egy éve maradt, hogy bizonyítsa: az unió igenis egységes és képes közösen eljárni. De hát a többiek közül jó páran megint csak abban bíznak, mint 5 éve: amikor nagy baj van, majd a németek elviszik a balhét.
A déliek azon vannak, hogy a többiek könnyítsék meg a terheiket. Az északi államok szokás szerint arisztokratikusan tartózkodóak. A visegrádiak, ezúttal Ausztriával kiegészülve, továbbra sem kérnek a kötelező elosztásból. Egyébiránt a napokban a belügyekért felelős uniós biztos is megpendítette, hogy szó lehet a szolidaritás más formáiról is, mert a Bizottság tudja, hogy Magyarország és a többiek ebben a kérdésben hajthatatlanok.
Erősödik az Ausztriára nehezedő migrációs nyomás. Ezt az osztrák belügyminiszter jelentette be, amikor ismertette az éves jelentést az embercsempészetről, illetve az emberkereskedelemről. Nehammer ezt azzal illusztrálta, hogy az utóbbi két hónapban csaknem 4400 illegális bevándorlót fogtak meg, ami 20 %-os növekedést jelent az egy évvel ezelőtti adathoz viszonyítva. A legtöbben a tiroli Kustein környékén kerültek a hatóságok kezére, utána Innsbruck, majd a magyar határ közelében lévő Bruck an der Leitha térsége következik.
A legtöbben Olaszország és Magyarország felől lépték át jogellenesen a határt. A zömük afgán, szír, iraki és albán. A csempészek jó része szír, osztrák, török, szerb és afgán. Az elmúlt évben 242-en buktak le közülük, ami 8,5 % haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Külön kategória, amikor prostitúció céljára szállítják át az embereket a határon. Az áldozatok az esetek túlnyomó részében románok, magyarok és bolgárok voltak.
Az embercsempészet visszaszorítására Ausztria július óta kísérletképpen drónokat vet be a többi közt a magyar határon. Jelenleg 40 ilyen repülő alkalmatosság figyeli a magasból az eseményeket, de számukat növelni kívánják, miután mind több migráns próbál meg átjutni.
Vannak rezsimek, ahol szó szerint megmérgeznek ellenzékieket, hogy elnémítsák őket, híveiket pedig megfélemlítsék. Másutt viszont a hazugságok és a hatalom jogsértései végezhetnek alattomban a demokráciával. Az ilyesfajta métely az egyes emberekre nézve nem halálos, ám lopakodva lerombolja a társadalmi együttélés alapjait. Pl. amikor Trump még a legújabb erdőtűzzel szembesülve is kétségbe vonja a tudományos bizonyítékokat az éghajlatváltozásról. Vagyis a populista politika mérgező, mert a jogállam mindig arra épül, hogy mindenki elismeri a valóságot és arról ésszerű vita folyik. A nézetek ütközéséből rendezett eljárás keretében kötelező döntések lesznek, gyakran fájdalmas kompromisszumok formájában.
A demagógok viszont ezzel szembe mennek minden szinten. Addig tagadják a valóságot, míg csak nem lehetetlenné válik az álláspontok szembeállítása. A tények helyébe a vélemény lép. De ha ez sem elég, akkor egyszerűen figyelmen kívül hagyják a törvényeket és megállapodásokat. Lásd, hogy Johnson felmondaná az EU-val kötött kilépési szerződést, semmibe venné a jogot. Vagyis a populizmus egész társadalmakat tesz tönkre, legyen szó az USÁ-ról, Nagy-Britanniáról, Lengyelországról vagy Magyarországról. Ugyanakkor ezek az országok ily módon közelebb jutnak ahhoz a modellhez, amelyben szó szerint megmérgeznek ellenzékieket.
A vezércikk újabb hazugságával szembesíti az amerikai elnököt, miután Trump kampánygyűléseken folyton a mellét döngeti, hogy irányításával az Egyesült Államok visszaszerezte nemzetközi tekintélyét, ám a legújabb közvélemény kutatás éppen az ellenkezőjét tanúsítja. A Pew Intézet 13 vezető demokráciában szondázta a közvéleményt és azt tapasztalta, hogy mélybe zuhant az ország presztízse, az elnökével együtt. De oly mértékben, hogy javulás akkor is csak hosszabb távon várható, ha Biden nyeri a választást.
A független Pew 20 éve rendszeren elvégzi ezt a felmérést, de ilyen siralmas képet még sosem kapott a britek, franciák, kanadaiak, japánok, ausztrálok, hollandok és svédek közlése alapján. Az emberek valamivel több mint 50 %-a egyedül Dél-Koreában vélekedett kedvezően az USÁ-ról. A medián érték azonban 34 % volt, míg 2016-ban még 57-72 %-ot mértek ezekben az országokban.
Az egyik ok a vírusválság elfuserált kezelése, de sokkal inkább Trump maga. Az ő népszerűsége 16 %-ra zuhant, és még Putyint, illetve a kínai államfőt is többre becsülik nála, 23, illetve 19 %-kal. Obama 4 éve 68-93 %-ig jutott. Nem meglepő emellett, hogy jelenleg Merkel vezeti a listát. Ugyanakkor Amerika semmi jóra nem számíthat, ha az elnök hivatalában marad, sőt.
