Az már biztos, hogy az ellenzék 2022-es miniszterelnök-jelöltje az lesz, aki megnyeri a jövő évi előválasztást, igaz, arról még vita van az együttműködésben részt vevő öt párt – DK, Momentum, MSZP-P, Jobbik, LMP – között, hogy pontosan mikor és milyen formában szervezik meg megmérettetést. A Republikon Intézet témában tartott keddi konferenciáján ugyanis kiderült, a részletekről még folynak az egyeztetések, vannak nézeteltérések.
A Momentum elnökségi tagja, Hajnal Miklós azt hangsúlyozta, hogy a kormányfő-jelölt legitimitását az garantálhatná, ha a választók 50 százalékát rá lehetne bírni, hogy vegyen részt az előválasztáson, aminek akkor lenne mozgósító ereje, ha két fordulót is tartanának. A Momentum azt sem zárná ki, hogy amerikai mintára, körzetről körzetre haladva szavaztassák az embereket, ám ezt az ötletet a konferencia többi résztvevője nem díjazta. A Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea szerint ez „utazócirkusznak” lenne, az LMP-s Ungár Péter pedig úgy vélte, sokba kerülne, márpedig az ellenzéknek szűkösek a forrásai, tartalékolni kell a 2022-es országgyűlési választás kampányára is. Az MSZP pártigazgatója, Molnár Zsolt szerint oda kell figyelni ugyan a költségekre, de ha az öt párt nem tesz meg mindent az előválasztás sikeréért, ami "edzőmeccs" lesz, akkor hogyan képes lesz-e venni a következő akadályt, a Fidesz legyőzését.
Nyitott kérdés, hogy a 106 egyéni választókörzet (evk) mindegyikében tartanak-e előválasztást, vagy lesznek olyan körzetek, ahol a pártok kiegyeznek a jelöltről. Szabó Tímea azon az állásponton volt, hogy az összes evk-ban meg kell tartani, hiszen így lehetőség lenne bevonni civileket, akik aktivizálnák a bizonytalanokat is. Molnár Zsolt – ahogy azt korábban, a lapunknak adott interjúban is kifejtette – úgy vélte, abban a 15 kerületben, ahol 2018-ban ellenzéki jelölt nyert (és az összefogás hiányában akkor több nominált is indult a Fidesszel szemben), nem muszáj előválasztást tartani.
Az ellenzéki pártok álláspontja a közös lista ügyében áll a legtávolabb egymástól. Sőt, a Republikon konferenciáján az derült ki, hogy az egyes pártokon belül is lehetnek még erről viták. Mint ismert, az MSZP, a Párbeszéd és a DK már letette a voksát a teljes összefogás mellett, a Momentum csak akkor menne bele, ha garanciákat kapna arra, hogy a névsorra nem kerülnek fel vállalhatatlan múltú politikusok.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese az Azonnalin publikált keddi írásában pedig jelezte: pártja meggyőzhető a közös listáról, de csakis az előválasztások után, az eredményének függvényében szabad erről dönteni. Hajnal Miklós a konferencián azt hangsúlyozta, lehet matekozni, de amíg a legoptimálisabb modellt nem találják meg, addig nem érdemes közös listáról beszélni – ezzel egyébként a DK-s Arató Gergely és Molnár Zsolt is egyetértett.
Vita volt arról is, mikor kell megtartani az előválasztásokat: a Momentum szerint 2021 szeptemberében, Lukács László és Arató Gergely szerint már jövő áprilisban, Szabó Tímea szerint május-júniusban le kell zárni ezt a szakaszt, hogy az ősz már a közös kampányról szóljon, ne az ellenzéki versenyről.
