Előfizetés

Októberre várják a halálozások felfutását

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.09.25. 06:00

Fotó: kormany.hu/Árvai Károly / MTI
Jövő hónap elejére várható a vírus okozta halálozás megugrása – derül ki az innovációs tárca járványügyi csoportjának lapunk birtokába került előrejelzéséből.
A vírus miatti halálozás esetleges közelgő megugrására az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakértői szerint abból lehet következtetni, hogy az elmúlt hetekben jellemzően a fiatalok között terjedt a második hullámban a járvány. Márpedig az ITM elemzői már augusztus végén figyelmeztettek arra, hogy hasonló folyamat zajlik majd le Magyarországon is, mint Floridában, Dél-Franciaországban vagy Spanyolországban, ahol a sok érintettel, de kevés megbetegedéssel terjedő fertőzés a fiataloktól gyorsan elért az idősebb korosztályokig, és ezzel az áldozatok száma is rövid idő alatt megugrott. Ezekben az országokban a fertőzések megszaporodását mintegy négy-öt héttel követte a halálos áldozatok sokasodása. Az ITM előrejelzést úgy tűnik érdemes szem előtt tartani: az elemzés szerint tavasszal meglehetősen pontosan – a humán tárcánál biztosabban – jelezték előre a járvány alakulását.
Március elején jött létre az ITM koordinálásával az a járványmatematikai és epidemiológiai csoport, amely a tavaszi hullám óta rendszeresen készít elemzéseket, szakmai anyagokat a kormánynak. Mellettük az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) is alakult egy „árnyék” elemző csoport, és ott is készülnek elemzések. Bár az kétségtelen, hogy a kormányzaton belül éles a verseny, a lapunk birtokába került dokumentumból úgy tűnik: a járvány trendjeit modellező számítások közül az ITM szakértőié a pontosabb. Márciusban, amikor még alig volt információ és adat a járványról az ITM szakértői különböző szcenáriók alapján vetítették előre a pandémia hatását. Több elemzés készült például annak függvényében, hogy mennyire sikerül az esetleges korlátozásokkal csökkenteni az emberek közötti fizikai kontaktusok számát. Akkor úgy becsülték, hogy húsz százalékos csökkenéssel augusztus közepére 5,9 millió, 40 százalékossal októbert elejére 3 millió, 50 százalékossal októberre 200-300 ezer fertőzöttel kell számolni. Ezzel szemben az Emmi a járvány elszabadulását jósolta már május elejére és a legjobb esetben is 3,4 millió fertőzöttel kalkulált. A valóság szerencsésebben alakult, miután a tavaszi hullámban a kontaktusszám csökkenése országosan meghaladta a 60 százalékot. Budapesten például egy időszakban a 90 százalékot is elérte. Ennek köszönhetően lehetett a járványt tavasszal lefojtani. Az ITM elemzői már április elején figyelmeztettek, hogy a drasztikus kontaktusszám-csökkentést nem lehet hosszú távon fenntartani, a védekezéshez kombinált stratégiára van szükség, ezért az április kilencedikei miniszterelnöki megbeszélésen négy szintű megelőzési stratégiát javasoltak. Köztük, hogy a lazító korlátozások mellett bővítsék az egyéni tesztelési lehetőségeket. Mint azt a javaslatukban jelezték, Magyarországon a covidos betegek 90-95 százalékát nem ismerik és nem is kerülnek karanténba. Éppen ezért az egyik legfontosabb védekezési mód, ha ezeket mielőbb megtalálják és szigorúan elkülönítik. Továbbá javasolták a maszk használat szigorítását. 
Röst Gergely a Szegedi Tudományegyetem matematikusa, docense, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző munkacsoport vezetője augusztus végén a Porfoliónak adott interjújában beszélt arról: „Nincs egyetlen eszköz, ami önmagában elég lenne. Valamennyi távolságtartást fenn kell tartani, de emellett kell a higiénia, a maszkhasználat bizonyos helyeken, illetve a tesztelés, kontaktuskövetés hatékonyságát is sürgősen javítani kell.” Hozzátette azt is, hogy tavaszi figyelmeztetésük óta egyetlen pozitív fordulatot látott, amikor az orvosegyetemek aktívan bekapcsolódtak a tesztelésbe. A vírusdiagnosztikai kapacitás április közepe óta a hatszorosára növekedett. Arra más szakemberek is felhívták a figyelmet, hogy ha az elvégezett tesztek között túl nagy a pozitivitás aránya – a WHO szerint, ha meghaladja az öt százalékot –, akkor az azt jelenti, hogy nem végzünk elég tesztet. Magyarországon szeptember eleje óta nem ment öt százalék alá ez a mutató, sőt olykor a tíz százalékot is meghaladta.
Mindebből az is kiviláglik, hogy a kormány már nem annyira tartja fontosnak a járványelemzők figyelmeztetéseit. A lapunk birtokába került elemzés egyik ábrájából kiderül például, hogy amikor nagy vita volt arról, lehet-e érettségiztetni, akkor a járvány fiatalok közötti terjedésének kockázata alacsonyabb volt, mint most, az iskolák újranyitásakor. Tavasszal a fertőzöttek között a gyerekek és a fiatalok aránya alig néhány százaléka volt, míg most ez 35-40 százalék. Ehhez képest Orbán Viktor kormányfő hétfőn szakemberekre hivatkozva mondta azt: Magyarországon legrosszabb esetben 200 ezer ember fertőződhet meg egy időben, ami azt jelenti, hogy legfeljebb egyszerre 16 ezer kórházi ágyra, illetve 800 lélegeztetőgépre lehet szükség. Hozzátette: „Ízlés kérdése, hogy ki mennyire hisz az orvosoknak és a matematikusoknak”, épp ezért ő inkább ezeknek a számoknak a kétszeresével számolt, ám szerinte ez sem okozhat gondot, senki nem marad majd ellátás nélkül.

"Örülnék, ha a miniszterelnök beugrana ide is, szerintem elsírná magát"

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.24. 22:44

Fotó: RTL Klub Híradó
Pókháló, omló vakolat - ez várja a betegeket a kiskunhalasi kórház covid-osztályán, állítja egy ott fekvő beteg. A minisztérium szerint nincsen se kosz, se bogár.
Meghökkentő felvételeket küldött be az RTL Híradónak az egyik néző, akit a kiskunhalasi kórház koronavírusos betegek számára elkülönített részlegén ápolnak. Elmondása szerint az intézmény még párnát sem ad és a szobában még melegvíz sincsen.  A képek magukért beszélnek: leromlott kórterem, omló vakolat, pókháló. 
"Örülnék, ha a miniszterelnök beugrana ide is, szerintem elsírná magát. Felváltva sírjuk el magunkat a betegtársammal, az az igazság, hogy ilyen körülmények között ez embertelen.

- nyilatkozta a képeket készítő beteg a csatornának. Mindeközben a város másik pontján ott áll egy minden igényt kielégítő, valóban világszínvonalú kórház, amelyet a miniszterelnök is meglátogatott. Csakhogy utóbbi nem fogad betegeket. A csatorna meg is kérdezte ennek az okát. Az EMMI válaszában azt írta, "a mobilkórház készen áll arra, hogy a járvány dinamikájának megfelelően, az adott időpontban, miniszteri utasításra megnyissuk." A másik kórházról pedig azt írták, ugyan volt egy csőtörés, de kifestették az épületet. 
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Orbán Viktor nemcsak a konténerkórházban, de abban a városi kórházban is járt, ahol a néző által említett felvételek készültek.

Mint arról a Népszava is beszámolt, a miniszterelnök előzetes bejelentés nélkül érkezett. Az a videóból nem derült ki, járt is-e ebben a kórteremben, ahol az RTL felvételei készültek. A teljes riport itt tekinthető meg: 

Szigort ígértek, mégis lazára vették a biztonsági intézkedéseket a Szuperkupa-döntőn

Bernau Péter Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.09.24. 21:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A gyakorlatban csak a maszkviselésre hívták fel a szurkolók figyelmét, illetve a lelátón több, de inkább kevesebb sikerrel tartatták be velük a kötelezően előírt távolságot. Testhőmérsékletet hőkapuval mértek.
Budapest magas koronavírus-fertőzöttségi mutatói miatt kiemelten szigorú biztonsági intézkedéseket ígért az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a Bayern München-Sevilla Szuperkupa-találkozó előtt. A gyakorlatban azonban csak a maszkviselésre hívták fel a szurkolók figyelmét, illetve a lelátón több-kevesebb sikerrel betartatták velük a kötelezően előírt távolságot. Inkább kevésbé: a lelátókon sokan már nem viselték a maszkot. Az európai és a magyar szövetség ugyan korábban azt állította, hogy csak negatív vírusteszttel és testhőmérséklet ellenőrzése után lehet bejutni az arénába, a bejáratnál csak a jegyek érvényességét kontrollálták. Beljebb a stadion területén volt egy hőkapu, amin mindenkinek át kellett menni, de ennek a mérési pontossága nem egyezik meg a homlokos lázméréssel, előbbi csak a szélsőséges értékeknél, komolyabb láznál jelez.     
Az utcán nem volt sem távolságtartás, sem maszkviselési kötelezettség, a beengedésre váró drukkerek 19 óra után több kapunál egymás hegyén-hátán tolongtak. Míg itt a lázmérős testhőmérséklet-mérésnek tudósítóink nyomát nem látták, a fémdetektoros motozás nem maradt el. A Puskás Stadionba tartó szurkolókat már a metróban tájékoztatták arról, hogy kötelező lesz a maszkviselés, más kérdés, hogy az információ csak magyarul volt hallható. „Mit mondtak? Valamit a Szuperkupáról. Reméljük nem azt, hogy elmarad” – próbálták megfejteni az információt azok a müncheni drukkerek, akik a szövegből csak a Szuperkupát értették meg. Lapunk több Bayern-szurkolóval is beszélt, azt próbáltuk megtudni, nem féltek-e a járványhelyzetben Budapestre jönni. Az első meglepetést az okozta, hogy a válaszadók háromnegyede magyar volt a müncheni klub mezében. Ők azt mondták, hogy a jegyvásárlásnál nem kértek tőlük negatív vírustesztet, többségük nem is rendelkezett ezzel. Korábban arról volt szó, hogy a két együttes drukkerei különgéppel jönnek és a repülőtérről külön busz hozza őket a stadionhoz és a mérkőzés után utaznak is haza. Ez azonban csak a körülbelül kétszáz sevillai rajongó esetében valósult meg. Az ARD német közszolgálati televízió információja szerint Münchenből az 1200 rajongó többsége autóval érkezett Budapestre, ezért számukra nem indítottak különgépet a bajor fővárosból. 
Az előző szezon előtt, amikor még hírből sem ismerte senki a koronavírus-járványt Porto volt a Szuperkupa-mérkőzés eredetileg tervezett helyszíne. Mindez akkor módosult, amikor nyár elején kiderült, hogy Isztambul a törökországi járványhelyzet miatt nem tudja vállalni az augusztus végére halasztott Bajnokok Ligája-döntő megrendezését. Az UEFA úgy döntött, hogy a finálét Lisszabon kapja meg (később a negyeddöntőket is idehozták és a portugál fővárosban rendezték ettől a szakasztól az összes BL-meccset), cserébe Portóból elviszik máshova a Szuperkupa-találkozót. Ebben az időszakban a fertőzöttségi adatok ismeretében logikus és jó választásnak tűnt a magyar főváros, főleg azért, mert föl sem merült az a lehetőség, hogy nézőket is beengednek a lelátókra. Az UEFA augusztus 25-én döntött úgy, hogy lehetnek nézők a Szuperkupa-mérkőzésen. Karácsony Gergely, budapesti főpolgármester nem értett egyet a döntéssel, a városvezető lapunknak azt mondta, ha a hatásköre lehetővé tenné, akkor nem engedné be a nézőket a stadionba.

Elfogadták az ajándékjegyet

Bár mind Portugáliában, mind Bajorországban sokakat elrettentett a szuperkupa döntőtől a magyarországi járványhelyzet, a mentőszolgálat munkatársaira nem volt hatással a tömegrendezvénytől való félelem. Legalábbis a mentőszolgálat nem számolt be a kérdésünkre sem arról, hogy lett volna az 500 bajtársuk között akár egy is, aki a kockázat miatt visszaadta volna a kisorsolt ajándék jegyét. Mint írták: a mentődolgozóknak felajánlott jegyek egyazon szektorba szólnak, ahol nem érintkeznek külföldiekkel, és a menedzsment külön is fölhívta az érintettek figyelmét a járványügyi óvintézkedések fokozott betartására.