Az Európai Unió két évvel ezelőtt módosította hatályos irányelvét az audiovizuális médiaszolgáltatásokról. A változtatás egyik fő oka volt, hogy a kötelező erejű jogszabályban megerősítsék a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének követelményét. Ezt ugyan az eredeti, 2010 óta érvényes irányelv is tartalmazta, de kevésbé egyértelmű megfogalmazásban.
A tagállamoknak idén szeptember 19-ig kellett átültetniük a módosított törvényt a saját jogrendjükbe. Magyarország ezt már megtette, a többiekről nincs hír. Az uniós jog betartását ellenőrző Európai Bizottság szóvivője kérdésünkre nem tudta megmondani, hogy a 27 nemzeti parlamentből mostanáig hány hagyta jóvá az irányelvet. Johannes Bahrke szerint egyelőre korai mérleget vonni.
A kötelező erejű EU-irányelv viszonylag hosszú cikkelyben rögzíti a nemzeti szabályozó hatóságokkal - Magyarország esetében a Médiahatósággal - szembeni elvárásokat. Eszerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek “jogilag elkülönüljenek a kormánytól, funkcióikat tekintve pedig függetlenek legyenek kormányuktól és minden más köz- vagy magánjogi szervtől”. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a hatóságok pártatlanul és átláthatóan gyakorolják a jogkörüket, és semmilyen szervtől nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat. E testületek tagjait és vezetőit átlátható, megkülönböztetésmentes eljárásban kell kinevezni és felmenteni, garantálva közben a “szükséges mértékű függetlenséget”.
Christian Wigand bizottsági szóvivő a Klubrádió frekvenciájának meg nem hosszabbításáról hozott budapesti döntést követően épp a módosított audiovizuális irányelvre hivatkozva fejtegette újságíróknak, hogy az EU-nak vannak jogi eszközei a médiahatóságok függetlenségének biztosítására. Megismételte a gyakorta hallható brüsszeli figyelmeztetést, miszerint az Európai Bizottság nagyon szorosan nyomon fogja követni a jogszabály végrehajtását.
Az EU-nak ezen kívül meglehetősen szűkös jogi eszközei vannak a médiapluralizmus és a sajtószabadság korlátozásának megakadályozására a tagállamokban. Az Európai Bizottság hamarosan megjelenő, a jogállam helyzetét bemutató országjelentései a média sokszínűségét is értékelni fogják, ám a bírálatnak aligha lesznek komoly következményei.
Egyelőre az erős közösségi hatáskörrel felruházott uniós versenyjogi hatóság sem tudott döntést hozni a magyar közmédia, illetve a kormányközeli média versenyt torzító állami támogatását kifogásoló magyarországi panaszokról, pedig az első már 2016 óta az asztalán fekszik. Az egyik panaszos ráadásul a Klubrádió, amely előbb szűnhet meg, mint ahogy a keresetét Brüsszelben elbírálják. Margrethe Vestager versenypolitikáért is felelős bizottsági alelnök a vizsgálat lezárásának idejére vonatkozó kérdésünkre csak annyit mondott röviden: teljesen megérti a türelmetlenséget, de továbbra is elemzik a helyzetet. “Egyetlen ügy sem fekete vagy fehér, és minden panaszt komolyan veszünk” — tette hozzá.
Klubrádió: panasz az Európai Bizottságnak
Az eddigi kettő mellé egy újabb magyarországi keltezésű panaszbeadványt kapott csütörtökön az Európai Bizottság a hazai médiaviszonyok rendezése érdekében. Mint emlékezetes, a korábbi panaszok közül a 2016-os a közmédia piactorzító magatartásával, a 2019-es pedig a kormánypárti média illegális állami támogatásával és a KESMA-val foglalkozott; ezeknek a címzettje a Versenyjogi Főigazgatóság volt. A legfrissebb beadványt a DG Connect-nek (Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok Főigazgatósága) címezték.
A mostani dokumentum idézi a 2010-ben, néhány hónappal a médiarendszernek az Orbán-kormány általi egész pályás letámadása előtt elfogadott, a nemzeti médiahatóságok független és átlátható működését előíró tanácsi irányelvet, majd konkrét ügyeket bemutatva levezeti, mi a gond a kizárólag fideszes tagokból álló magyar médiahatóság függetlenségével és átláthatóságával. Két pont foglalkozik részletesen a testület egyoldalúan a Fidesz érdekeit szolgáló rádiófrekvencia-elosztási gyakorlatával és a Klubrádióval, amelynek előbb az országos frekvenciáját vették el mondvacsinált, utóbb a bíróság előtt is elbukó indokokkal, majd nemrég hasonló „érvekkel” nem hosszabbították meg a regionális frekvencia-jogosultságát. Az aláírók azt remélik, hogy a fokozódó nyomás miatt nem lesz sokáig tartható a Bizottságnak "az Orbán-kormány sorozatos médiajog-sértéseit ignoráló gyakorlata". A panaszbeadványt Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője és Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke - lapunk munkatársa - jegyzi.
