Előfizetés

Felemás digitális oktatás zökkenőkkel

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.09.24. 06:40

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Egyre több iskolában van egyszerre tantermi és tantermen kívüli munkarend, az átállás nem mindig zökkenőmentes. Sokszor a helyettesítésekkel is gondok vannak.
Nem mindenhol egyformán valósul meg a koronavírus-fertőzések miatt elrendelt időszakos tantermen kívüli oktatás, sokszor a helyi körülményeken, lehetőségeken múlik, egy-egy iskola mennyire hatékonyan tudja megoldani, hogy karanténba került diákjaik a lehető legkisebb hátránnyal folytathassák tanulmányaikat. Az Operatív Törzs tájékoztatása szerint szerdán 202 osztályban és hét teljes iskolában volt érvényben digitális munkarend. Egy budai középiskola – ahol négy osztály van karanténban – pedagógusa lapunknak elmondta: bár a digitális tanrend sokkal több felkészülést igényel tőlük, az érintett osztályok tanítását igyekeznek úgy megoldani, hogy az ne térjen el a szokásos órarendtől. Vagyis a diákoknak az órarendjük szerinti tanórában kell elérhetőnek lenniük, ebben az időben kell az adott tantárgyhoz kapcsolódó feladatokat elvégezniük. Ugyanígy az élő, videókonferenciás online órákat is csak az órarendnek megfelelően tartják. Ha egy diák „nem jelenik meg” az online órán, a szülőket kell értesíteni. Nem ennyire kidolgozott rendszer szerint oktatnák a karanténos diákokat egy Pest megyei, falusi általános iskolában. Bár az intézményt ezidáig elkerülte a vírus, a szülők azt a tájékoztatást kapták, betegség vagy karantén esetén a tanulónak – a gyakorlatban sokszor a szülőnek – kell gondoskodnia a tananyag pótlásáról. Bár a diákok a Köznevelési Elektronikus Ügyintézési Rendszeren (KRÉTA) is megkapják a feladatokat, továbbá a szülők a pedagógusokkal emailen vagy telefonon is tarthatják a kapcsolatot, de ez nem mindenkinek jelent megnyugvást. – Lényegében ugyanúgy kellene csinálnom mindent, mint akkor, amikor valamilyen más betegség miatt marad otthon a gyerek – mondta a Népszavának egy édesanya, akinek két gyermeke is ebbe a falusi általános iskolába jár. Ez az jelenti, hogy például a többi szülőtől kell segítséget kérnie, hogy (miután a KRÉTA-ba nem mindig kerül fel minden tananyag időben) fényképezzék le és küldjék el az órai jegyzeteket – feltéve, ha nem kerül az egész osztály karanténba. Az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ lapunk megkeresésére közölte: amennyiben egy osztályban tantermen kívüli, digitális munkarend kerül elrendelésre, a tavasszal szerzett tapasztalatok alapján – jellemzően interaktív, élővideós módszerrel, a feladatoknak a KRÉTA rendszerben történő rögzítése mellett – folyik az oktatás. „Ennek pontos kialakításában most is megvan az intézmények mozgástere, ugyanakkor az elvárás, hogy minden tanulónak biztosítsák a tanulás, a tananyagok feldolgozásának és a szükséges ismeretek elsajátításának a lehetőségét” – írták. – A párhuzamos tantermi és digitális oktatás olyan sok körülménytől függ, hogy gyakran lehetetlen az elvárt módon kivitelezni – állítja Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja. Ide tartozik az iskola felszereltsége, a pedagógusok leterheltsége. De a bontott osztályok esetében – amikor például egy nyelvi órán két külön osztály diákjai vesznek részt – szintén nehézkes a párhuzamos oktatás megvalósítása, ha úgy alakul, hogy az osztály egyik fele karanténban van, a másik fele pedig az iskolában. Nagy Erzsébet problémának tartja azt is, hogy egyre több tanár kerül karanténba, az óráikat pedig helyettesítéssel tartják meg, gyakran szaktanárok nélkül. – Én németes vagyok, de nemrég két csoportnak kellett történelemórát tartanom. Inkább kint, a szabad levegőn töltöttük az időt – mondta. A lemaradást akkor tudják pótolni, ha a szaktanárok kiszabadulnak a karanténból. Ezt úgy oldják meg, hogy a legfontosabbakra fókuszálva rövidítik a tananyagokat.  

Nem tudják, mennyi tanár van karanténban

Nem rendelkezik összesített adattal a Klebelsberg Központ a karanténban lévő pedagógusok pontos számáról – közölte érdeklődésünkre az állami iskolafenntartó. Mint írták, ez a szám folyamatosan változik annak függvényében, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ éppen kinél jelöli ki és kinél oldja fel a karantént. Arra a kérdésre, kapnak-e pluszjuttatást azok a tanárok, akik a tantermi és a digitális oktatásban is részt vesznek, azt válaszolták: a pedagógusok a normál és a digitális munkarendben is a kötelező óraszámuk terhére látják el a feladatokat. Amennyiben akár a digitális, akár a normál munkarendben a kötelező óraszámuk feletti, elrendelt órát tartanak, akkor azt a hatályos jogszabályoknak megfelelően fizetik.

Nehezen szabadulnak a polip csápjaitól

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.09.24. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava

Helyreigazítás

A 2020. szeptember 24. napján „Nehezen szabadulnak a polip csápjaitól” címmel megjelent sajtócikkhez kapcsolódóan. A Hegyvidéki Önkormányzat néhány nappal a cikk megjelenése előtt - egy előző digitális lapszámunkban megjelenő cikk miatt - helyreigazítási kérelmet küldött lapunknak. Immáron a valós tények ismerete ellenére ebben a cikkünkben újra megismételtük kifogásolt állításainkat. Valótlanul állítottuk ugyanis, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat 14 milliárdért rendelt meg beruházást a Penta Általános Építőipari Kft.-től. A valóság ezzel szemben az, hogy az Önkormányzat 6 milliárd forint keretösszegben írta alá a szerződést a közbeszerzési eljárás eredménye alapján, ráadásul a cikk megjelenéséig megrendelésre sem került sor. Ezt a szerződést az Önkormányzat - az eredeti és jelen cikk megjelenése előtt - nyilvánosságra hozta az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben.

Cikkünket a közbeszerzési értesítő adataira alapozva készítettük el. 
Hiába a politikai váltás, a budapesti önkormányzatok többsége tovább vitte a korábbi szerződéseket és az új közbeszerzéseket is rendre a régi partnerek nyerik.
A magyar önkormányzatok számítanak az állam után a legnagyobb megrendelőnek: 2018-ban 620 milliárd forint körüli összeget költöttek különféle beruházásokra és a felújításokra. Erre jönnek rá az uniós támogatások, amelyek javát természetesen a kormány költi el, de azért a következő ciklusra remélt 61 milliárd eurónyi (20 ezer milliárd forintnyi) forrásból jelentős rész juthat helyi szintekre is. A KSH adatai szerint az önkormányzatok költségvetési bevételei 2018-ban meghaladták a 3000 milliárd forintot. Ennek több mint felét az állami támogatások tették ki, a saját bevételek közül a helyi iparűzési adó és a gépjárműadó jelentette a két legnagyobb tételt, és még mindig maradt elég eladni való ingatlan is, amelyből szintén tízmilliárdok folynak be évente. A bevétel javát természetesen a működésre fordítják, de az önkormányzatok ezzel együtt is meghatározó szereplői a hazai gazdaságnak.  Elfoglalásuk tehát nem csupán politikai tett, hanem gazdasági érdek is. Ugyanakkor hiába hozott sok helyen változást a tavalyi választás, a fővárosban a korábbi szerződések – legyen az parkfenntartás, szemétszállítási társulás, közétkeztetés vagy útfelújítás – az esetek többségében tovább élnek. A kontraktusokat – legalábbis az 5 milliónál nagyobb értékű megbízásoknál – közbeszerzési eljárásokon kiválasztott cégekkel kötik az önkormányzatok. A beszállítók, partnerek köre ennek ellenére meglehetősen szűk, nagyon sok a visszatérő vagy folyamatosan jelenlévő cég. De olyan is akad, amellyel évtizedes szerződést írnak alá a polgármesterek. Így például a XVI., a XXI. és a XXII. kerületet 15, illetve 20 évre kötötte magát a Publimonthoz: a helyi ellenzék szerint meglehetősen olcsón engedtek át közterületet, illetve reklámbevételeket a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégnek, amely milliárdokat kaszál az üzleten.  Az Mfor gazdasági szakportál tavalyi – a Korrupciókutató Központ adatbázisából, a Közbeszerzési Értesítő hirdetményeiből, valamint a fővárosi cégek közzétett szerződéseiből kirajzolódó – fővárosi közbeszerzési térképe szerint a toplistások így, vagy úgy kapcsolódnak a kormány gazdasági holdudvarához. Az előző, Tarlós István-féle városvezetés kétszer is nekifutott az önkormányzati cégek „megtisztításának”, mindkét alkalommal elbuktak. Aligha tagadható, hogy a Fidesz-közeli cégek már jó ideje betették a lábukat a fővárosba. A Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat rögtön az elején odacsapott, több cégvezetőt (FKF, BGYH, Főkert, Főtáv) is menesztett kétes szerződések és közbeszerzések okán. Az első rendeletek között fogadták el az antikorrupciós „Ez a minimum!” programot, amelyhez azután több ellenzékivé avanzsált önkormányzat is csatlakozott. Bár néhány közülük ennek ellenére erősen vitatott kontraktusokat kötött. Az új zuglói önkormányzat például a fideszes kötődésű C-Ware Kft.-től vett 76 parkolóautomatát, amiket szintén ez a cég fog üzemeltetni. Horváth Csaba (MSZP) polgármester szerint kényszerpályán mozogtak, a kiírt közbeszerzésen már nem lehetett változtatni.  A fővárosnak sem sikerült túljutni az első szakaszon: a közbeszerzési eljárások felmérésén, a meglévő szerződések felülvizsgálatán. Garancsi István cége tovább építhette a Biodómot, bár közben többször is árat emelt. De nem nyúlnak például a Mészáros-birodalomhoz tartozó Hungarikum Biztosítási Alkusszal kötött határozatlan idejű szerződésekhez sem. Az alkuszt a biztosítók fizetik, ennek mértékét a főváros nem ismeri. De elégedettek, mivel a Népszavának küldött válaszuk szerint az első negyedévben a biztosítási portfólió részletes áttekintése alapján és az alkusszal folytatott tárgyalások után jelentős díjcsökkentést tudtak elérni.  Józsefváros viszont szerződést bontott a Mészáros-féle alkuszcéggel. Mint ahogy korábban érvénytelennek mondta ki az erősen túlárazott menzaszerződést is – még a szokatlanul magas közigazgatási bírság sem tudta megingatni az önkormányzatot. Ahogy Pikó András polgármester mondta a Népszavának: „Józsefvárosra évekkel ezelőtt rácuppant egy közpénzleszívó Fidesz-polip, amelynek a csápjait most egyesével kell felrángatni”. S rángatják is rendesen. A főváros kezdeti lendülete viszont látszólag alábbhagyott, mint ahogy az ellenzéki vezetésű kerületek többségében sem törik össze magukat azért, hogy megszabaduljanak a problémás szerződésektől. A NER-polip a tavalyi helyhatósági választás után is szorításában tartja a budapesti önkormányzatokat.   

A kör ötszögesítése

Bár az önkormányzatok gazdálkodását számos törvény szabályozza, ha kell, a helyhatóságok igen kreatívak tudnak lenni, esetenként meghökkentő közbeszerzési performanszokat adnak elő. Főként a nagyobb városok és különösen Budapest önkormányzatai. Mindjárt itt van példaként a XII. kerület, amely szeptember elején úgy rendelt meg 14 milliárd forintért tájépítési, kertészeti, környezetrendezési és parképítési munkákat a Penta Általános Építőipari Kft-től, hogy eredetileg csak 6 milliárdot szánt erre a feladatra. Az még meglepőbb, hogy a nagy értékű tenderen nem tolongtak a cégek. Egyedül a Penta jelentkezett a hegyvidéki önkormányzat felhívására. Véletlenek persze ritkán akadnak egy ekkora megrendelés körül. A Penta az elmúlt években a kerület szinte kizárólagos mélyépítő partnerévé avanzsált, ami meglehetősen jól jövedelmez. A cég 2016 óta megháromszorozta a nettó árbevételét, tavaly már 30 milliárd felett jártak. Ebben vaskos szeletet jelentett például a kerület tavalyi 763 milliós mélyépítési, játszótér-alakítási megrendelése. A Penta Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején került be a fővárosi önkormányzati világ gazdasági vérkeringésébe a Belváros Főutcája program kivitelezői csapatának tagjaként. Azóta se esett ki a pikszisből, hiszen a Podmaniczky tér felújítását, valamint a Vörösmarty és a József Nádor tér kivitelezését is rájuk bízta a kerület összesen 5,3 milliárd forint értékben. De kaptak megrendelést az I., a III., a XV., a XVI. kerülettől és a fővárosi önkormányzat cégeitől is.   

A BKK és a BKV volt a legnagyobb megrendelő

A fővárosi önkormányzat és cégei a Tarlós-éra 2011 és 2017 közötti hét évében 1400 milliárd forintot meghaladó értékben kötöttek szerződéseket különféle tenderek eredményeként – derül ki a Korrupciókutató Központ adatbázisából. A fenti összeghez nyugodtan hozzászámolhatunk még sok tízmilliárdot, hiszen 2018-2019-ben különösen nagy összegű kontraktusok születtek, köztük például az M3-as metró kivitelezési szerződései, nagy értékű tervezői megállapodások a metró és HÉV-vonalakra, informatikai rendszere üzemeltetés (Mészáros-féle 4iG) és számos jármű és gépbeszerzés. Az adott időszak fővárosi közbeszerzési toplistáját a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV állt 430-320 milliárd forinttal, mögöttük jelentősen lemaradva következett a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 181, illetve 116 milliárd forinttal. Az FKF, illetve a Pannon Park beruházást bonyolító Fővárosi Állat- és Növénykert együtt 130 milliárdot hoztak össze. Csupán viszonyításul: a fővárosi cégek hét éves közbeszerzési költése csaknem megegyezik az állam által 2011-2014 között átvállalt 1369 milliárd forintnyi teljes önkormányzati adósságállomány összegével.

Pénzszivattyúk

Természetesen nem a Penta az egyetlen, amely több budapesti önkormányzattal is szerződik. A köztéri, illetve a utasvárókban található reklámfelületeket kezelő, egykoron Simicska Lájos érdekkörébe, ma Mészáros tulajdonában álló Publimont, valamint a francia tulajdonú JCDecaux Hungary Zrt. szintén számos kerülettel áll kapcsolatban. A szerződések jellemzően hosszú távúak, akad köztük 15 évre szóló is. A 150 milliárdosra taksált hazai közétkeztetési piacot is szépen felosztották. A főszereplőnek számító Hungast Holding Zrt. például az ország kétharmadában szolgáltat, Budapesten pedig hét kerületben. Vetélytársa a Junior Holding, amely az V., a VI. a XXI. és a XXIII. kerületet látja el. A kosztpénz nem kevés: Csepel például 4,4 milliárd forintért rendel menzakaját. A cégek hátterében pedig felsejlik a NER két meghatározó szereplője: a fideszes politikus, Bánki Erik és a miniszterelnöki kommunikációs tanácsadóval, Habony Árpáddal jóban lévő Tombor András. A menzapénz többszörösét dobják szét egymás között a hármas metró felújítását, a fővárosi csatornaépítéseket, és útfelújításokat végző cégek, amelyek az elmúlt tíz év állami megrendeléseiből is bőven hasítottak. A hatalmas összegű kontraktusok komoly politikai kockázatot jelentenek. A Swietelsky és a BKV csatája például könnyen megingathatja a főváros új ellenzéki városvezetését. Ha engednek a követelésnek, akkor valamit el kell hagyni, ha nem, akkor az új tender lebonyolítása miatt kifuthatnak az uniós költségvetési ciklusból, ami milliárdos veszteséget okozhat. Mindkettő súlyos politikai kockázat. 

Újpest polgármestere elődje százmilliós brókerszerződését vizsgáltatná

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.23. 21:17

Fotó: Thaler Tamás / Wikipedia
Az ellenzéki Déri Tibor szerint a kormánypárti Wintermantel Zsolt idején történt ügyletekről készült szakvéleményt tanulmányozná egy bizottság.
Vizsgálóbizottság létrehozását javasolja Déri Tibor Újpest ellenzéki pártok által támogatott momentumos polgármestere a képviselő-testület csütörtöki ülésén egy az előző ciklusban kötött brókerszerződés ügyében – vette észre a hvg.hu a helyi sajtóban. Az ujpestimedia.hu oldalon megjelent cikkben az áll, hogy Újpestet 133 millió forintos kár is érhette Wintermantel Zsolt fideszes polgármester ideje alatt, miután az önkormányzat befektetésre szerződött az XLS Consulting Kft-vel két éve.
Déri Tibor, Újpest polgármestere
Fotó: Facebook/Déri Tibor
Az előző vezetés ugyanis 2018 januárjában kötött tanácsadási szerződést a kerület szabad pénzeszközeinek állampapírban történő befeketésére, ám az XLS engedélyét a Magyar nemzeti Bank (MNB) az év szeptemberében visszavonta.  – A szerződés ennek ellenére egészen 2019 októberéig érvényben volt, majd a közjegyző által kirendelt igazságügyi szakértő megállapította: olyan állampapírok hozama után is jutalékot fizetett ki az önkormányzat a magáncég számára, amely állampapírok már a szerződéskötés előtt is a kerület birtokában voltak, vagyis azokkal tranzakciót nem hajtottak végre – ismertette a helyi lap. Megjegyezték, hogy a budapesti IV. kerület jelenlegi vezetése már szeptember elején felszólította az XLS Consulting Kft.-t, hogy fizessék vissza a másfél év alatt szerintük jogalap nélkül kiutalt 133 millió forintot. Ha az ellenzéki többségű képviselő-testület megszavazza, a vizsgálatot végző héttagú grémiumba az újpesti frakciók mindegyike delegálhat egy-egy embert. A bizottság áttanulmányozná az említett igazságügyi szakvéleményt, mérlegelné a jogi következményeket, és javaslatot tenne a további lépésekre.