Előfizetés

Megszűnhet a Klubrádió, mielőtt döntenek a panaszáról Brüsszelben

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.09.25. 21:52

Fotó: Népszava
Eközben árgus szemmel figyelik a médiahatóság függetlenségét előíró uniós szabályok betartását.
Az Európai Unió két évvel ezelőtt módosította hatályos irányelvét az audiovizuális médiaszolgáltatásokról. A változtatás egyik fő oka volt, hogy a kötelező erejű jogszabályban megerősítsék a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének követelményét. Ezt ugyan az eredeti, 2010 óta érvényes irányelv is tartalmazta, de kevésbé egyértelmű megfogalmazásban. A tagállamoknak idén szeptember 19-ig kellett átültetniük a módosított törvényt a saját jogrendjükbe. Magyarország ezt már megtette, a többiekről nincs hír. Az uniós jog betartását ellenőrző Európai Bizottság szóvivője kérdésünkre nem tudta megmondani, hogy a 27 nemzeti parlamentből mostanáig hány hagyta jóvá az irányelvet. Johannes Bahrke szerint egyelőre korai mérleget vonni. A kötelező erejű EU-irányelv viszonylag hosszú cikkelyben rögzíti a nemzeti szabályozó hatóságokkal - Magyarország esetében a Médiahatósággal - szembeni elvárásokat. Eszerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek “jogilag elkülönüljenek a kormánytól, funkcióikat tekintve pedig függetlenek legyenek kormányuktól és minden más köz- vagy magánjogi szervtől”. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a hatóságok pártatlanul és átláthatóan gyakorolják a jogkörüket, és semmilyen szervtől nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat. E testületek tagjait és vezetőit átlátható, megkülönböztetésmentes eljárásban kell kinevezni és felmenteni, garantálva közben a “szükséges mértékű függetlenséget”. Christian Wigand bizottsági szóvivő a Klubrádió frekvenciájának meg nem hosszabbításáról hozott budapesti döntést követően épp a módosított audiovizuális irányelvre hivatkozva fejtegette újságíróknak, hogy az EU-nak vannak jogi eszközei a médiahatóságok függetlenségének biztosítására. Megismételte a gyakorta hallható brüsszeli figyelmeztetést, miszerint az Európai Bizottság nagyon szorosan nyomon fogja követni a jogszabály végrehajtását. Az EU-nak ezen kívül meglehetősen szűkös jogi eszközei vannak a médiapluralizmus és a sajtószabadság korlátozásának megakadályozására a tagállamokban. Az Európai Bizottság hamarosan megjelenő, a jogállam helyzetét bemutató országjelentései a média sokszínűségét is értékelni fogják, ám a bírálatnak aligha lesznek komoly következményei. Egyelőre az erős közösségi hatáskörrel felruházott uniós versenyjogi hatóság sem tudott döntést hozni a magyar közmédia, illetve a kormányközeli média versenyt torzító állami támogatását kifogásoló magyarországi panaszokról, pedig az első már 2016 óta az asztalán fekszik. Az egyik panaszos ráadásul a Klubrádió, amely előbb szűnhet meg, mint ahogy a keresetét Brüsszelben elbírálják. Margrethe Vestager versenypolitikáért is felelős bizottsági alelnök a vizsgálat lezárásának idejére vonatkozó kérdésünkre csak annyit mondott röviden: teljesen megérti a türelmetlenséget, de továbbra is elemzik a helyzetet. “Egyetlen ügy sem fekete vagy fehér, és minden panaszt komolyan veszünk” — tette hozzá. 

Nem értik, mi folyik Magyarországon

Polyák Gábor médiajogász szerint formálisan még az irányelv átültetése előtti időszakban is biztosított volt a Médiahatóság döntéshozó testületének, a médiatanácsnak a függetlensége: saját költségvetéssel bír, a tagok 9 éves mandátuma átnyúlik a választási ciklusokon, nem utasíthatók, csak a törvénynek vannak alárendelve. A szakember szerint nem a törvényen múlik, hogy a tagok lényegében pártkatonaként viselkednek a szavazáskor, és nem kérik ki maguknak, ha valamelyik minisztériumból üzennek nekik. A médiatörvény látszólag még az ellenzéknek is oszt lapot például a tagok megválasztásakor. A parlamentben ilyenkor fel kell állítani egy jelölőbizottságot, amelybe az ellenzéki frakciók is küldhetnek képviselőket, ráadásul a Médiatanácsba küldendő jelöltekről egyhangú döntés szükséges. Csakhogy a törvény nyit itt is egy kiskaput: ha egy ilyen döntés nem születik, akkor második körben elég a kétharmados többség. Tavaly a Fidesz el is játszotta ezt a színjátékot: első körben a kormánypártiak direkt nem jelöltek tagokat, így nem születhetett egyhangú döntés, második körben pedig csakis a saját jelöltjeiket engedték át kétharmaddal. - Nem a hatóság jogállása, látszólagos függetlensége, hanem a működése, döntéseinek monitorizálása lenne a lényeg, annak vizsgálata, hogyan torzítják a médiapiacot – mondta Polyák Gábor, aki az egyik uniós fórum szakértőjeként többször figyelmeztette az EU-s szerveket a problémákra. Illetve javasolta, hogy az uniós joganyagba a monitoring is kerüljön be, de ebből végül nem lett semmi. - Többször is elmondtam ezt olyan konferenciákon, ahol ott ültek az Európai Bizottság szakemberei, de azt láttam, egyáltalán nem értik, mi folyik Magyarországon – hangsúlyozta a médiajogász.  

Klubrádió: panasz az Európai Bizottságnak

Az eddigi kettő mellé egy újabb magyarországi keltezésű panaszbeadványt kapott csütörtökön az Európai Bizottság a hazai médiaviszonyok rendezése érdekében. Mint emlékezetes, a korábbi panaszok közül a 2016-os a közmédia piactorzító magatartásával, a 2019-es pedig a kormánypárti média illegális állami támogatásával és a KESMA-val foglalkozott; ezeknek a címzettje a Versenyjogi Főigazgatóság volt. A legfrissebb beadványt a DG Connect-nek (Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok Főigazgatósága) címezték. A mostani dokumentum idézi a 2010-ben, néhány hónappal a médiarendszernek az Orbán-kormány általi egész pályás letámadása előtt elfogadott, a nemzeti médiahatóságok független és átlátható működését előíró tanácsi irányelvet, majd konkrét ügyeket bemutatva levezeti, mi a gond a kizárólag fideszes tagokból álló magyar médiahatóság függetlenségével és átláthatóságával. Két pont foglalkozik részletesen a testület egyoldalúan a Fidesz érdekeit szolgáló rádiófrekvencia-elosztási gyakorlatával és a Klubrádióval, amelynek előbb az országos frekvenciáját vették el mondvacsinált, utóbb a bíróság előtt is elbukó indokokkal, majd nemrég hasonló „érvekkel” nem hosszabbították meg a regionális frekvencia-jogosultságát. Az aláírók azt remélik, hogy a fokozódó nyomás miatt nem lesz sokáig tartható a Bizottságnak "az Orbán-kormány sorozatos médiajog-sértéseit ignoráló gyakorlata". A panaszbeadványt Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője és Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke - lapunk munkatársa - jegyzi.  

Szijjártó: Nem szórakozásból helikoptereztem

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.09.25. 21:18

Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala
Nem szórakozásról van szó, hanem munkavégzésről – így magyarázta pénteken Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter, hogy miért utazott több alkalommal is a rendőrség helikopterével az ország különböző pontjaira.
Mint arról beszámoltunk, az Országos Rendőr-főkapitányság korábban azt közölte lapunk kérdésére, hogy a politikus idén hét alkalommal repült a rendőrség járművével, de arról nem közöltek részleteket, hogy pontosan mikor és hol, illetve mekkora összegért vette igénybe a gépet. A héten ugyanakkor Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő több képet is közölt arról, hogy a helikopter egy szekszárdi borászat étterménél landolt. Ezen kívül Dunakeszin – ahol a külügyminiszter is lakik – egy szemtanú többször is látta fel és leszállni a tárcavezető által is használt gépet.
A külügyminiszter egy más ügyben tartott sajtótájékoztatón reagált: állítása szerint a pincészetnél tett látogatása napján reggel egy külföldi kereskedelmi lánccal állapodott meg egy 35 milliárd forintos befektetésről Budapesten. Ezt követően az osztrák, a cseh, a szlovén és a szlovák külügyminiszterrel tárgyalt, az egyeztetéseket pedig Dunakeszin folytatták. – Negyven percem volt átérni Szekszárdra – mondta a külügyminiszter. A Tolna megyei városban egy cég beruházásáról tárgyalt, onnan érkezett a borászathoz, ahol több helyi cégvezetővel találkozott és „munkahelyek megvédéséről” tárgyalt. – Hazugság, hogy ott fideszes képviselőkkel találkoztam volna, vagy (...) azért repültem volna oda, hogy elmenjek abba a borászatba. Én, aki életemben nem ittam alkoholt – fogalmazott Szijjártó.
Hasonlóan írta le egy kecskeméti és bajai helikopteres útját is, ahonnan Budapestre kellett visszaérnie. – Azt sem tudtam másképp megtenni, csak ezzel a helikopterrel – tette hozzá. Volt még helikopteres útja egy szlovén határnyitási eseményre is.
Szijjártó Péter méltatlannak nevezete az ellene irányuló támadásokat, szerinte 59 milliárd forintnyi beruházásról és 4769 munkahely megmentéséről állapodott meg, a repülés pedig a munkáját, nem pedig a szórakozását szolgálta.

Esős, szeles szombat várható

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.25. 20:59

Fotó: Dézsi Csaba András Facebook-oldala / Facebook
Hosszabb időre inkább csak az ország középső tájain süthet ki a nap.
Figyelmeztető előrejelzést adott ki Magyarország területére szombat éjfélig az Országos Meteorológiai Szolgálat. Azt írták, hogy pénteken késő este, éjfél környékén az érkező hidegfronthoz társulva nyugat felől újabb, intenzív csapadékhullám érkezik, főleg a Dunántúlon és a középső országrészben fordulhatnak elő az éjszaka második felében felhőszakadással, viharos széllökésekkel kísért zivatarok. Szombat reggel, délelőtt ez a csapadékzóna fokozatosan kelet, északkelet felé halad (a Nyírségben még délután is eshet), de a zivatarok száma és intenzitása fokozatosan csökken.  Szombat hajnalban erősen felhős vagy borult lesz az ég, és az ország túlnyomó részén ismétlődő eső, zápor, zivatar várható. A Dunántúlon az északnyugati, keletebbre a délkeleti, déli szelet kísérik több helyen erős, néhol viharos széllökések, de zivatarok környezetében is viharossá fokozódhat a szél. Szombaton napközben szakadozik, vékonyodik a felhőzet, de hosszabb időre inkább csak a középső tájakon süthet ki a nap. A csapadékzóna fokozatosan északkelet, kelet felé helyeződik át, de gyenge eső, záporeső másutt sem zárható ki. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7 és 19 fok között várható, a legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 13 és 18 fok között alakul.