Az Európai Parlament határozata értelmében november 5-től, jelenlegi mandátuma lejártától nem fogadják el Belarusz legitim elnökének Alekszandr Lukasenkót. Ez azt jelenti, hogy eddig legitim elnök volt, az előző választások pedig szabadok és demokratikusak? Ön többször volt választási megfigyelő ott, mit tapasztalt?
Öt alkalommal volt lehetőségem az az Európai Választási Szakértők Egyesületének (ACEEEO) főtitkáraként jelen lenni a belarusz választásokon, és egyetlen olyan alkalom sem volt, amikor az EU, EBESZ vagy az ACEEEO elismerte volna a választások tisztaságát. Az Európai Parlament jogi megfigyelőket nem, de politikait mindig küldött, jelentésükben rendre elmarasztalták a választások tisztaságát, elvetették annak demokratikus jellegét. Azonban az EP nem nagyon foglalkozott ezzel az üggyel, tekintve, hogy Belarusz nem tagja az EU-nak. Az EBESZ jelentései mindig kimondták, hogy a belorusz választások nem voltak tiszták. Ám az EBESZ választási missziója nem politikai, hanem szakértői misszió, így az értékelésnél tovább nem léphetett.
Milyen kritériumok szerint értékelték a nemzetközi megfigyelők a választások tisztaságát?
Az első az, megvannak-e a törvényi feltételei annak, hogy szabad és tisztességes választásra kerüljön sor. Minden alkalommal felállítottunk egy hibalistát és javasoltuk a belorusz választási bizottságnak, végezzék el a szükséges módosításokat, mert önmagában a törvény sem felel meg a demokratikus, egyenlő választójog elvárásainak.
Miért? Formálisan vannak ott is ellenzéki pártok és jelöltek.
Attól még nem demokratikus egy ország, hogy formálisan vannak ellenzéki pártok. Ha megnézi az 1950-es budapesti telefonkönyvet, abban az összes párt fel van sorolva. Mégis mindenki tudta, hogy azokat a számokat nem kell felhívni, mert a vonal túlsó végén az ÁVH ül. Döntő kérdés, hogy nem létezik igazi többpártrendszer Belaruszban. Indulnak a választásokon ellenzéki személyek, de ez nem valós többpártrendszer. Másik lényegi kritérium a választókerületek kialakítása. Ezek úgy vannak megrajzolva, hogy a lehető legkevesebb vokssal a lehető legtöbbet nyerje a kormányzó párt. Erre van példa Magyarországon is, a Pest megyei választókerületek jelenlegi átalakítása is épp erről szól. Alapkritérium a szavazatszámlálási bizottságok felállítása. Ezekbe kizárólagosan a Lukasenko emberei kerülhetnek be, az ellenzék nem. Egy igen komoly EBESZ projekt eredményeként sikerült elérni, hogy külföldi és belföldi választási megfigyelők jelen lehessenek a választókörökben. Ez óriási eredménynek tűnt, de hamar rá kellett jönnünk, semmi értelme nincs.
Miért?
Saját személyes példát tudok erre mondani. A szavazókörben, ahová kerültem hatalmas pálma volt a bizottság és a szavazófülke fala között. Be akartak állítani a pálma mögé, hogy onnét figyeljem a választásokat. A megfigyelőnek semmiféle jogosítványa nem volt – nem nézhetett bele az iratokba, nem beszélhetett a szavazópolgárokkal, csak nézhetett. Nyilván ezek után hiteltelennek tekinthetik. Mégis sok belarusz ember vállalta ezt a megpróbáltatást – reggel 6-tól este 8-ig ott állni és nem látni semmit, azt hiszem, kimeríti az antidemokratikus eljárás fogalmát.
Mennyire fontos tényező a kampány?
Lényegi elem. Belaruszban gyakorlatilag a Lukasenko rezsim jelöltjeinek kampánya teljes egészében állami pénzből folyik – akárcsak Magyarországon. Ez egyébként ellentétes a választás minden nemzetközi elvével. A jelölteket az adott pártnak, nem pedig a kormánynak kell finanszíroznia. Sajnos nálunk is a kampánypénzek közpénzből áramlanak a Fideszhez. Ugyancsak meghatározó tényező a médiahasználat. A belorusz médiát teljességgel uralja a rezsim, az ellenzék gyakorlatilag nem jut szóhoz.
Milyen más kritérium van még?
A választási bizottság összetétele. Egy alkalommal jelen voltam, amikor szólították sorra a jelölteket. A bizottság elnöknője nagyon hidegen, tartózkodva üdvözölte a jelölteket. Majd szünet következett, megérkezett egy hatalmas autókonvoj és tapsvihar közepette megérkezett Lukasanko, akit az elnöknő nagy puszilgatások közepette üdvözölt, leporolta előtte a széket és gratulált ahhoz, hogy elnök lett. Még a formára sem vigyáznak, arra hogy a választási bizottság a jelölteket egyenlően kezelje. A kampány szerves része az ellenzéki jelöltek bebörtönzése, a családtagok elbocsátása a munkahelyekről. Most is így volt, Tyihanovszkaja is azért lett jelölt, mert férjét bebörtönözték. Nincs olyan eleme a választási kampánynak, amire azt lehet mondani, hogy tisztességes. Van viszont egy eleme, ami rendkívül veszélyes – a háromnapos választás. Hivatalosan ott is vasárnap rendezik, de lehetőség van arra, hogy elfoglaltságra hivatkozva előre leadják voksaikat, akik kérik. Több ilyen helyiséget is meglátogattunk, sehol sem volt jelen több mint egy fő a bizottságból, nem volt névjegyzék, csak szavazólapok, amiket minden kontroll nélkül lehetett az urnába dobni. Ez melegágya a választási csalásnak.
Milyen súlya van ilyen körülmények között az Európai Parlament döntésének?
Az EP határozata politikai döntés, jogi következménye nincs. Mivel Belarusz nem EU-tag, csak akkor lehet konkrétummá formálni, ha a kormányok konkrét szankciókká gyúrják. Ennek ellenére megvan a maga jelentősége. Nagyon fontos dolog a demokrácia védelme az EU határain kívül is.
Ha az Európa Tanács hozta volna ezt a döntést, annak lehetne konkrét gyakorlati következménye?
Az ET sokszor megpróbálta, de mivel Oroszország és a FÁK országok rendre leszavazták, nem tudtak ilyen döntést hozni. Az ET eljutott addig, hogy Belarusz tagságát felfüggesztette, de tovább nem tudott lépni az orosz vétó miatt.
Az EBESZ független szakértői csoportot hoz létre, kivizsgálja a legutóbbi elnökválasztást és hat hét múlva közzétesz egy jelentést. Hogy lehet utólag kivizsgálni egy választási csalást, egyáltalán be tudnak jutni a szakértők Fehéroroszországba?
Jó kérdés, hogy be tudnak-e jutni, mert rendszeres taktikai módszer, hogy nem adnak vízumot a szakértőknek. Az EBESZ és az ACEEEO delegáció tagjai eddig is sokszor vagy egyáltalán nem, vagy csak késve kaptak akkreditációt, amikor már elrepült az utolsó gép is Minszkbe.
De ha beengedik is őket, jelentésüknek bármiféle következménye lehetne?
A politikai, gazdasági kapcsolatok jelentős korlátozása, ehhez azonban a tagállamok döntése szükséges.
29 ország ítélte el az internet korlátozását Belaruszban. Magyarország nincs köztük, mint ahogy a szakértői kivizsgálást kezdeményező országok között sem. Hogyan értékeli ezt?
Úgy, hogy Magyarországon 2014 óta nincs szabad, tisztességes és átlátható választás. 2010 rendben volt, de 2014-ben, mindaz, amit felsoroltunk a belorusz választás kapcsán, már bekövetkezett. A választótörvényben lejt a pálya, a választókerületek tisztességtelenül vannak kialakítva, a kampányidőszakra bújtatott állami pénzt kap a kormánypárt, a médiát uralja a Fidesz. Hol lehet itt tiszta választásokról beszélni? Van azonban egy lényegi különbség – Magyarországon a szavazás napján már nem csalnak. Pontosabban – Magyarországon nem a szavazás napján csalnak.
Ha bemegyek a szavazófülkébe senki sem látja mit ikszelek.
Sem Oroszországban, sem Belaruszban nincsenek megteremtve a titkos választás feltételei. Nagyvárosi szavazókörökben van paraván, de máshol csak egy üres íróasztal, ott kell kitölteni a szavazólapot. Olyannak is tanúja voltam egy belarusz faluban, hogy a polgármester ott állt az ajtónál, figyelte, ki miként szavaz, majd megnézte a polgárok szavazólapját, és ha nem jól ikszeltek, akkor intett, a bizottság egy tagja pedig azonnal új szavazólapot adott.
Magyarországon viszont a szavazás titkos. Mindaz, ami idáig vezet, a törvény, a médiauralom stb, annyira tudja befolyásolni a szavazópolgárokat, hogy az kétharmadot eredményezzen?
Igen. A légkör, amiben szavazni kell, meghatározó. Nézzünk egy kisközséget. Munkanélküliség van, a polgármester uralja a közmunkát, így uralja a választópolgárok akaratát. A legkülönbözőbb módszereket alkalmazzák arra, hogy ellenőrizzék az általunk titkosnak nevezett voksolást. Van ahol az volt a feltétel, hogy le kellett fényképezni, majd bemutatni a szavazólapot. Vagy ott van a láncszavazás, ami egy ideig a legtipikusabb módszer volt. Ez azt jelenti, hogy ki kell vinni egy üres szavazólapot, a következő kap helyette egy kitöltöttet, amit bedob az urnába, és mind így. A kisközségek környéki földbirtokosok teljes mértékben uralják a környék munkaerőpiacát, így az emberek akaratát is. Jogi értelemben titkos a szavazás, de az a közeg, amiben az emberek élnek, márpedig 2 millió ember él kisközségben Magyarországon, az a helyi kiskirályoktól függ.
Ha van bizonyíték, mint például a lefényképezett szavazólap, ha jelzik a választási bizottság felé, akkor hogy lehet kivizsgálni? A múlt heti orosz helyhatósági választás kapcsán is rengeteg szabálysértési bejelentés érkezett, de a választási bizottság szerint nem történt az eredményt befolyásoló szabálysértés? Hogy lehet néhány nap alatt lezárni a vizsgálatot és kijelenteni, hogy csupán az eredményt nem befolyásoló szabálysértésekről van szó?
Az eredményt nem befolyásoló szabálysértés egy amerikai szokásjog. Ott alakult ki az a gyakorlat, hogy ha az elnökjelöltek között meggyőző többség alakult ki, akkor abbahagyták a szavazatszámlálást, nem is foglalkoztak többé vele. Az USA-ban ma is él az a szabály, hogy a levélszavazatokat már nem kell megszámolni, ha meggyőző különbség van a két jelölt között. Ez történelmileg bevett módszer, hogy bizonyos szavazatokat figyelmen kívül lehet hagyni. Ezt Magyarországon sajnos a korabeli választási bizottság gyakorlatába iktatta. Erre reakcióként a Horn kormány alatt született egy törvénymódosítás, amely arról szólt, hogy ha az érvénytelen szavazatok száma meghaladja az első és második jelölt közötti szavazatok számát, akkor kötelező a szavazatok újraszámlálása. Épp azért, hogy ne lehessen az érvénytelen szavazólapokkal manipulálni, a magyar törvény megpróbált orvoslást keresni előre, nem pedig utólag az ilyen típusú csalások ellen. Utólag nehéz ezeket rekonstruálni valóban. Én ezért nem támogatom az elektronikus szavazást, mert, ha sikerül megsemmisíteni a számítógépes rendszert, akkor adatok nélkül maradunk. Ezért mindig dokumentálhatóan a szavazólapokkal bezárólag az iratanyagot meg kell őrizni. Sajnos született olyan döntés, hogy 90 nappal a választások után meg kell semmisíteni a szavazólapokat.
Mikor?
1997-ben. Nálunk azonban megőrzik és a levéltárakban visszakereshetők a jegyzőkönyvek. Ez a csalásmentes szavazás egyik sarokköve. Sajnos az ellenzék képtelen arra, hogy minden szavazókörbe küldjön tagot, így a fideszes önkormányzati többség delegálja a bizottsági tagokat, és ha az ellenzék őket nem ellenőrzi, akkor bizony ott visszaélések lesznek.
