Előfizetés

Baráti tűz a kormányra

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.09.29. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egyszámjegyű szja-t, a munkahelyek támogatását, reformokat sürget a jegybank és a számvevőszéki elnök is.
Egy oldalról, ám két irányból egyszerre érte bírálat a kormány eddigi válságkezelését, illetve gazdaságpolitikáját. A Fidesz-képviselőséget számvevőségi elnökségre váltó Domokos László a kieső lakossági jövedelmek pótlására szja-csökkenést javasol, míg a Magyar Nemzeti Bank frissen kinevezett alelnöke, Virág Barnabás a kurzarbeit és a munkahelyvédelmi támogatások újból bevezetésére szólította fel a kormányt. A kabinet azonban egyelőre nem hagyja el a járt utat: a gazdaságvédelmi operatív törzs ülése után Varga Mihály pénzügyminiszter néhány, a válságkezelés szempontjából marginális intézkedésre tett javaslatot. A tervek szerint januártól a kisvállalati adózás választhatósági értékhatárát évi három milliárd forintra emelik, 1,5 millió államigazgatási ügy intézése válik ingyenessé, illetve 2021 második felétől a NAV készíti el az áfa-bevallási terveket, amit már régóta készít elő a tárca. Az operatív törzs azt is javasolja, hogy a cégek által kezdeményezett járványügyi szűrővizsgálatok legyenek adómenetes juttatások.  A kormánynak azt kell eldöntenie, hogy szimplán válságot akar-e kezelni vagy a változást is menedzseli – tette fel a kérdést a Magyra Nemzeten keresztül Domokos László. A kormány politikáját számtalan alkalommal gond nélkül kiszolgáló ÁSZ-elnök szerint szerint a pandémia döntően befolyásolja a hétköznapi életet, brutális nyomást helyez a társadalomra. Éppen ezért a kormánynak a lehető legrövidebb időn belül a jelenlegi 15 százalékról 10 százalék alá kellene csökkenteni a személyi jövedelemadó mértékét, ezzel évi ezer milliárd forintnyi bevételt hagyva az embereknél. Az egyszámjegyű – praktikusan kilenc százalékos – szja-kulcs bevezetése Orbán Viktor régi ígérete, ám az elmúlt öt évben a gazdasági növekedés idején ez soha nem vált igazán aktuálissá. Domokos szerint a válsághelyzet alatt számolni kell a fogyasztás visszaesésével, s ez leginkább úgy kerülhető el, ha nő a munkavállalók, a családok elkölthető jövedelme. Válsághelyzetben ugyanakkor nem lehet reális elvárás, hogy a vállalkozások a saját maguk erejéből emeljék jelentősen a fizetéseket, vagyis az államnak kell megfelelő lépést tennie. Az ÁSZ-elnöke szerint a változtatással nem szabad sokat várni, akár a jövő év elején is végre lehetne hajtani a csökkentést, de azt is megfelelőnek tartaná, ha két lépésben, 2021-ben és 2022-ben lenne három-három százalékpontos szja-mérséklés. A MNB a héten áll elő versenyképességi javaslataival – jelentette be Virág Barnabás, a jegybank alelnöke az MTI-nek adott interjúban. Olyan növekedési tervre van szüksége az országnak, amely a növekedés erősítése mellett, 2022-től képes biztosítani a meghatározó külső és belső makrogazdasági egyensúlyok helyreállását is. Véleménye szerint a kormányzati beruházások felpörgetése, az állami újlakás-építési programok erősítése, a beruházástámogató intézkedések és a célzott adócsökkentések mind-mind óriási lökést adhatnak a gazdaság alacsonyabb fordulatszámon pörgő motorjának. A vírus elleni hatásos oltóanyag kifejlesztéséig az óvatosság határozza majd meg a gazdasági szereplők viselkedését: a vállalatok a következő időszakban kivárnak beruházásaikkal, miközben a családok fogyasztás helyett inkább megtakarítanak majd. Ezért fontosnak nevezte, hogy a magánkereslet kiesését az átmeneti időszakban minél nagyobb arányban pótolja az állami kereslet bővülése. Az MNB alelnöke szerint a munkapiacon a második hullám kifutásáig a fókuszt ismét a munkahelyek védelmére kell helyezni. Az első hullám során már sikerrel alkalmazott bértámogatások kibővítésére újból szükség lehet, miközben a munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményeinek célzott növelését is érdemes megkezdeni. Nyilvánvalóvá vált, hogy a tavaszi mentőcsomag túlságosan fukar volt, a kormány visszautasított minden nagyobb volumenű támogatásra tett javaslatot. Most látszik, hogy a magyar gazdaság sokkal rosszabb helyzetbe került, mint kerülhetett volna ha pontosabbak a prognózisok, ebből a szempontból üdvözlendő a jegybank változó megközelítése és a készülő javaslatcsomagja – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Meg sem kellett volna szüntetni a kurzarbeitet, a három hónapos támogatás még a tűzoltásra is kevés volt – értékelte a jegybanki javaslatot. A kutató szerint mindent meg kell tenni a munkahelyek megőrzéséhez, ugyanis fogynak a cégek tartalékai, a foglalkoztatási mélypontot pedig még nem értük el. A Kopint-Tárki kutatója szerint az egy számjegyű szja biztos jó ötlet, de nem most, amikor minden forrást a munkahelyek megőrzésére kellene fordítani, célzott támogatás kell a válság által legjobban sújtott ágazatoknak, például az idegenforgalomnak, és végre ideje lenne az osztrák  vagy német mintájú, tehát a teljes értékű bértámogatás bevezetésnek - mondta Palócz Éva.  

Szerény béremelések jönnek

A kedvezmények miatt a jelenlegi 15 százalékos adókulccsal is az átlagos adóterhelés 13 százalékra jön ki, vagyis egy öt százalékpontos vágás valójában átlagosan kilenc százaléknál is kisebb adóterhelést jelentene. Az adócsökkentés nem mellesleg a tehetősebb és/vagy gyermeket nem nevelő adózóknak hozna érdemi jövedelemnövekedést. Az időzítés abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy 2020-ban a korábbi évekhez képest jóval szerényebb béremelésre lesznek képesek a koronavírus járványt követő válságban kivérzett cégek. Az MNB szerint ugyan a bruttó bérek akár hat százalékkal is emelkedhetnek, ám valójában nem lesz ritka az olyan cég, ahol ennél kisebb lesz a béremelés, vagy az el is maradhat. Ebben a helyzetben növelné meg a lakossági reáljövedelmeket jelentősen az szja csökkentése. 

480 milliós bírságot kapott agresszív, megtévesztő kereskedésért az ÉkszerTV

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.28. 18:34

Fotó: STR / AFP
Sem Diana hercegnő eljegyzési gyűrűjét, sem a pápai áldással hirdetett csecsebecséket nem díjazta a versenyhivatal.
Tisztességtelen fogyasztói gyakorlatot állapított meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az ÉkszerTV-vel kapcsolatban, ezért borsos, 480 milliós bírságot szabott ki a műsort működtető Emporia Style Kft.-re. A közlés szerint a műsor üzemeltetője ún. agresszív kereskedelmi gyakorlatot tanúsított, amikor valótlanul azt állította, hogy a bemutatott ékszerek csak nagyon korlátozott ideig és mennyiségben állnak rendelkezésre a reklámozott, kedvező áron, abból a célból, hogy a fogyasztókat azonnali vásárlásra ösztönözze. Ráadásul a termékek árait fiktív piaci árakhoz hasonlította. 
Ráadásul megtévesztette a fogyasztókat azzal, hogy azt állította, "Diana hercegnő eljegyzési gyűrűje" az ő kínálatukban elérhető. De az is kifogás volt, hogy "a Pápa áldásával" ellátott termékeket hirdettek.

A cég továbbiakban olyan belső eljárásrend bevezetését vállalta a versenyhatóság felé, amellyel elkerülhetőek a jövőbeni, hasonló jogsértések, amelyek ellen a Versenyhivatal továbbra is fellép a magyar fogyasztók védelmében - áll a szervezet tájékoztatásában.

Gyorsvasút mánia: Szijjártó most Varsó felé is építene egyet

Árpási Bence
Publikálás dátuma
2020.09.28. 16:45
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Igaz, a Budapest-Belgrád sincs még kész, de a megalomán kormányzati álmokra mindig fog jutni pénz.
Varsó és Budapest között gyorsvasúti kapcsolatot kell létrehozni.

Erről beszélt sajtótájékoztatóján a külgazdasági- és külügyminiszter, miután fogadta lengyel kollégáját. Szijjártó Péter azt mondta, az előkészítő tárgyalások már folyamatban vannak, a beruházás alapjait lefektető dokumentumokat a tervek szerint még az idén aláírják a felek. Az elképzelések szerint az új nyomvonal Szlovákián és Csehországon keresztül érné el a lengyel fővárost.   Egyelőre nem tudni, milyen racionalitása lenne egy ilyen vonal megépítésének. Tapasztalatunk ugyanakkor már van, hogyan is akarhatja majd kivitelezni a kabinet. Ez pedig a Budapest-Belgrád vasútvonal, amely a számítások szerint kétezer év alatt térülhet meg csupán. Mint ahogy a Népszava is megírta, hivatalosan 700, valójában a kapcsolódó beruházásokkal együtt akár ezer milliárd forintba is kerülhet a kínai hitelből fedezett beruházás, amely a magyar GDP 2%-át teszi ki. 
A Budapest-Belgrád gyorsvasút sík terepen fog haladni, így is gigantikus költségei lettek. Ha a varsói vonal megépül, az a domborzati viszonyok miatt gyaníthatóan még drágább lenne.

Szijjártó Péter amúgy is szeret grandiózus vasútvonalakat bejelenteni: 2013-ban ő állt a nyilvánosság elé a Budapestet elkerülő, úgynevezett "V0'-ás vasúti körgyűrű megépítésének tervével, amelyet kínai hitellel terveztek megvalósítani. Akkor úgy vélték, 2014-ben indulhat meg a kivitelezés, és a korai tervek 2017-re valószínűsítették az átadást. Most 2020-ban híre-hamva sincsen a projektnek. Nem lennénk meglepve, ha a Budapest-Varsó vasútvonal építése is hasonló tempóban haladna.