A vírus miatti halálozás esetleges közelgő megugrására az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakértői szerint abból lehet következtetni, hogy az elmúlt hetekben jellemzően a fiatalok között terjedt a második hullámban a járvány. Márpedig az ITM elemzői már augusztus végén figyelmeztettek arra, hogy hasonló folyamat zajlik majd le Magyarországon is, mint Floridában, Dél-Franciaországban vagy Spanyolországban, ahol a sok érintettel, de kevés megbetegedéssel terjedő fertőzés a fiataloktól gyorsan elért az idősebb korosztályokig, és ezzel az áldozatok száma is rövid idő alatt megugrott. Ezekben az országokban a fertőzések megszaporodását mintegy négy-öt héttel követte a halálos áldozatok sokasodása. Az ITM előrejelzést úgy tűnik érdemes szem előtt tartani: az elemzés szerint tavasszal meglehetősen pontosan – a humán tárcánál biztosabban – jelezték előre a járvány alakulását.
Március elején jött létre az ITM koordinálásával az a járványmatematikai és epidemiológiai csoport, amely a tavaszi hullám óta rendszeresen készít elemzéseket, szakmai anyagokat a kormánynak. Mellettük az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) is alakult egy „árnyék” elemző csoport, és ott is készülnek elemzések. Bár az kétségtelen, hogy a kormányzaton belül éles a verseny, a lapunk birtokába került dokumentumból úgy tűnik: a járvány trendjeit modellező számítások közül az ITM szakértőié a pontosabb.
Márciusban, amikor még alig volt információ és adat a járványról az ITM szakértői különböző szcenáriók alapján vetítették előre a pandémia hatását. Több elemzés készült például annak függvényében, hogy mennyire sikerül az esetleges korlátozásokkal csökkenteni az emberek közötti fizikai kontaktusok számát.
Akkor úgy becsülték, hogy húsz százalékos csökkenéssel augusztus közepére 5,9 millió, 40 százalékossal októbert elejére 3 millió, 50 százalékossal októberre 200-300 ezer fertőzöttel kell számolni. Ezzel szemben az Emmi a járvány elszabadulását jósolta már május elejére és a legjobb esetben is 3,4 millió fertőzöttel kalkulált. A valóság szerencsésebben alakult, miután a tavaszi hullámban a kontaktusszám csökkenése országosan meghaladta a 60 százalékot. Budapesten például egy időszakban a 90 százalékot is elérte.
Ennek köszönhetően lehetett a járványt tavasszal lefojtani. Az ITM elemzői már április elején figyelmeztettek, hogy a drasztikus kontaktusszám-csökkentést nem lehet hosszú távon fenntartani, a védekezéshez kombinált stratégiára van szükség, ezért az április kilencedikei miniszterelnöki megbeszélésen négy szintű megelőzési stratégiát javasoltak. Köztük, hogy a lazító korlátozások mellett bővítsék az egyéni tesztelési lehetőségeket. Mint azt a javaslatukban jelezték, Magyarországon a covidos betegek 90-95 százalékát nem ismerik és nem is kerülnek karanténba. Éppen ezért az egyik legfontosabb védekezési mód, ha ezeket mielőbb megtalálják és szigorúan elkülönítik. Továbbá javasolták a maszk használat szigorítását.
Röst Gergely a Szegedi Tudományegyetem matematikusa, docense, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző munkacsoport vezetője augusztus végén a Porfoliónak adott interjújában beszélt arról: „Nincs egyetlen eszköz, ami önmagában elég lenne. Valamennyi távolságtartást fenn kell tartani, de emellett kell a higiénia, a maszkhasználat bizonyos helyeken, illetve a tesztelés, kontaktuskövetés hatékonyságát is sürgősen javítani kell.” Hozzátette azt is, hogy tavaszi figyelmeztetésük óta egyetlen pozitív fordulatot látott, amikor az orvosegyetemek aktívan bekapcsolódtak a tesztelésbe. A vírusdiagnosztikai kapacitás április közepe óta a hatszorosára növekedett.
Arra más szakemberek is felhívták a figyelmet, hogy ha az elvégezett tesztek között túl nagy a pozitivitás aránya – a WHO szerint, ha meghaladja az öt százalékot –, akkor az azt jelenti, hogy nem végzünk elég tesztet. Magyarországon szeptember eleje óta nem ment öt százalék alá ez a mutató, sőt olykor a tíz százalékot is meghaladta.
Mindebből az is kiviláglik, hogy a kormány már nem annyira tartja fontosnak a járványelemzők figyelmeztetéseit. A lapunk birtokába került elemzés egyik ábrájából kiderül például, hogy amikor nagy vita volt arról, lehet-e érettségiztetni, akkor a járvány fiatalok közötti terjedésének kockázata alacsonyabb volt, mint most, az iskolák újranyitásakor. Tavasszal a fertőzöttek között a gyerekek és a fiatalok aránya alig néhány százaléka volt, míg most ez 35-40 százalék.
Ehhez képest Orbán Viktor kormányfő hétfőn szakemberekre hivatkozva mondta azt: Magyarországon legrosszabb esetben 200 ezer ember fertőződhet meg egy időben, ami azt jelenti, hogy legfeljebb egyszerre 16 ezer kórházi ágyra, illetve 800 lélegeztetőgépre lehet szükség. Hozzátette: „Ízlés kérdése, hogy ki mennyire hisz az orvosoknak és a matematikusoknak”, épp ezért ő inkább ezeknek a számoknak a kétszeresével számolt, ám szerinte ez sem okozhat gondot, senki nem marad majd ellátás nélkül.
