Adataik szerint szeptemberben több mint 323 ezer ember regisztráltatta magát álláskeresőként, ami az egy évvel ezelőttihez képest 80 ezerrel több munkanélkülit jelent ugyan, augusztushoz képest viszont 21 300 fővel kevesebbet. Olybá tűnik, mintha a friss adatokat a jegybank borúlátó prognózisára válaszul tették volna közzé sebtiben. Mint megírtuk: a Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy a járvány második hulláma miatt ősszel és jövő év elején a foglalkoztatás csökkeni fog, így az év végén összességében 110-160 ezer fővel kevesebben dolgoznak majd a versenyszférában, mint az év elején. A harmadik negyedévben létszámuk mintegy 3,4 millió volt, a jegybank szerint ez 2021 első hónapjaira akár 100 ezer fővel is csökkenhet, a munkanélküliségi ráta pedig felkúszhat 6,3 százalékra is.
Mintegy erre válaszul péntek reggel az innovációs tárca egy közleményt adott ki, amelyben Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár azt fejtegeti: már több embernek van munkája, mint év elején, hiszen a KSH szerint augusztusban ismét 4,5 millió főre emelkedett a foglalkoztatottak száma. A gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően pedig a júniusi mélypont után szeptemberre 53 ezer fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma.
Az NFSZ oldalán is megjelent reggel a szeptemberi álláskeresők statisztikája, holott korábban az adott hónapra vonatkozó adatot sosem adták ki még az adott hónapban. A hó végén mindig az előző havi összesítés jelent meg (pedig naprakész adatokra a lezárások időszakában igencsak szükség lett volna). Most viszont egyszere kéthavi – augusztusi és szeptemberi – adatot tettek közzé egyszerre. A sietség ott is tetten érhető, hogy az álláskeresők számának előző évhez mért változását bemutató oszlop teljes egészében hibásan jelent meg - az álláskeresők jelenlegi számát mutatta, - pár óra múlva ezt javították.
A friss adatokból ugyanakkor nem csak pozitívumokat lehet kiolvasni: az is látszik belőlük, hogy miközben egy év alatt harmadával lett több az álláskereső, az ellátás nélküliek száma 51 százalékkal bővült. A munkanélküliek több mint fele – összesen 169 500 álláskereső – így szeptemberben sem kapott semmilyen pénzügyi ellátást. Akik kapnak valamit, azoknak is csak a fele részesül álláskeresési ellátásban, a többieknek csak - a havi 22 800 forintos - szociális juttatás marad. Ennek részben az az oka, hogy az álláskeresők negyede, mintegy 79 ezer ember tartósan munkanélküli, azaz egy éve, vagy már annál is régebben keres munkát. Márpedig az álláskeresési ellátás mindössze három hónapig jár: ez egész Európában a legszűkmarkúbb munkanélküliségi ellátás. Az ellátás hosszát még 2010-ben rövidítette le a Fidesz-kormány, és ezt most, a koronavírusválságra tekintettel sem hosszabbította meg, hiába kérték a szakszervezetek.
Bodó Sándor közleményében azt hangoztatta: a kormány a továbbiakban is a munkahelyek tartós megőrzésén és a gazdasági növekedést ösztönző intézkedéseken dolgozik, de ennek részleteiről továbbra sem árult el semmit. A munkanélküliség felfutását visszafogó, az államtitkár által is hivatkozott bértámogatások ugyanakkor a nyár végével lejártak, szeptemberben már nem lehetett ilyet igényelni. Új programokról pedig egyelőre nem tudni semmit, pedig egyre többen figyelmeztetnek: azok hiányában újra megugorhat majd a járvány második hullámában a munkanélküliség.
