Előfizetés

György herceg megtarthatja az ajándékba kapott őscápafogat

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.29. 14:47

Fotó: AFP
Úgy tűnt, diplomáciai problémát okoz az a kövület, amelyet Sir David Attenborough az új filmjének bemutatásakor adott a hétéves trónörökösnek.
Mégis György hercegnél maradhat az a kövület, amelyet Málta hétfőn magának követelt. Az őscápafogat a hétéves brit trónörökös a hétvégén Sir David Attenborough világhírű természetfilmestől kapta ajándékba, amikor a királyi családnak magánvetítésen bemutatták az új környezetvédelmi filmjét, az A Life on Our Planetet. 
A 23 millió éves fosszíliát Attenborough az 1960-as évek vége felé fedezte fel Máltán egy vakációja alatt. A 2,6 millió éve kihalt cápafaj háromszor nagyobb volt, mint egy mai fehér cápa, hossza elérhette a 16 métert. 
A Kensington-palota által kiadott fotókon látható, amint a herceg megcsodálja a megkövült óriási cápafogat.
György a cápafoggal
Fotó: AFP
José Herrera máltai kulturális miniszter a Times of Malta című lap hétfőn megjelent számában azt mondta: "vannak tárgyak, amelyek nagyon fontosak Málta természeti öröksége szempontjából, de valahogy külföldre kerültek és ezeket vissza kell szereznünk". Máltán 2002 óta törvény védi a kövületeket. A miniszter arra nem tért ki, miként képzelik el a fogkövület visszaszerzését a brit királyi családtól, de hangsúlyozta, hogy a puha sárga mészkőből kiásott ősi cápafognak egy máltai múzeumban a helye. Málta 1964-ig brit gyarmat volt.
A máltai minisztérium egy szóvivője kedden aztán közölte, hogy nem áll szándékukban az ügyet folytatni.
Herrera hétfői megszólalására számos negatív reakció érkezett a közösségi médiában, többen rámutattak, hogy egy őscápafogat kevesebb mint 50 euróért (18 300 forintért) is meg lehet már kapni.

Guinness-rekordot dönthet a kardiológiai intézet

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.29. 14:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ha sokan nézik a szív világnapján végzett műtét nélküli billentyűbeültetést, a körkapcsolásos közvetítés lehet az első és a legtöbb ember által online végignézett mellkasi beavatkozás.
Guinness-rekordra tesz kísérletet a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) a világ tizenkilenc vezető kardiológiai centrumával közösen; most először lesz élőben követhető egy mellkasi műtét nélküli speciális, katéteres aorta-műbillentyű beültetés egy időben húsz kardiológiai centrumban, körkapcsolásos közvetítésben. Az intézet közleménye szerint a "Szívünk világnapjához" kapcsolódó esemény nézettségi rekordjára törekszenek, azt remélik, hogy ez lesz a legtöbb ember által élőben, online végignézett billentyűműtét.
Mint írták, a GOKI egyike azoknak a világ minden tájáról felkért centrumoknak, amelyek a Nemzetközi Szívbillentyű Központ szervezésében egyszerre végzik el ezt a fajta beavatkozást. "Az orvos-szakmai nemzetközi összefogás azt üzeni a koronavírus szövődményei által leginkább veszélyeztetettek, a szív és érrendszeri betegeknek, hogy a járvány alatt sincsenek egyedül" – olvasható a közleményben.
A budapesti centrumban már több mint hétszáz mellkasi műtét nélküli speciális, katéteres aorta-műbillentyű beültetést végeztek. Ez a legmodernebb katéteres beavatkozás főként az idős, számos kísérőbetegséggel terhelt, súlyos aorta billentyű szűkületben szenvedő betegek számára jelent megoldást, esetükben ugyanis a nyitott szívműtéteknek túl nagy kockázata lenne. De fiatalabbaknál is előfordul, hogy egy korábbi műtét, vagy esetleges társbetegségek miatt a mellkast felnyitó műtétet nem lehet elvégezni. Ez a beavatkozás a betegeknek még sok panaszmentes évet adhat hozzá az életükhöz. Sőt, nemcsak hogy sokkal tovább élhetnek, hanem sokkal jobb minőségű életük lehet – írta az intézet.
A beavatkozás lényege, hogy a comb ütőerén keresztül egy speciális katétert vezetnek fel az aorta billentyűig, ahol az elmeszesedett billentyű helyére új kerül. A műbillentyű kerete nikkel-titán ötvözetből, a szelepfunkciót ellátó részek sertés szívburokból készülnek. A billentyű kerete hideg hatására formálhatóvá válik, ezért a kisujjnyi vastagságú katéterbe 4-6 fokos steril vízben töltik be. Amikor a műbillentyűt az eszközön keresztül az orvos elvezeti az aortáig, és megfelelő pozícióban lassan lehúzza róla a hüvelyt, akkor az a 37 fokos emberi testben visszanyeri eredeti alakját. A műbillentyű befeszül a régi, elhasználódott szövetek közé, és elkezd működni, a beteg pedig meggyógyul, újra teljes életet élhet.
Magyarországon elsőként (2008 novemberében) és jelenleg is a legmagasabb számban a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben történik katéteres aorta billentyű beültetés, a beavatkozások száma idén elérheti százhetvenet is. A szív világnapján ezt a műtétet Budapesten Andréka Péter főigazgató és Fontos Géza felnőtt ellátásért felelős orvosigazgató végzi. A beavatkozást szeptember 29-én, kedden 14.30-tól élőben ide kattintva lehet követni. 

Tudjuk, hogy kellene, de csak kevesen teszünk is a szívünk egészségéért

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.29. 14:14

Fotó: Frédéric Cirou / AFP
Jóval magasabb hazánkban a szív- és érrendszeri betegséggel küzdők aránya, mint az uniós átlag.
Szinte nincs Magyarországon olyan család, amelyben ne fordulna elő magas vérnyomás, érszűkület, szívritmuszavar vagy szívinfarktus. Az EU átlaggal összehasonlítva hazánkban jóval magasabb az szív-, érrendszeri betegségekkel küzdők aránya – derült ki a KardioKözpont megbízásából készült kutatásból. Az online kérdőíves felmérésben, amelyet a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. készített, összesen 500 18 év feletti felnőttet, fele részben nőt és férfit kérdeztek meg. A válaszadók közel kétharmada volt érintett szív- és érrendszeri betegségben. 37 százalék volt azok aránya, akik személyesen, 25 százalék családilag, 21 százalék pedig személyesen és családilag is érintett. A férfiak, a Nyugat-Magyarországon élők és az idősebb korosztályba tartozók között magasabb az érintettség aránya. 
A kutatásból kiderült, bár a válaszadók nagy többsége tisztában van a genetika és az életmód szerepével, csak kevesen tesznek az egészségük megőrzéséért. A szív-érrendszeri betegségekhez kapcsolódó ismeretekről az derült ki, hogy a magyar felnőttek meglehetősen tájékozottak. Ennek oka valószínűleg az, hogy mint első számú halálok, ez a terület erősen fókuszban van – mondta Sztancsik Ilona, az intézmény kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az eredményeket elemezve. 
A válaszadók többsége elutasította a tévhiteken alapuló állításokat, illetve tudta, hogy mi a teendő a szív- és érrendszeri problémákkal élők egészségmegőrzésével kapcsolatban. 53 százalék például nem ért egyet azzal, hogy ha egyébként jól van, nincs szükség kardiológiai kivizsgálásra. 64 százalék nem fogadta el azt az állítást, amely szerint amíg a magas koleszterinszint nem jár tünetekkel, nem kell foglalkozni vele. A válaszadók 71 százaléka tudta, hogy megfelelő gyógyszerelés mellett is szükséges az életmód reformja a kardiológiai betegségek kezeléséhez. 78 százalék nem értett egyet azzal, hogy a magas vérnyomás addig nem veszélyes mértékű, amíg nem zavarja a látást és 75 százalék nem tartotta igaznak azt a kijelentést, hogy a magas vérnyomás nem veszélyes mértékű, amíg nem okoz fejfájást. 78 százalék tisztában volt azzal, hogy szív-és érrendszeri betegségek esetében a tünetek elmúlásával is szükséges az orvosi felügyelet.
„Nagyon érdekes eredmény és még számunkra is meglepő kissé, hogy milyen sokan látják tisztán az életmód jelentős szerepét a betegségek kialakulásában” – mondta Sztancsik Ilona. A megkérdezettek közel 90 százaléka tudta ugyanis, hogy az elhízás, a dohányzás, a stressz és a mozgásszegény életmód hozzájárul a szív-, érrendszeri betegségek kialakulásához. Valamivel kevesebb, de még mindig 80 százaléknyian voltak tisztában azzal is, hogy a cukorbetegség is rizikófaktor.
A szív- és érrendszeri betegségekben személyesen nem érintettek többsége (64%) is nyitott lenne az éves kardiológiai szűrővizsgálatra. Az átlagosnál magasabb érdeklődés a fiataloknál és a 65 pluszos korcsoportban tapasztalható, valamint a férfiaknál. Ehhez képest az mindössze a felnőttek 4 százaléka vesz részt rendszeres kardiológiai kivizsgáláson. Ezért betegség- és tünetspecifikus csomagokat hoztak létre, hogy a páciensek választhassanak például magas vérnyomás-, ritmuszavar-, mellkasi fájdalom-, szívinfarktus megelőző-, stresszes életet élőknek szánt vizsgálatok közül – mondta a kardiológus. 
„Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen szakítanak »a gyógyszer majd mindent megold« szemlélettel. Ezért életmód csomagokkal is segítjük a változtatni akarókat, kidolgozott programokkal várjuk a vérnyomást-, a koleszterinszintet csökkenteni szándékozókat, stroke utáni életmódprogramot, ischaemiás rehabilitációs programot, sőt érszűkület megelőző és testsúlycsökkentő életmódprogramot is kidolgoztunk. Hosszú távon szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy jóval kevesebb szív-és érrendszeri betegség alakuljon ki, a betegségek komplex kezelése elterjedtebb legyen, a betegek pedig jóval magasabb életminőséggel élhessenek” – hangsúlyozta Sztancsik Ilona.
A szív világnapját a Kardiológiai Világszövetség kezdeményezésére 2000 óta szeptember 29-én tartják.