Előfizetés

1,44 milliárdos mínuszban a fideszes médiagólem

M. László Ferenc
Publikálás dátuma
2020.10.01. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Mediaworks konszolidált árbevétele tavaly 70,8 milliárd forint volt, amiből a hétfőn közzétett – nem konszolidált – hirdetési árbevétel meghaladta a 32 milliárd forintot.
Jelentős, 1,44 milliárdos mínuszt hozott össze a fideszes kötődésű médiumokat üzemeltető óriáscég, a Mediaworks Zártkörű Részvénytársaság 2019-ben. Mindezt úgy, hogy közben a társaság konszolidált árbevétele tavaly 70,8 milliárd forint volt, amiből a hétfőn közzétett – nem konszolidált – hirdetési árbevétel meghaladta a 32 milliárd forintot. Azaz, hiába hajtottak végre az elmúlt években példátlan mértékű koncentrációt, szerezték meg a helyi szinten monopolhelyzetben lévő összes megyei napilapot, vásároltak fel prosperáló médiumokat, internetes szolgáltatásokat, reklámipari cégeket, alapítottak bulvárlapokat, kapták meg a két évvel ezelőtt kapituláló Simicska Lajos orgánumait, vesztették el a nem kormánypárti rádiós vetélytársak a frekvenciáikat, a végső mérleg negatív. A Mediaworks először készített konszolidált – azaz a cégcsoport tagjai között elszámolt forgalmat, a csoport könyveiben ismétlődő tételeket kiszűrő – mérleget. Leegyszerűsítve most kaphatunk tisztább képet arról, hogy a Fidesz-közeli médiavilág mekkora súllyal bír a piacon, az egyes kiadók milyen állapotban vannak, illetve a konglomerátum mennyire életképes. Jelzésértékű, hogy a sokáig az ország legnagyobb médiacégeként számon tartott RTL Magyarország 2019-ben 114 millión euró (majd' 42 milliárd forintos) forgalmat bonyolított. Azaz, ha a 97 milliárd forintos adófizetői támogatásból működő közmédiát nem számítjuk, akkor tavaly már a Mediaworks volt a legnagyobb. A cégnyilvántartásban hétfőn este közzétett könyvekből az is kiderül, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnál (KESMA) összegyűjtött orgánumok egy része – többek között a Bors, a Ripost, a Szabad Föld, a 888.hu, a Lokál, az egyes megyei lapok kiadói – csak tavaly olvadt be formálisan is a Mediaworksbe. A többi – így az Origo, a Hír TV, a Karc FM, a Retro Rádió – a KESMA közvetlen tulajdonába tartozik, és úgynevezett uralmi szerződéssel konszolidálta őket a Mediaworks. A beszámolóból kiderül, hogy a legnagyobb veszteséget a Retro Rádió mögötti vállalat (-313 millió), a nemrég hetilap formájában is megjelenő, jobboldali értelmiségieknek szánt Mandiner (-100 millió) és a helyi baloldali városvezetést ekéző szegedma.hu kiadója (-63 millió) hozta össze tavaly. A Mediaworks-csoport valós vesztesége 422 millió lett, a mínusz 1,44 milliárd annak köszönhető, hogy most átvilágították mind a 26 beolvadt cég, illetve leányvállalat – az orgánumok eredeti kiadóinak – tőkehelyzetét, és több társaságnál nemcsak az adózott eredmény volt negatívban, de az eredménytartalék is mínuszos volt, azaz a korábbi években is több volt a kiadásuk, mint a bevételük, így az előző évek veszteségeit rendezni kellett. A milliárdos mínuszt úgy hozták össze, hogy az elmúlt években több tízmilliárd forint állami hirdetés került hozzájuk. A csoport tartozása ugyanakkor még mindig több mint 35 milliárd forint. Ám hiába készült el az első konszolidációs beszámoló, benne fontos adatokkal, a fideszes médiagólem helyzetéről nehéz valós képet alkotni a mögötte álló politikai erő piactorzító hatása miatt. Ráadásul a csoportban profitábilis termékek lettek összepakolva pusztán politikai érdekből fenntartott, alig olvasott, hallgatott, nézett orgánumokkal. De van egy adat, ami igencsak árulkodó: a hirdetésekből származó pénz majdnem kétszerese a cég valós piaci helyzetét inkább jelző lapértékesítési bevételnek. 

Nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített felajánlások

A Mediaworks annak az osztrák vállalkozónak, Heinrich Pecinának a vállalata volt, aki 2013 és 2017 között jelentős felvásárlást hajtott végre Magyarországon, majd lapjait eladta a NER első számú cégtulajdonosának számító Mészáros Lőrinc érdekeltségének. Elsősorban Pecinának köszönhető, hogy a megyei lapok többségét birtokló addigi német, osztrák tulajdonosokkal sikerült az adásvételről megállapodni, miután azt nem vállalták fel, hogy közvetlenül Fidesz-közeli oligarcháknak adják el lapjaikat. Mint emlékezetes, Pecina záratta be a piacvezető napilapot, a Népszabadságot pár héttel azelőtt, hogy a Mediaworksöt átadta volna Mészáros cégének. Ma a részvénytársaság lényegében a KESMA médiumait üzemelteti. Ez az az alapítvány, amit 2018-ban hoztak létre, s amelynek az összes fideszes kötődésű médiavállalkozó – így Mészáros, a néhai Andy Vajna, Habony Árpád, Schmidt Mária, Tombor András – felajánlotta az addig felvásárolt vagy alapított orgánumát. A Mediaworks 100 százalékos tulajdonosa, a KESMA több szállal is kötődik a Fideszhez: vezetője Szánthó Miklós a kormánynak szakértő Alapjogokért Központ igazgatója, de a kuratórium tagja a Fidesz egyik alapítója, a párt országgyűlési képviselője, Bajkai István is. Mint ismeretes, a kormány a KESMA körül 2018-ban lezajlott hatalmas fúziót „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette, így a versenyhivatalnak nem kellett vizsgálnia a folyamatot. Az Átlátszó két évvel ezelőtti számításai szerint 476 médiacím került egy kézbe ezzel a húzással. Lényegében csak a TV2-csoport maradt ki ebből a Fidesz-közeli konglomerátumból, de közismert: a kereskedelmi tévétársaság is kormányközelben van már 2013 decembere óta.

A református egyházé lehet a Kaposvári Egyetem

Vas András
Publikálás dátuma
2020.10.01. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Az érintettek nem cáfolták, hogy tárgyalnak karok átadásáról. Az intézményt nyáron szervezték át, akkor önállóságról és fejlesztésekről beszéltek.
A kaposvári önkormányzat, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a református egyház között tárgyalások folynak arról, hogy a Szent István Egyetem (SZIE) és a Kaposvári Egyetem (KE) összeolvadásával létrejött intézmény szinte összes, a somogyi megyeszékhelyen működő kara a jövőben egyházi fenntartásba kerüljön - értesült a Népszava. Úgy tudjuk, a Kaposváron lévő négy kar - az agrár, a gazdasági, a pedagógiai és a művészeti - közül háromról tárgyalhatnak, mert az agrár biztosan marad a SZIE-n.  „Egyelőre nincs döntés az ön által felvetett ügyben” - írta rövid válaszában a Magyar Református Egyház zsinata, nem cáfolva információinkat. Az ITM érdeklődésünkre szintén ezt közölte: "a kaposvári karok egyházi fenntartásba adására vonatkozó döntés nem született". A minisztérium hangsúlyozta ugyanakkor, a kormány minden olyan kezdeményezést támogat, ami a magyar egyetemek fejlesztését, az oktatás színvonalának növelését szolgálja. Szerintük a Szent István Egyetem és a Kaposvári Egyetem összeolvadásával létrejött intézmény célja a hazai agrárképzés megújítása, nemzetközi versenyképességének növelése. Hozzátették, a kaposvári felsőoktatás teljes, sokszínű képzési kínálata az összevonást követően is megmarad.  Kerestük az önkormányzatot is, többek között arra kérdeztünk rá, ha valóban annyira fontos, hogy a SZIE-től független egyetem működjön a városban, a kaposvári vezetés miért nem állt ki és lobbizott tavasszal, még az összeolvadás előtt a Kaposvári Egyetem függetlensége mellett, s miért mondta akkor Szita Károly, hogy hatalmas lehetőség és fejlődés előtt áll az összeolvadással a KE, ám nem kaptunk választ a kérdéseinkre.   Mint arról lapunkban beszámoltunk, a kormánypárti kétharmad május közepén megszavazta a felsőoktatási törvény módosítását, mely többek között arról rendelkezett, hogy a Kaposvári Egyetem egyesül a Szent István Egyetemmel, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karával és az Eszterházy Egyetem gyöngyösi Károly Róbert campusával, majd az így létrejött új universitas 2021. január elsejével alapítványi fenntartásba kerül. Már a törvényjavaslat benyújtása komoly vihart kavart a somogyi megyeszékhelyen: a kaposvári ellenzék petíciót indított az önálló, az idén éppen 20 éves egyetem megmentéséért, közös nyilatkozatot is kiadtak, melyben felszólították a város fideszes országgyűlési képviselőjét, illetve Szita Károly kormánypárti polgármestert, lobbizzanak a KE önállóságáért. Gelencsér Attila erejéből egy halovány látszatkísérletre futotta az ügyben: módosítóindítványt terjesztett be a törvényjavaslathoz, hogy a SZIE-nek két központja legyen, s abból az egyik Kaposvár. Ötlete már a bizottsági szakban elbukott, még frakciótársai sem támogatták, s végül a parlamenti voksoláson Gelencsér meg is szavazta a KE beolvasztását. Szita Károly, aki korábban többször úgy nyilatkozott, Kaposvár nem létezhet a Kaposvári Egyetem nélkül, sokáig hallgatott az ügyben, aztán – ahogyan arról a helyi hírblog, a Kapos-t anno beszámolt – kijelentette, „józan ésszel belátható, hogy a kettő több mint egy”, s hogy így az „összefogással kelet-európai mércével is komoly” intézmény jön létre. Ugyanerről beszélt – ahogyan azt a Népszava korábban megírta – a KE dolgozóinak júniusi fórumán Gyuricza Csaba, a SZIE új rektora, aki állította, mind a négy – az agrár, a gazdasági, a pedagógiai és a művészeti - kar megmarad Kaposváron, hiszen az agrár-felsőoktatás jól megfér más területekkel, adott esetben kiegészítik egymást, ráadásul a kaposvári campus komoly önállóságot kap majd.

Csak félmilliárdos mentőcsomagra futja

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.10.01. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Keveslik a fővárosi kedvezményeket a vendéglátósok és a taxisok is, de azt elismerik, hogy érdemi segítséget csak a kormány nyújthatna.
Alig két hete a városvezetés és az ellenzéki kerületi polgármesterek ádáz vitában utasították vissza a fővárosi Fidesz frakció kormánymegrendelésre benyújtott javaslatát, amelyben a fővárosi turizmus megmentését kérték a budapesti önkormányzattól. Nem aprózták el: 50 milliárdot költöttek volna a járvány és válság sújtotta ágazat megsegítésére Budapesten. A közgyűlés végül megszavazta ugyan a javaslatot, de a módosító indítványok miatt az már nem is hasonlított eredeti önmagára, lévén a fővárosi segítésnyújtás feltételéül a kormány támogatását szabták. Többek között azt, hogy az uniótól a járvány utáni válság kezelésére kapott 1535 milliárd forint támogatásból – lakosságarányosan – 270 milliárd forintot Budapestre fordítsák. A pénz nem érkezett meg a fővárosi számlára és kormánydöntés sem született ebben az ügyben. A főváros ennek ellenére most mégis előállt egy mentőcsomaggal, amelyet a Fővárosi Közgyűlés szerdán meg is szavazott. Ennek értelmében a turisztikai ágazatban tevékenykedő mikro- és kisvállalkozások 90 százalékos kedvezményt kaphatnak a fővárosi önkormányzattól bérelt ingatlan után fizetendő bérleti díjból, valamint a teraszok után kirótt közterület használati hozzájárulásból jövő márciusig. Ehhez vállalniuk kell, hogy nem bocsátják el az alkalmazottaikat. A taxisoknak a drosztpénz 70 százalékát engedik el. Ezzel valójában a júniusi munkahelymegtartó intézkedéseket folytatjuk, amikor 25 százalékos kedvezményt adott a főváros a márciustól-júniusig tartó időszakra – magyarázta podcastjában Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, aki kitért a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökének 5 fő pontot tartalmazó javaslatcsomagjára is, amelynek szerinte az a legnagyobb problémája, hogy a fővárosi önkormányzatnak címezték és nem a kormánynak, hiszen az érdemi segítségnyújtáshoz ott vannak források és eszközök. A kormány rendelkezik az uniós támogatás és a turizmus megsegítésére létrehozott Kisfaludy-program szétosztásáról is, amelyből egyébként éppen a leginkább érintett fővárosi vállalkozásokat zárták ki. Holott a koronavírus járvány 98 százalékos visszaesést hozott a fővárosban. A fővárosi vállalkozásokat elsősorban munkabér támogatásokkal, adókedvezményekkel lehetne életben tartani, de ezek kormányzati hatáskörök – fogalmazott Gy. Németh Erzsébet, aki szerint ez elemi érdeke lenne az országnak, hiszen a GDP 13 százalékát az idegenforgalom termeli meg, ebből pedig oroszlánrészt vállaltak eddig a fővárosi vállalkozások, most mégis magukra hagyja őket az Orbán-kabinet. A fővárosi önkormányzat nem tud több pénzt beletolni a turizmusba, hiszen a kormány, a válság és a kormány együtt 150 milliárdos lyukat ütött a költségvetésen. A fenti kedvezmények bevételkiesését is más nem kötelező önkormányzati feladatoktól kell elvonni, de arra nem adott választ, hogy pontosan mely területekre jut majd kevesebb pénz. 2019-ben valamivel több, mint 40 millió forint folyt be a teraszok közterület használati hozzájárulásából a fővárosi önkormányzathoz, ez a bevétel csökken 90 százalékkal a jelzett időszakban. Az ingatlanok bérleti díjainál már nehezebb egzakt számot mondani, mivel nem az összes bérlőre vonatkozik majd a kedvezmény, csak az idegenforgalomban dolgozókra. Így egyelőre nehéz pontosan megmondani, hogy mekkora lesz a korábban beszedett 100 millió forint bérleti díjhoz képest a kiesés. A taxisoktól 200-300 millió folyik be évente, de sokan közülük már nem dolgoznak, így nem tudni hányan váltanak majd egyáltalán drosztengedélyt. A várható bevételkiesés mindent összevetve 500 millió forintnál kevesebb lesz, ami messze elmarad a Fidesz-frakció által korábban kért 50 milliárdos mentőcsomagtól – ismertette a számokat a Népszavának Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki kiemelte, hogy a főváros legfontosabb célja a munkahelyek megőrzése. A főváros által bejelentett kedvezmények örvendetesek, de megkésettek és csekély mértékűek – jelentette ki lapunk kérdésére Kovács László a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Becslése szerint a fővárosi vendéglátósok 60-70 százaléka csődbe megy jövő tavaszig. Ez több tízezer munkavállalót érinthet. Azok a mikro- és kisvállalkozások, amelyek az első járványhullámot fogcsikorgatva végigcsinálták, májusban kaptak először munkahely megtartó támogatást és járulékmentességet, ami azóta megszűnt. Folytatásról nincs szó, hiába kérték. A nyári forgalombővülés a vidéki vállalkozásoknak segített, a budapesti éttermek, szállásadók ebből alig éreztek meg valamit a külföldi turisták elmaradása miatt. A jelenlegi forgalom a nyár végére is csak a tavalyi felére tornázta vissza magát – magyarázza az MVI elnöke.- Szeptemberre ideért a második hullám, a határzár, majd a 23 órás nyitvatartási korlátozás, amely a szórakozóhelyek mellett a rendezvényszervezőket is súlyosan érinti, hiszen egy esküvőről nem lehet este 11-kor hazaküldeni a vendégeket. Nincs is ok rá, hiszen addigra már órák óta együtt mulattak. A vírus aligha várt a fertőzéssel, ha köztük volt. Egyelőre sok cég hibernálta magát és a személyzet 20-30 százalékának megtartásával, különféle kreatív ötletekkel próbálja kihúzni jövő májusig. Sokaknak nem fog sikerülni, hiszen a közismerten jó decemberi forgalomra kevéssé számíthatnak, így nem lesz miből tartalékot képezni a január-márciusi menetrend szerinti visszaesésre – állítja Kovács László, aki szerint a vendéglátósokon nem segített a házhoz rendelésre való hirtelen átállás, hiszen ehhez nem rendelkeztek üzleti tervekkel, eszközrendszerrel és tapasztalattal. Hamisnak tartja azt a megközelítést, hogy a kilábaláshoz elegendő lenne az árcsökkentés és a magyar vendégkörre való átállás. A külső kerületek éttermeire ez talán igaz lehet, ők most is szépen profitálnak, de a belvárosi vendéglátóipari egységek közül ez keveseknek lehet kiút. A magyar vendégkör nem tud ennyi éttermet és szórakozó helyet eltartani, hiszen ezek a külföldi turisták tömegének kiszolgálására jöttek létre. Ráadásul a magyar költési kedv is erősen visszaesett, a 60 év felettiek jórészt eltűntek az éttermekből. A várható csődhullámnak véleménye szerint hosszan tartó következményei lesznek, a munkájukat elvesztő vendéglátósok jó része azután se fog visszatérni a szakmájához, ha az idegenforgalom talpra áll. Az ágazat 2022-23-ra várt lassú visszaépülése túl messze van ahhoz, hogy a vendéglátósok önerőből kitarthassanak. A fővárosi segítség kevés ehhez. 

Keveslik a taxisok a kedvezményt

Minden segítséget illik megköszönni, de ennek a díjnak az eltörlése vagy csökkentése nem fogja a személyszállítók gondjait és anyagi terheit igazán befolyásolni. Jobban örülnénk, ha a teljes díjat eltörölné a Fővárosi Közgyűlés – válaszolta a Népszava kérdésére Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke, aki szerint az is jó üzenet lenne, ha a főváros ténylegesen elkülönítene egy komolyabb forrást, hogy az eddig jól működő és a városnak eddig sokat befizető a turizmussal szorosan kapcsolódó vállalkozások visszakapnának valamit abból, amivel eddig ők segítették a Budapest fejlődését és gyarapodását. A fuvarszervezők statisztikai adatai szerint a jelenlegi fuvarszám alig 50 százaléka a tavalyinak. Szerintünk 3000-3500 taxi szolgáltat jelenleg Budapesten, ami így is több, mint amennyire igény lenne. A Budapesti Közlekedési Központ adatai szerint szeptemberig összesen 1100 személytaxi-szolgáltatási engedélyt adtak vissza Budapesten. A taxis szövetség szerint azonban ennél sokkal többen vannak, akik még nem adták vissza az engedélyüket, de nem is szolgáltatnak. Sokan elmentek nyugdíjba, vannak akik az eredeti szakmájukban helyezkedtek el és olyanok is, akik a tartalékaikat élik fel és kevesebb pénzért kisegítő munkákat vállalnak. Metál Zoltán szerint nagy butaság azt hinni, hogy a fővárosi turizmus beszakadása azért okoz most ennyire nagy problémát a taxisoknak, mert az általuk kierőszakolt egységes, ám igen magas fuvardíjat eleve a külföldiekre szabták, így a budapestiek szép lassan leszoktak a taxiról. Az újabb és környezetbarát autók beszerzése és folyamatos szervizelése, a biztosítási díjak folyamatos emelkedése, illetve az egyre magasabb üzemeltetési költségek miatt a fuvardíjak megállapítása közgazdasági tényező. Egy vállalkozás működtetése és fenntartása nem szeretetszolgálati tevékenység – teszi hozzá a taxis szövetség elnöke, aki szerint a nyár jó időszak volt a vidéki turizmusból élőknek, a vidéki taxisok sem panaszkodtak, pedig a viteldíjak sok esetben magasabbak voltak a fővárosi áraknál. Budapestet viszont mindenki elkerülte, még a vidékiek is.

„Épület és építmény létesíthető” a Városligetben

A kormány még azelőtt partvonalon kívülre helyezte a Városliget új építési szabályzatát, hogy azt a Fővárosi Közgyűlés elfogadta volna. A nem túl elegánsan éppen a szerdai közgyűlés előtti éjjelen megjelentetett kormányrendeletben ugyanis sok egyéb mellett a kormány kiköti, hogy a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ), illetve az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) előírásait nem lehet alkalmazni, ha az "a jelen kormányhatározatban meghatározott sajátos beépítési szabályokkal ellentétes vagy azokkal nem összeegyeztethető előírásokat tartalmaznak". A rendeletben megadott építési helyeken „épület és építmény létesíthető”. Márpedig a fővárosi önkormányzat vezetése már az alakuló ülésen nyilvánvalóvá tette, hogy nem szeretnének új építkezéseket a Ligetben. Orbán Viktor kormányfő pedig az önkormányzati választások után azt ígérte, hogy a kormány semmit nem épít, amit a budapestiek nem akarnak. A kabinet tavasszal már egy salátatörvénybe rejtve felülírta a Fővárosi Közgyűlés által elrendelt változtatási tilalmat és lehetővé tették a projekt eredeti tervek szerinti befejezését. Most a kormány még tovább ment. Rendeletben rögzítette az épületek helyét és egyúttal kimondta, hogy ezen semmilyen fővárosi rendelet nem változtathat. - A kormány tehát újranyitja a Városliget-csatát, megpróbálja felülírni a budapesti választói akaratot és a miniszterelnök adott szavát. Mi viszont tartjuk magunkat a programunkhoz, elveinkhez, ha úgy kell, hát megküzdünk értük – írta még a közgyűlési vita előtt megjelent Fb-posztjában Karácsony Gergely főpolgármester. - A fővárosi önkormányzat az, aki semmibe veszi az egyeztetési kötelezettséget. A kormány erre a szabályszegésre reagált a Városliget beépítésével kapcsolatos új kormányrendelettel – jelentette ki Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztésért felelős államtitkár a Népszavának, válaszul arra a kérdésre, hogy miért is kellett felülírni a Városligeti Építési Szabályzatát még azelőtt, hogy arról egyáltalán döntött volna a Fővárosi Közgyűlés. Az államtitkár azzal indokolta a kormány lépését, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) létrehozásáról szóló kormányhatározat egyértelműen előírja, hogy a VÉSZ-módosítást a közgyűlés elé terjesztés előtt az FKT-ban kell egyeztetni. - Második alkalommal veszi ezt semmibe a főpolgármester, erre volt kénytelen reagálni a kormány. Tette ezt először a változtatási tilalom elrendelésével, most pedig az építési helyek törlésével. A kormány azonban szeretné nyitva tartani a lehetőséget a Liget-projekt befejezésére, egyetértés alapján. Ha nem ebben a ciklusban, nem ezzel a kormánnyal és fővárosi vezetéssel, akkor valamelyik következőben - mondta Fürjes Balázs