Előfizetés

Sosem bántottam a magyar embereket - mondja a kormány célkeresztjébe került uniós biztos

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.30. 09:38

Fotó: Alexis Haulot / Európai Parlament
Jelezte, továbbra is kritikus lesz.
„Sosem bántottam a magyar embereket, ellenkezőleg, nagy tisztelettel vagyok irántuk és a döntéseik iránt”

- mondta a Politiconak Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a 444.hu szerint. Ugyanakkor Orbán Viktornak azt üzente, hogy ez nem jelenti azt, hogy ne beszélne továbbra is kritikusan az egyes kormányok lépéseiről, a Bizottság vagy a tagállamok megválasztott képviselőiről. 
„Egy demokráciában semmi sem állhat a kritika felett."

-fogalmazott.  Korábban a Népszava is beszámolt arról, hogy a magyar miniszterelnök bepanaszolta az elnöknél az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős biztosát. Vera Jourová ugyanis azt nyilatkozta, hogy az Orbán Viktor által szorgalmazott demokrácia nem illiberális, hanem egyszerűen beteg. Lapunk brüsszeli tudósítója pedig azt írja, hogy Jourovának esze ágában sincs lemondani, sőt: szerdán ő fogja bemutatni a jogállam helyzetéről készült országjelentéseket Didier Reynders igazságügyi biztos társaságában. A Magyarországról várhatóan borús képet festő dokumentum az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a korrupcióról, a média sokszínűségéről, valamint a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének működéséről ad értékelést.

Tovább épül Hasogdzsi hagyatéka

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.09.30. 08:20

Fotó: MOHAMMED AL-SHAIKH / AFP
Csaknem két éve történt, hogy szaúdi ügynökök megkínozták, meggyilkolták és feldarabolták Dzsamál Hasogdzsi disszidens szaúdi újságírót hazája isztambuli főkonzulátusán, ám a brutális merénylettel sem tudták megakadályozni azt, hogy megvalósuljon a disszidens újságíró álma. A Washington Post publicistája egy olyan civil szervezet létrehozásán munkálkodott, amelynek kitűzött célja a demokrácia terjesztése az arab világban. 2018 nyarán alapította meg a “Demokráciát az Arab Világnak Most” (DAWN) nevű non-profit szervezetet az Egyesült Államokban, de váratlan halála miatt a barátainak és kollégáinak csak mostanra sikerült a gyakorlatban is beindítani a projektet. A DAWN a tervek szerint jogvédő csoportokhoz hasonlóan dokumentálni fogja az arab világban elkövetett jogsértéseket és leleplezi azok felelőseit, de ezenfelül a térségről szóló tanulmányokat és publicisztikákat is közzétesz, valamint platformot biztosít a demokráciapárti arab disszidensek véleményének. A washingtoni székhelyű szervezet létrehoz egy úgynevezett Hasogdzsi-indexet, amellyel nyomon követi, hogy mely külföldi hatalmak támogatják és melyek ássák alá a demokráciát illetve a jogokat egy-egy országban. A DAWN főigazgatója, a Human Rights Watch-ból átigazolt Sarah Leah Whitson a szervezet bemutatóján arról beszélt, hogy az Egyesült Államok politikája nem előmozdítja, hanem kifejezetten rontja az emberi jogok helyzetét a Közel-Keleten. A DAWN ezért eleinte Washington három legfontosabb térségbeli szövetségesére, az Egyesült Arab Emírségekre, Egyiptomra és Szaúd-Arábiára fog összpontosítani, de később tovább bővítik a figyelt országok körét.  A szervezet honlapján már több írást is közzétettek, az egyik éppen a Hasogdzsi-gyilkosság tanulságairól boncolgatja és jól tükrözi a szervezet hitvallását is. A publicisztika szerint az Egyesült Államok közel-keleti politikája helytelen feltételezéseken alapul, a legsúlyosabb tévedés a “tekintélyelvű stabilitás” mítoszába vetett hit. “E meggyőződés szerint a Közel-Kelet önkényurai megvédhetik az amerikai érdekeket azáltal, hogy rákényszerítik a politikai és társadalmi rendet a jogaiktól megfosztott állampolgárokra. Az igazság azonban ennek éppen az ellenkezője: a tekintélyelvű rezsimek a regionális instabilitás legnagyobb forrásai, mind hatalmuk természetét, mind pedig politikájukat illetően” - fogalmaz Nader Hashemi iráni-kanadai elemző, aki arra következtetésre jut, hogy az elnyomás támogatása megbosszulja magát. Tézise alátámasztására felidézi 1979-es iráni forradalmat, amelyben a Nyugat-barát sahot megbuktatták és az ország vezetését a konzervatív, iszlamista Homenei ajatollah vette át. Az elemző úgy véli: a társadalmi mutatók alapján elkerülhetetlen, hogy a térség népei előbb-utóbb fellázadjanak, ebből adódóan szükséges lenne újragondolni az önkényurak támogatásán alapuló amerikai külpolitikát.

Szabad szemmel: az Orbán-kormány elmarasztalásról cikkeznek, és az EP a mentőcsomag blokkolásával fenyeget

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.30. 07:53

A sajtómegjelenések száma alapján a miniszterelnök már nagyhatalom.

Die Welt

A lap úgy értesült, hogy a Bizottság ma nyilvánosságra hozandó jelentése elmarasztalja a Magyarországot és Lengyelországot, de másutt is bőven talált kifogásolnivalót a jogállam ügyében. Az igazságszolgáltatás függetlensége persze főleg Budapest és Varsó esetében vet fel problémákat, de különböző mértékben gondok vannak ezen a területen Bulgáriában, Romániában, Horvátországban és Szlovákiában is. A magyaroknál a dokumentum külön is megemlíti, hogy az ügyészség nemigen veti be magát a korrupciós ügyek felderítésére, de azért ilyesmire van példa a bolgároknál, horvátoknál, cseheknél, valamint Máltán is. A magyarok és a lengyelek ellen idáig az egyik fő kifogás a sajtószabadság volt. Ám most kiderült, hogy a politika Bulgáriában és Máltán is nyomást gyakorol a médiára. Magyarországon külön tészta, hogy kormány közeli cégek független orgánumokat vettek át. ezen felül fenyegetések értek újságírókat, de ez jellemző a bolgárokra, horvátokra, szlovénokra és spanyolokra is. Az EU azért mérte fel a helyzetet a tagoknál, hogy párbeszédet kezdjen a közös alapelvekről, erősítse a demokráciát és megakadályozza, hogy a jövőben ilyen gondok alakuljanak ki. Merthogy a jogállamiság tisztelete nélkül a polgárok és a vállalkozások nem tudnak megbízni a közintézményekben és nem képes fejlődni a demokrácia.

Yahoo/AFP

A Bizottság alelnöke úgy reagált Orbán Viktor kirohanására, hogy ő egyáltalán nem sértette meg a magyar népet, hiába is állítja az ellenkezőjét a miniszterelnök. Jourová hangsúlyozta, hogy csakis nagy tiszteletet érez a magyarok iránt, ideértve, hogy milyen döntéseket hoznak. Ám ez nem jelenti azt, hogy adott esetben ne lehetne megszólalni a kormányok, illetve a választott képviselők bizonyos megnyilvánulásai láttán. Merthogy a demokráciában mindenkinek el kell viselnie a kritikát. Egyébként a ma a cseh liberális politikus ismerteti, hogy mire jutott Brüsszel, amikor feltérképezte a jogállam helyzetét a tagországokban. Mindenesetre a Bizottság haladéktalanul melléállt, amikor Orbán Viktor a menesztését követelte, miután Jourová a hét végén úgy nyilatkozott a Spigelnek, hogy a magyar vezető nem illiberális, hanem beteg demokráciát épít. Ugyancsak támogatásáról biztosította német EU-ügy államtitkár, aki azt írta: az EU-ban elfogulatlan és tiszta fejekre van szükség. Roth kitért arra, hogy minden tagot egyformán kell kezelni, de mindenkinek igazodnia kell az alapszerződésben foglalt szabályokhoz. Mindenesetre a vita csak tovább élezi a küzdelmet az unió és Magyarország között.

Süddeutsche Zeitung

Akár a két pénzügyi csomag, a költségvetés és a gazdaságélénkítő program blokádja elképzelhető az Európai Parlament részéről, ha a tagállamok nem veszik figyelembe Strasbourg kívánságait, így azt hogy hathatós jogállami mechanizmus kell. Erről a zöldek egyik képviselője nyilatkozott, aki részt vesz a Tanáccsal zajló egyeztetéseken. A német Andresen emlékeztetett arra, hogy az eddigi javaslatok nem elfogadhatóak a négy nagy frakció számára. A politikus szerint a júliusi EU-csúcson az volt a baj, hogy az állam- és kormányfők túlzottan is a hitelekre, ingyenes támogatásokra összpontosítottak és már nem maradt energiájuk, hogy keresztülvigyék akaratukat a jogállamiság ügyében Orbán és lengyel barátai ellenében. Most viszont az EP-re testálnák a feladatot. Ám az nem szeretne keresztbefeküdni, de azt sem hagyja, hogy palira vegyék. Ugyanakkor a magyar és a lengyel vezetés azzal fenyegetőzik, hogy megakadályozza a hosszú távú büdzsé elfogadását, ha a készülő jogállami mechanizmus akár csak a legcsekélyebb mértékben is veszélyes lenne rájuk nézve. Mindenesetre ha ma az állandó EU-képviselők bizottságában megszavazzák a német javaslatot, akkor a Parlament kénytelen megkezdeni a tárgyalásokat. Közben Berlin már jelezte, hogy alighanem csúszni fog a két pénzügyi tervezet jóváhagyása.

US News and World Report

A magyar igazságügyi miniszter megismételte, hogy kormánya számára elfogadthatatlan a legutóbbi német indítvány, mármint hogy a jogállami normák betartásától tegyék függővé az uniós szubvenciók folyósítását. Varga Judit szerint ha a szervezet elfogadná a Berlin által kidolgozott tervet, az az alapszerződések módosításával érne fel. Ezért ömaga sértené meg a jogállamiságot és igazából zsarolás volna. Hozzátette, hogy a nyári EU-csúcson hozott határozat az uniós költségvetés védelméről szól, és szó sincs benne másfajta jogállami mechanizmusról. Azt is feszegette a miniszter a facebookon megjelent közleményében, hogy a bajban lévő országokat meg kell segíteni, ez nem is kérdéses. Csakhogy a német elképzelés a gyors és hatékony akciót veszélyezteti, amikor már megoldott kérdéseket vet fel újra. Varga ennek kapcsán azzal vádolja az ún. takarékos államokat, hogy azok soha nem pártolták a gazdaság megújulását, ezért forszírozzák most a kemény jogállami feltételeket.

Spiegel

Orbán a siker útján halad, amikor leépíti a jogállamot, mert ugyan a Bizottság le akarta állítani a demokráciát megszegő országok támogatását, hogy ily módon fékezze meg az autokrácia felé tartó vezetőket, lásd a magyar miniszterelnököt, csak éppen ebből a szándékból nem sok tükröződik vissza a héten előterjesztett német javaslatban. Pedig talán még lett volna eshetőség, hogy megállítsák a tekintélyuralom felé tartó Magyarországot, Lengyelországot és a többieket. Ám hétfő óta világos, hogy kár ebben bízni, és ezért nem utolsó sorban Németország a felelős. A Merkel-kormány ugyanis erősen felvizezte a Bizottság eredeti elgondolását, így Orbánnak és a hasonszőrűeknek nem kell túlzottan reszketniük. Hiszen törölték a szövegből a jogállamiság tág meghatározását, ami még az olyasmire is kiterjedt volna, mint a sajtószabadság. A bíróságok önállóságának veszélyeztetése pedig csak akkor von maga után szankciót, ha az egyben az uniós alapok felhasználását is érinti. Mellesleg a magyar vezető azért is vehet igénybe jogsértően EU-s forrásokat hatalma bebetonozására, mert Magyarországon már nem túl sűrűn kérik számon rajta a dolgokat. És mivel Berlin arra hivatkozik, hogy nincs mese: mindenképpen meg kell segíteni a vírus miatt nagy bajba került Olaszországot és Spanyolországot, a világ fatális módon úgy érzékelheti, hogy az uniónak nem annyira érdekes a demokrácia állapota a tagállamokban, ha a végén rendben vannak az anyagiak. Orbán persze pontosan tudja, hogy Brüsszel mindenképpen ki akarja húzni a csávából Rómát és Madridot, így hidegvérrel kihasználja, hogy ilyen okokból háttérbe szorul a magyar és a lengyel jogállam védelme. Ám ennek az lesz az eredménye, hogy a miniszterelnök továbbra is minden akadály nélkül gázolja le az uniós alapértékeket. Egészen addig csinálhatja, amíg nem él vissza olyan mértékben a szubvenciókkal, hogy attól besokallnak a többiek. Ám erre kár várni.

Süddeutsche Zeitung

Orbán hátulról gáncsol, mert beterelte az EU-t abba a sarokba, ahová akarta – mutat rá a kommentár. A politikus mindig sokat szokott beszélni, de mostanában annyit nyilatkozik, hogy az ország nem tud hová lenne csodálkozástól. Persze a téma mindig ugyanaz: a fenyegetett keresztény kultúra, a veszélyeztetett nemzet és szuverenitás. De az üzenetek egyre agresszívabbak: ez látszik azon is, hogy követeli Jourová elbocsátását. Lehet, hogy az alelnök talán nem volt elég bölcs, amikor kifogásolta a magyar demokráciát, de azt Budapesten is pontosan tudják, hogy mit gondolnak Brüsszelben arról, amit Orbán művel. De most úgy tesz, mintha megsértődött volna, ám maga azért szívesen oszt ki másokat. Már az EU legfőbb vezetőit is a legkeményebben támadta. Így ami most hadüzenetnek tűnik a részéről, az valójában a fölény kifejeződése. Hiszen beterelte az uniót a megfelelő sarokba. A német javaslat puha, és neki kedvez az EU kezdeményezése is a migrációs politika megújítására. Orbán a győzelem felé halad Európa-ellenes irányvonalával. Most pedig látványosan még utána is rúg Brüsszelnek.

Der Standard

Nincs eszköz Orbán ellen, mert az uniós alapszerződéseket úgy alkották meg, hogy nem számoltak azzal: lesznek tagállamok, mint Magyarország és Lengyelország, amelyek módszeresen aláássák a demokratikus értékeket, az integráció legfontosabb alapját. Így most Brüsszel csak áll és tehetetlenül bámul. A két problémás gyerek közül persze Budapest a nehezebb eset. A PiS-t sem érdekli a sokszínűség és a véleményszabadság, de Kaczynski csapata megfontoltabban és ügyesebben növeli hatalmát. Ugyanakkor a lengyel civil társadalom erősebb, mint a magyar. Így módon Varsó nem könnyű, de nem is lehetetlen partner az EU számára. Ezzel szemben Orbán sokkal következetesebben tapodja lábbal a demokráciát. A taktikája az, hogy intézkedéseire mindig talál legalább látszatra hasonló példát másutt, és nem lépi túl a jogi kereteket. Ha igen, gyorsan visszatáncol. Ezzel együtt igaza van annak, aki a jogállam megsértésével vádolja a kormányt, csak éppen nehéz bizonyítani a törvényszegést. Ezt azután a politikus kihasználja és kézzel-lábbal tiltakozik még a legenyhébb kritika ellen is. Egyben ellentámadást indít. Most éppen Jourová ennek a szenvedő alanya. Pedig neki joga és kötelessége szóvá tenni a visszás állapotokat, mivel ő rá bízták az európai értékek védelmét. Az utóbbi napok fejleménye, hogy a németek a felismerhetetlenségig felpuhították a jogállami mechanizmus tervét. De nem segít az erkölcsi szózat, valamint a csendes diplomácia sem. Az sem mérsékli Budapestet, ha maradhat a Néppártban, másfelől semmit sem érne, ha kiraknák onnan. És minél nagyobb zajt csapnak az uniós partnerek, az annál inkább Orbán kezére játszik odahaza, a vezető populista retorikája folytán. A fordulat csakis belülről jöhet, mind Magyarországon, mind Lengyelországban. Európa tüzelheti az ellenállást, de egyébként sokat nem tud csinálni.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A konzervatív lap túlzásnak nevezi, ahogyan Jourová megbírálta a „beteg” magyar demokráciát. Bár ha azt nézzük, miképpen reagált arra Orbán, akkor nem is ez a lényeg. Hanem hogy az egész magyar nemzetet sértés és megaláztatás érte. Erre persze lehetne azt válaszolni, hogy ilyesmiről azért nincs egészen szó, de akkor pont oda lyukadnánk ki, ahová a kormányfő a megbántott nemzeti büszkeség pózából irányítani akarja vitát. Akkor ugyanis már nem arról van szó, amire Brüsszelnek nagyon oda kell figyelnie, vagyis a korrupcióról és egyesek meggazdagodásáról. Hiszen feltehetőleg valóban eltűnik az uniós alapok egy része. Illetve úgy lehetne mondani, hogy az az elsikkasztott pénzek javát jelenti. De az interjú miatt Jourovát is felelősség terheli, amiért Orbán így válaszolt. Hiszen nem igaz, hogy Magyarországon már egyáltalán ne lehetne bírálni a kormányt. A választások szabadsága sem kérdéses, de azok tisztaságát már kifogásolták az EBESZ-megfigyelők. A Bizottságnak azzal kellene foglalkoznia, ami a feladata. Orbán leváltása csakis a magyarokra tartozik, ha a többség így határoz.

Financial Times

Vita robbant ki az EU-ban a tekintélyelvűség terjedéséről, mivel Orbán Viktor felvetette a bizottsági alelnök lemondását. Didier Reynder, Jourová közvetlen kollégája, aki az igazságügy illetékese Brüsszelben, úgy reagált, hogy a jogállam megsértése rombolja a bizalmat a tagországok között, egyben pedig árt annak is, hogy a befektetők mennyire hisznek a bíróságok függetlenségében bizonyos államokban. Beszélt továbbá arról, hogy támogatni kell a gazdaságok kilábalását a Covid-19 okozta nehézségekből, de ezt össze kell kötni a jogállami elvek érvényesülésével. Orbán közbeavatkozása emeli a tétet a holnap kezdődő uniós csúcstalálkozón, ahol az egyik téma éppen a jogállami mechanizmus életbe léptetése lesz. A magyar vezetés kilátásba helyezte, hogy megvétózza a költségvetést, miközben folyamatosan szalámizza le a fékeket és ellensúlyokat az igazságszolgáltatásban, továbbra ellenőrzése alá vonja a sajtó jórészét. 

Bloomberg

Személyeskedésbe ment át a vita a jogállami mechanizmus ügyében, miután Orbán Viktor azt sürgette, hogy rúgják ki a jogállami normákért felelős bizottsági alelnököt, amiért az beteg demokráciának nevezte Magyarországot. Ily módon újabb akadály gátolja a 750 milliárd eurós segélyterv jóváhagyását. Orbánnak a Jourová körüli felhajtás nem csak arra jó, hogy lejárassa a jogállami jelentést. Ezt a módszer már bevált, hogy elterelje az emberek figyelmét, miközben az ország a fertőzés egyik gócpontja lett és jóformán páratlan gazdasági visszaesést él át az EU keleti felén. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója úgy magyarázza, hogy Orbán újraszabja a politikai vitát, ördögnek állítja be az uniót és annak intézményeit, illetve bizonyos vezetőit. Éspedig azért, hogy viszályt szítson és így maga mögé sorakoztassa fel az embereket.

Guardian

A német zöldek egyik EP-képviselője fenntartja, hogy Németország behódolt Orbán Viktornak. Daniel Freund szerint azonban az Európai Parlament csak akkor adja áldását a 2027-ig szóló költségvetésre, ha ahhoz hatékony mechanizmus járul a jogállami normák kikényszerítésére. Mint mondta, amit Berlin két napja ismertetett, az rosszabb, mint ami a július EU-csúcsértekezleten született. Közben a finn kormány szóvivője szintén azt közölte, hogy erős kapcsolatot kell létesíteni a demokrácia és az EU-források között. Ehhez Helsinki ragaszkodik.

Die Presse

Orbán Viktor megütközik a Bizottsággal, pedig már úgy nézett ki, hogy némileg nyugvópontra jut a helyzet Budapesttel. Hiszen Németország kezet nyújtott Magyarországnak és Lengyelországnak a kompromisszumos javaslattal. Ám tegnap újabb mélypontra jutott az EU és a magyar vezetés viszonya. A miniszterelnök keményen odacsapott az asztalra, ám Jourová az, aki felel a többi közt a magyar kormány elleni fegyelmi eljárásért. Azon kívül Csehországban a Babis-féle ANO tagja, Brüsszelben pedig a nagyágyúk közé tartozik. A Bizottság eredetileg csak jövő hétfőn, tehát az uniós csúcs után akarta közzétenni a jogállami jelentést, de előre hozta mára. Azt nem tudni, hogy a lépés összefügg-e Orbán követelésével. Mindenesetre osztrák EP-képviselők élesen elítélték a támadást. A Néppárt strasbourgi delegációvezetője úgy fogalmazott, hogy Jourová az EU-jogot, az európai értékeket és ily módon a közösséget védi. Orbán pedig valóban azt csinálja, amit az alelnök a szemére vet: szembeszökően megsérti a tisztességes együttműködés elvét.

Libération

Az újság a független magyar sajtó új reményének nevezi a Telexet, amelyet hamarosan útnak indítanak az Index volt munkatársai. De hát olyan országról van szó, ahol a Külügyminisztérium nyomon követi, mit csinálnak külföldi hivatalos útjaikon az újságírók. A média függetlensége enélkül is nyugtalanító, ám az említett hír elsikkadt volna, ha nem járnak utána az új portál részéről. Dull Szabolcs a korábbi indexes főszerkesztő azt mondja, ő már nem olvassa az időközben teljesen új gárdával működő híroldalt, azt viszont érdekesnek találja, hogy korábbi főnöke, Bodolai László annak idején megrótta, amiért politikusokkal találkozott. Az új főszerkesztő-helyettes viszont az a Balogh Ákos Gergely, aki korábban Orbán honlapját gondozta. Munk Veronika, aki a Telexet irányítja, azt mondja, hogy az Index pálfordulásával meglehetősen nagy űr keletkezett a hiteles magyar tömegtájékoztatásban. Hozzáteszi: az emberek a jelek szerint készek fizetni a megbízható információkért, hiszen közadakozásból gyűjtötték össze a starthoz szükséges kezdőtőkét is. Okultak az eddigi tapasztalatokból és a szerkesztőség lesz a tulajdonos. Fenntartani pedig előfizetésekből akarják a működést. Az majd kiderül, mennyire életképes a modell, mondja Urbán Ágnes a Mérték Médiaelemzőtől, hozzátéve, hogy nem könnyű hosszú távon finanszírozni a több mint 60 munkatárs munkáját. Az persze jó, hogy az olvasók és támogatók révén függetleníteni igyekeznek magukat a politikai nyomástól, de ehhez ragaszkodniuk kell.