Az Európai Parlament alapjogokért felelős bizottsága is leteszi a garast az uniós támogatásokat a jogállamiság tiszteletben tartásához kötő rendelet elfogadása mellett. A Michal Šimečka szlovák liberális EP-képviselő által készített jelentésről hétfőn és kedden szavaz a szaktestület.
A lapunk birtokába jutott kompromisszumos szövegtervezetben a mértékadó frakciók többek között azt javasolják, hogy az előkészületben álló jogszabály mondja ki: az EU alapvető értékeinek megsértése maga után vonja a pénzügyi transzferek visszavonását. Véleményük szerint a brüsszeli kifizetések csökkentéséről, felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről szóló szankciókat úgynevezett fordított minőségi többséggel kell jóváhagyni a kormányközi döntéshozó testületben, az EU Tanácsában. Ez azt jelentené, hogy az Európai Bizottság által javasolt pénzügyi büntetőintézkedéseket csak a tagállamok többségének a szavazatával lehessen megtorpedózni - a rendes minősített szavazás során a tagállamok többségnek kell átengednie egy javaslatot. Másként nem biztosítható a jogállami feltételrendszer hatékony működése, vélik a szerzők. Szerintük biztosítani kell azt is, hogy a szankciók nem sújtják a közösségi támogatások végső kedvezményezettjeit, köztük a civil szervezeteket.
A szakbizottság elé kerülő szöveg beterjesztői hangsúlyozzák: az Európai Uniónak nincsenek megfelelő eszközei a demokrácia, az alapjogok és a jogállam megsértésének, illetve a demokratikus visszarendeződésnek a kezelésére. Ezért egy olyan mechanizmus létrehozását kezdeményezik, amely lehetővé teszi, hogy az alapértékeket megszegő kormányokat az évente közzétett jogállamisági jelentés alapján és az abban lefektetett ajánlásoknak megfelelően felelősségre vonják kötelezettségszegési eljárás, 7. cikkely szerinti eljárás, illetve költségvetési szankciók formájában. A 27 tagállamra kiterjedő első ilyen értékelést szeptember 30-ikán fogadja el az Európai Bizottság.
A szerzők azt is javasolják, hogy az Európai jövőjéről szóló konferencián vizsgálják felül a jogállamiság megsértése miatt indítható 7. cikkelyes eljárásnak a többségi szavazásra és a szankciók érvénybe léptetésére vonatkozó rendelkezéseit. Ismeretes, hogy az EU kormányközi tanácsában lassan és nehézkesen halad a folyamat Magyarország és Lengyelország ellen. A szakbizottság előtt fekvő jelentés megfogalmazása arra utal, hogy a huszonhetek négyötödének szavazata szükséges ahhoz, hogy kimondják: a jogállam veszélyben van egy adott tagállamban. A jogállam megsértésével vádolt ország elítéléséhez viszont valamennyi uniós kormány jóváhagyása kell. Vagyis a jelenlegi szabályok majdnem lehetetlenné teszik a vétkes szankcionálását.
