Előfizetés

Szófiából nézve nincs macedón nyelv

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.09.30. 10:30

Fotó: JODI HILTON / AFP/NurPhoto
Huszonhat EU-tagállam illetékeseihez juttattak el a bolgár hatóságok egy különös iratot, amelyet „magyarázó memorandumnak” neveztek. A dokumentum Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásaival van összefüggésben, a bolgár kormány hosszasan taglalja a macedón államiság, nemzettudat és nyelv eredetét. Megállapítják, hogy az a Komintern terve alapján jött létre, és Joszip Broz Tito egykori jugoszláv vezető, illetve a jugoszláv kommunisták konstrukciója. Bulgária azzal fenyeget, hogy megvétózza Észak-Macedónia csatlakozását az EU-hoz, amennyiben az ezzel kapcsolatos tárgyalásokon a „macedón nyelv” kifejezést használják, Szófia szerint csak az „Észak-Macedóniában hivatalosan használt nyelv" kombináció elfogadható. Azt is követelik, hogy Szkopje hagyjon fel a Bulgáriában élő macedón kisebbség emlegetésével. Zoran Zaev észak-macedóniai miniszterelnök kijelentette, hogy a macedón nemzeti identitás és nyelv nem lehet vitatéma, a történelemről, a történelem közös szereplőiről viszont lehet eszmét cserélni. A két állam három éve írt alá jószomszédsági egyezményt. Bulgária többször kifejtette, hogy támogatja Észak-Macedónia csatlakozását az EU-hoz, akárcsak korábban a NATO-hoz. Tavasszal azonban olyan kormánynyilatkozatot közöltek, amely arra utalt, hogy megalázó politikai feltételeket támasztanának a szkopjei kormánynak. Korábban Zaevnek sikerült megállapodnia az előző görög kormányfővel, s Athénban elfogadták az ország nevének kiegészítését. Ezzel deklarálták, hogy nem pályáznak a görög Macedónia tartományra. Szkopjénak arról is le kellett mondania, hogy történelmi gyökereit az antik Makedóniához, Nagy Sándor birodalmához kösse. A bolgár kormány most hasonló játékba kezdett. Ami az EU-tagokhoz küldött memorandumban áll gyakorlatilag azt jelenti: a macedón identitás „hamis”, a macedón nyelv pedig a bolgár változata. A bolgárok azt szeretnék, ha a macedónok elismernék, hogy a két népnek egészen 1945-ig közös és azonos a történelme. Tom Kamusella, a skóciai St. Andrews Egyetem professzora, a nyelvpolitika brit-lengyel kutatója szerint „az ügynek semmi köze a nyelvtudományhoz. Kelet-Európában az a nyelv, amit az etnikai nacionalisták annak nyilvánítanak. Nincs általánosan elfogadott tudományos definíció arra, hogy mi a nyelv és mi a nyelvjárás, ahogyan a nemzet fogalmának sincs tudományos definíciója. Senki nem vitatja el, hogy van kínai nyelv, miközben az egyes kínai nyelvjárások annyira különböznek egymástól, mint a francia és a német" - nyilatkozta lapunknak. Kamusella szerint a nyelv és nyelvjárás közötti különbségtétel politikai aktus. A történelmi örökségért, hősök nemzeti azonosságáért folytatott háborúskodás is hasonló eset. Elég utalni a délszláv háborúk történelmi és nyelvi tartalmára, vagy az ukrajnai konfliktusra, amelynek szintén nagyon sok ilyen eleme van. Bulgáriában Bojko Boriszov miniszterelnök koalícióban kormányoz a magukat Egyesült Honfiaknak nevező jobboldali-nacionalistákkal. Ezek súlya megnőtt, amióta a felháborodott polgárok utcai tüntetéseken követelik a korrupcióval vádolt Boriszov távozását. A "patrióták" most elővették a maguk vesszőparipáit, s követelik, hogy a kormány azonosuljon a szélsőjobb programjával. Ennek jele a memorandum is.

Harc egy hősért

A bolgár védelmi miniszter Kraszimir Karakacsanov (Egyesült Honfiak párt) azt követeli, hogy Észak-Macedónia ismerje el: a nemzetalapítójának tartott Goce Delcsev (1872-1903) szabadságharcos igazából bolgár volt. A hivatalos álláspont szerint a mai Görögország területén született Delcsev valóban bolgárnak mondta magát, ám a macedón nemzetért harcolt. Tény, hogy az oszmán uralom sokféle nép által lakott területén született, szocialista elveket valló szabadságharcos, soknemzetiségű autonóm Macedóniát akart. Ezért indított fegyveres harcot, amelyben elesett. Amikor a második világháború utáni években a kommunista vezetések balkáni szövetségi államot terveztek, a bolgárok beleegyeztek, hogy ennek része legyen Macedónia. A Szófiában eltemetett Delcsev maradványait 1946-ban átszállították Szkopjéba. A terveknek azonban 1948-ban véget vetett a Sztálin-Tito konfliktus. A bolgárok azóta újra azt állítják, hogy a macedónok bolgárok, így Goce Delcsev is az.

Ágyúzás, drónok - Tovább tart az örmény-azeri háború

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.30. 10:25

Fotó: NAREK ALEKSANYAN / AFP
Halálos áldozatokról ezúttal nem érkezett jelentés.
A nemzetközi közösség nyomásgyakorlása ellenére sem csitulnak a harcok a vitatott hovatartozású kaukázusi Hegyi-Karabahban és környékén az örmény és azeri erők között.

Susan Sztyepanján, az örmény védelmi minisztérium szóvivője közösségi oldalán azt írta szerda reggel, hogy az Arcah Örmény Autonóm Területen (Hegyi-Karabah örmény neve) a teljes arcvonalon tüzérségi összecsapások folynak. A terület légvédelme az éjszaka lelőtte az ellenség két drónját az enkláve székvárosa, Sztyepanakert felett. Az azeri védelmi tárca szerda reggeli tájékoztatása szerint az örmény erők a szembenálló felek közötti elválasztó vonaltól nem messze fekvő Terter városát ágyúzták, megrongálódott a városi infrastruktúrát, és vannak sebesültek. Az azeriek azt állítják, hogy a keddi harcokban sikerült működésképtelenné tenniük az örmény légvédelem Sz-300-as ütegeit a Martunini járásban. Az örmény fél az elvesztett állások visszaszerzése érdekében erősítést küldött a reggeli órákban Magadiz környékére, és ellentámadásra tett kísérletet, de az azeriek ezt meghiúsították. 
"A heves harcok folytatódnak"

- közölte a bakui minisztérium, azt állítva, hogy az örmény erők nagy veszteségeket szenvedtek.   Korábban a Népszava azt írta, külső nyomásgyakorlás nélkül nem ér véget a hegyi-karabahi konfliktus. Azerbajdzsán tehetősebb ugyan, de egy elhúzódó háborút Baku sem engedhet meg magának.

Sosem bántottam a magyar embereket - mondja a kormány célkeresztjébe került uniós biztos

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.30. 09:38

Fotó: Alexis Haulot / Európai Parlament
Jelezte, továbbra is kritikus lesz.
„Sosem bántottam a magyar embereket, ellenkezőleg, nagy tisztelettel vagyok irántuk és a döntéseik iránt”

- mondta a Politiconak Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a 444.hu szerint. Ugyanakkor Orbán Viktornak azt üzente, hogy ez nem jelenti azt, hogy ne beszélne továbbra is kritikusan az egyes kormányok lépéseiről, a Bizottság vagy a tagállamok megválasztott képviselőiről. 
„Egy demokráciában semmi sem állhat a kritika felett."

-fogalmazott.  Korábban a Népszava is beszámolt arról, hogy a magyar miniszterelnök bepanaszolta az elnöknél az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős biztosát. Vera Jourová ugyanis azt nyilatkozta, hogy az Orbán Viktor által szorgalmazott demokrácia nem illiberális, hanem egyszerűen beteg. Lapunk brüsszeli tudósítója pedig azt írja, hogy Jourovának esze ágában sincs lemondani, sőt: szerdán ő fogja bemutatni a jogállam helyzetéről készült országjelentéseket Didier Reynders igazságügyi biztos társaságában. A Magyarországról várhatóan borús képet festő dokumentum az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a korrupcióról, a média sokszínűségéről, valamint a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének működéséről ad értékelést.