Bár a Fidesz pártalapítványának jelenleg is kuratóriumi elnöke, parlamenti mandátumáról már korábban lemondott, és miniszterséget sem vállalt Balog Zoltán, a szintén református Orbán Viktor kormányfő bizalmasa. Romaügyi miniszterelnöki biztosi megbízatása is megszűnt.
Amikor bejelentette, hogy a politikai pozíció helyett az egyházat választja, és 12 évig tartó szünet után lelkipásztorként folytatja, még nem adott egyértelmű választ arra, szeretne-e más posztot is betölteni az egyházban. - Nincsenek egyelőre távolabbi terveim, ha pedig valamivel megkeresnek a későbbiekben, majd mérlegelem, hogy belefér-e az életembe, és meghozom a döntést – nyilatkozta 2018 szeptemberében egyháza hivatalos honlapjának, a református.hu-nak.
A kérdés mára eldőlt: a hosszadalmas református tisztújításon Balog Zoltán a dunamelléki egyházkerületben a püspöki tisztség várományosaként indul. A hvg.hu a közelmúltban azt írta, hogy a református zsinat 2019 nyarán egy apró módosítással pont úgy alakította a szabályokat, hogy ne legyen akadálya Balog püspökké választásának. Az addig érvényes rendelkezés szerint ugyanis feltétel volt, hogy a jelölt „legalább 10 évi folyamatos, önálló lelkészi szolgálattal” rendelkezzen. A zsinat azonban törölte a „folyamatos” szót.
Az egyház kommunikációs szolgálatától ellenben azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a módosításnak más oka volt: a zsinat diszkriminatívnak találta az addigi szabályozást azokkal a lelkésznőkkel – vagy akár lelkészekkel – szemben, akik gyereket vállaltak és gyesre/gyedre mentek, ezért megszakadt a szolgálatuk. Hozzátették: „Balog Zoltánnak a régebbi időkből megvolt a 10 évi folyamatos lelkészi szolgálata, miatta nem lett volna szükség megváltoztatni a szabályokat”.
A lapunkhoz eljutott hírek szerint nem mindenkinek nyerte el a tetszését, hogy egy nemrég még aktív fideszes politikus akar püspök lenni, de a zúgolódás mértéke nem érte el a nyílt tiltakozás szintjét. Legfeljebb az tekinthető az elégedetlenség jelének, hogy Balog Zoltán nem egyedüli jelöltként pályázik a dunamelléki püspöki tisztségre: kihívója Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem előző rektora. A hat évvel ezelőtti választáson hasonló volt a felállás. Balla Péter szintén egy jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező jelölttel, a Balog Zoltán barátjának számító Bogárdi Szabó Istvánnal szemben próbálkozott. Bogárdi Szabó több mint kétharmadot szerzett.
Balla Péter most is az esélytelenek nyugalmával készülhet. Hivatalos bejelentés ugyan még nincs, de egyházi berkekből származó információink szerint Balog Zoltán kapta a jelölések kétharmadát.
A Fidesz egészen kiemelkedő eredményt ért el a magyarországi vitakultúra visszafejlesztésében, sőt: a vita intézményének felszámolásában. Balog Zoltán ilyen szempontból nem a kormánypártban gyökeret vert hagyományokat látszik követni, egy programismertető fórumnak is beillő református rendezvényen közösen szerepelt Balla Péterrel.
Balog Zoltán – derült ki a református.hu beszámolójából – elmondta, milyen sokat küzdött azzal, hogy vállaljon-e egyházi feladatot. Aztán egy szarajevói konferencián, amit roma evangélisták szerveztek, bibliatanulmányozás közben elhangzott a kérdés: hajlandó vagy megfizetni szolgálatod árát? A volt miniszter közlése szerint annyi rosszat senki sem tud elmondani a politikáról, mint ő, de azt is látja, hogy sokszor olyat is számon kérnek rajtuk (sejthetően a politikusokon), „amit egyházként mi magunk sem tudunk megcsinálni.”
A volt miniszter egyebek arról is beszélt, hogy a kormánytól kapott támogatás mellett egyházának minél inkább önfenntartóvá kell válnia. Az „egyetemes keresztyénséget érő támadások” témájáról szólva kijelentette: „Azokkal vagyunk, akiket üldöznek, de nem az iszlám jelenti a legnagyobb problémát, hanem a Nyugat”. Következő mondatában Balog Zoltán elmagyarázta, hogyan kell ezt érteni: „A keresztyénüldözés ott kezdődik, amikor feladjuk önmagunkat.