Ciprus megvétózta a Belarusz elleni szankciókat

A várakozásoknak megfelelően nem tudtak határozni az Európai Unió külügyminiszterei a Belarusz elleni szankciókról, ezért a döntés a csütörtökön összeülő állam- és kormányfőkre marad.

A büntetőintézkedések egyhangúsághoz kötött elhatározásához ezúttal Ciprus jóváhagyása hiányzott. A szigetország csak akkor lenne hajlandó megszavazni a Lukasenko-rendszert kiszolgáló személyekkel szembeni szankciókat, ha az Európai Unió kellően szigorú retorziókat foganatosítana a ciprusi felségvizekben illegális fúrásokat végző Törökország ellen. Ennek a vitának a megtárgyalása és eldöntése is a csúcstalálkozó résztvevőire vár.

A kialakult patthelyzet is alátámasztja a vélekedést, hogy a huszonhetek teljeskörű egyetértését igénylő külpolitikai döntéshozatal meggyengíti az Európai Unió nemzetközi tekintélyét. Ursula von der Leyen bizottsági elnök az unió helyzetéről szóló múlt heti beszédében éppen emiatt sürgette a minősített többségi szavazás bevezetését, ami egyébként jóval keményebb diónak bizonyulhat, mint bizonyos büntetőintézkedések jóváhagyása.

A külügyminiszterek öt hete adták elvi beleegyezésüket a belarusz feketelista összeállításához, amelyre azóta 40 személy neve került fel, főként azoké, akik közreműködtek az elnökválasztás eredményeinek a meghamisításában és a békés tüntetők elleni brutális fellépésekben. Alekszandr Lukasenko elnök egyelőre nem szerepel rajta, mert a tagországok erről sem tudtak közös nevezőre jutni. Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a brüsszeli ülés után azt mondta: reméli, hogy a tagállami vezetők iránymutatása alapján a tárcavezetők már a következő ülésükön meg tudnak állapodni a szankciókról. “Mindent meg fogok tenni ennek érdekében, mert ha képtelenek leszünk rá, az EU hitelességét kockáztatjuk” — tette hozzá.

A spanyol politikus megismételte, hogy a közösség nem ismeri el Alekszandr Lukasenkót Belarusz törvényes elnökének, szabad és tisztességes választásokat követel az EBESZ fennhatósága alatt, és párbeszédre szólítja fel a hatalom és az ellenzék képviselőit. Közölte azt is, az unió jelenleg vizsgálja, milyen lépéseket tegyen, ha Lukasenko a tiltakozások dacára elfoglalja a hivatalát: “Ennek nyilvánvalóan negatív következményei lesznek a kétoldalú viszonyban, a Keleti Partnerségre (amelynek Belarusz jelenleg a tagja) és a magasszintű találkozókra” — fogalmazott.

Az ülésről a Facebookon bejelentkező Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a belarusz helyzetről folytatott vitáról csak annyit közölt: Josep Borrell segítségét kérte ahhoz, hogy a minszki katolikus érsek hazatérhessen. A Lengyelországból visszatérő Tadeusz Kondrusiewicztől még augusztus végén tagadták meg a belépést az ország területére.

A belarusz ellenzék vezetője, Szvetlana Tyihanovszkaja — aki a tiltakozó mozgalom több irányítójával együtt szintén “persona non grata” a saját hazájában — hétfő reggel találkozott az uniós külügyminiszterekkel, és sürgette őket, hogy fogadják el a vétkesnek talált belarusz személyekkel szembeni szankciókat. Később az Európai Parlament külügyi bizottságában arra kérte a képviselőket és rajtuk keresztül az Európai Unió vezetőit, hogy támogassák a belarusz ellenzéket, a civil szervezeteket és a független sajtót, ítéljék el az emberi jogsértések elkövetőit az amerikai Magnyitszkij-törvény mintájára. Tyihanovszkaja azt mondta, addig folytatják a békés demonstrációkat, amíg el nem érik a céljukat: a politikai foglyok szabadon bocsátását, az erőszak beszüntetését és új választások kiírását. A felkelés “nem geopolitikai forradalom, nem Oroszország vagy az EU melletti, illetve elleni kiállás. Ez egyszerűen egy Belaruszért vívott demokratikus forradalom” - hangsúlyozta.