Előfizetés

A hőhullámok fokozzák a Balaton algásodását

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.03. 06:59

Fotó: Keszey Ágnes / likebalaton.hu
A tó vize erőteljesebben algásodik a rövid, intenzív kánikulai időszakok hatására, mint amit a századfordulóig prognosztizált éves átlaghőmérséklet-emelkedés okozna - derül ki a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) átfogó kutatásának előzetes eredményeiből.
A nyáron zajlott, egy hónapig tartó kísérletről Vad Csaba, az intézet kutatója számolt be az MTI-nek. Az Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó BLI-ben tavaly tavasszal üzemeltek be Közép-Kelet Európában elsőként egy vízi mezokozmosz-rendszert, amelyben valós környezetet, ökoszisztémát lehet szimulálni a laboratóriumi mikrokörülményeknél nagyobb, életszerűbb közegben. A 12 darab 5 ezer literes tartályból álló kísérleti telepen azt vizsgálták, hogy a globális felmelegedés velejárói közül az éves átlaghőmérséklet növekedése vagy a szélsőséges mértékű nyári hőhullámok vannak-e nagyobb hatással a Balaton élővilágára. Négy tartályban a jelenlegi helyzetet, négyben az évszázad végére prognosztizált 3 Celsius-fokkal melegebb átlaghőmérsékletet, négy tartályban pedig a szélsőségessé vált időjárást modellezték kétszer egy hétig tartó plusz 6 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést szimulálva. Vad Csaba beszámolója szerint az előzetes eredmények azt mutatják, hogy az átlaghőmérséklet kisebb emelése rövid távon önmagában nem indított be jelentős mértékű algásodást. Ugyanakkor a szélsőséges időjárást, azaz hőhullámokat modellező tartályokban gyorsan zöldülni kezdett a víz az elszaporodó algák miatt, de az azonos szinten tartott tápanyagtartalom mellett ez sem vált olyan intenzívvé. Ezeket a kutatásokat jövőre különböző tápanyag-terhelés vizsgálatokkal kívánják kiegészíteni, amely egyebek között hozzájárulhat a Balatonban egészségügyi kockázatot jelentő kékalgák elszaporodásának megértéséhez. Ezen eredményeket összevetik a Balaton-monitoring adataival is - jelezte. A kutató hangsúlyozta, a mezokozmoszokban zajló kutatások globális szintű problémákra keresnek válaszokat, ebben a munkában a Balatonnak is kitüntetett szerepe lehet.

„Izmot rak a jelöltekre az előválasztás”

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.10.03. 06:40

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Stockholmi mintára vezetnék be a fővárosi dugódíjat, a kétzónás rendszeren már gőzerővel dolgoznak – mondta Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes.
Karácsony Gergely volt kampányfőnökeként már van közvetlen tapasztalata az előválasztásról, amelyről az országgyűlési választásokhoz közeledve egyre több szó esik ellenzéki körökben. Működhet az országosan, ami Budapesten bevált? Ahhoz, hogy 2022-ben eséllyel vegye fel a harcot az ellenzék a Fidesszel előválasztásokon kell kiválasztani a legjobb jelölteket. Karácsony Gergely korábbi kampányfőnökeként tudom, hogy ez a küzdelem izmot rak a jelöltekre, márpedig a Fidesz legyőzéséhez nem csak jó programra van szükség, hanem ilyesfajta erőnlétre is. A 2022-es kampányban is vállal hasonló szerepet? Nekem most a zöld Budapest program végrehajtása a legfontosabb. De az elmúlt év azt is nyilvánvalóvá tette, hogyha Orbán Viktor 2022-ben győz, le fogja gyilkolni az önkormányzatokat. S akkor minden emberek életét érintő kérdés Orbán íróasztalánál fog eldőlni. Az egészségügy és az iskolarendszer jelen állapota jól mutatja, hogy mi vár akkor ránk. Nem sokkal a választások után dugódíj-ügyben azt mondta, hogy véget kell vetni a maszatolásnak. Hol tartanak? A dugódíj fontos eszköze a forgalomcsillapításnak, amelynek célja egy egészségesebb lakókörnyezet kialakítása. Az elmúlt hónapokban tanulmányoztuk a stockholmi rendszert, egyeztettem az ottani főpolgármester-helyettessel, munkatársaim pedig a rendszer kidolgozóival tárgyaltak. A svéd modell (részletek a keretes írásunkban – a szerk.) nem másolható le teljesen, adaptálni kell a budapesti viszonyokra, jelenleg egy két zónás rendszer kezd kirajzolódni. Az biztos, hogy nem a Tarlós-féle behajtási díj lesz. Személy szerint azt gondolom, hogy a dugódíjra szükség van. A korábbi ígéret szerint a végleges bevezetés előtt lesz társadalmi konzultáció és próbaidőszak is. A koalíciós pártoknak és Karácsony Gergelynek egységesnek kell lennie ebben a kérdésben, hiszen a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki. A dugódíj eredetileg a négyes metróberuházáshoz kötődő ígéret. Meddig vár még az unió? Brüsszel jelezte, hogy nem feledték az ígéretet. De figyelembe veszik, hogy Budapest új vezetést kapott, idő kell a választási program végrehajtásához. Korábban az ön felügyelete alá tartozott a Lánchíd-felújítása is, de azután másra bízták a projekt lebonyolítását. Miért? Ezt Fürjes Balázs államtitkár és a fideszes lakájmédia kezdte el harsogni, miután többször nyilvánosan elmondtam, hogy bármihez nyúlt eddig Fürjes, annak túlárazás lett a vége. A valóság az, hogy a Lánchíd-felújításával addig foglalkoztam, amíg az egy komplex, forgalomcsillapítással, illetve a belső történelmi városmagot is érintő kérdésekkel együtt futott. Amikor kiderült, hogy az Orbán-kormány nem hajlandó többet áldozni a történelmi jelképünkre 6 milliárdnál, a projekt a hídtest felújítására szűkült, amit Tüttő Kata főpolgármester-helyettes vezényel le. A nagy futó projektek közül egy sem tartozik önhöz. Milyen kérdésekkel foglalkozik? A legfontosabb feladatom az, hogy a klímavédelemben segítsem Budapestet és egy zöldebb fenntarthatóbb várost építsünk, ebbe sok fontos, nagy projekt is beletartozik. Ezen a nyáron az elmúlt 30 év legösszetettebb, legnagyobb klímavédelmi akciósorozata zajlott le Budapesten. Dolgozunk több olyan környezetvédelmi, illetve klímaadaptációs szempontból fontos projekten, mint például a 3,8 milliárd forintos Béke téri tehermentesítő főgyűjtőcsatorna, amit az előző városvezetés nagyon nehéz állapotban hagyott ránk és nagyon sok munkával lehetett csak elérni, hogy ez a beruházás megvalósulhasson. Remélhetőleg 2022 tavaszára be tudunk fejezni. A nyári összetett klímaakcióból én csak az egymást követő ivókút-átadásokat láttam. Mi volt még? Három hűsítő szigetet hoztuk létre a Blaha Lujza téren, a Városháza parkban és a Széll Kálmán téren, ezeket naponta több ezren használták. Ezek mellett a metrókban 14 ivókutat szereltünk fel, mert a vízhez jutás nem lehet anyagi kérdés. Jövőre még összetettebb programmal jelentkezünk. Zöld ügyként ide tartozik a zajvédelem is. A budapestiek 27 százaléka él egészségkárosítónak minősülő 65 decibel feletti zajterhelésben. Egy egyharmaddal több, mint például Bécsben. Ezért volt fontos, hogy az M3-as bevezető szakaszán befejeztük a zajvédő fal építését és a környéken 200 lakásban az ablakokat is szigeteltre cseréltük. Az előző ciklus végén erőteljes tiltakozó akció indult a Ferihegy zajszennyezése miatt. Most ugyan a járvány miatt ez nem égető kérdés, de formálódik valami megoldás a válság utáni időkre? Már készül ez ügyben egy döntés előkészítő tanulmány. Jövő nyárra a hármas metró szerelvényeibe is sikerül beszerelni a klímát? Egyelőre ott tartunk, hogy egy kocsiba kísérleti jelleggel beépítettek egy berendezést, de továbbra se tudjuk, hogy a klímák felszerelésével az orosz fél garanciája elvész-e vagy sem. Másfél éve nem sikerült választ kapni erre a Metrovagonmastól? Küzdünk és dolgozunk. A kerékpársávokról rengeteg szó esik, de mintha senki nem lenne elégedett. Karácsony Gergely csak egy sávot adna az autósoknak körúton, Fürjes Balázs meg felszámolná az egészet. A cél az, hogy Budapest fenntarthatóbb város legyen. Nagyon álságosnak tartom, hogy fideszes megmondó emberek ellentétet szítanak a fővárosiak között. Értem én, hogy a Fideszben a komplex közlekedést csak úgy tudják értelmezni, ha valaki a jachtról vált helikopterre és az üres Mercedes szolgálati kocsit maguk után küldeti, de a hétköznapi valóságban a fővárosiak néha bicikliznek, máskor buszoznak, vagy éppen kocsiba ülnek. A társadalmi igazságosság miatt is fontos, hogy minél nagyobb fővárosi területek váljanak a biciklivel bejárhatóvá a külső kerületekből vagy az agglomerációból. Egy ilyen nagy átalakítás persze kényelmetlenséggel jár, de ez majd idővel feloldódik kellő türelem és egymásra figyelés esetén. A fővárosi fürdőket üzemeltető cég 100 embert bocsát el a jegyárbevételek 12 milliárd forintos visszaesése miatt. A BKV-nál még nagyobb lesz a kiesés. Mire számítsunk? A BKK jegyárbevétele várhatóan 20-25 milliárddal csökken az előző évi 67 milliárd forinthoz képest, ami nagyon nehéz helyzetbe hozza a céget és a fővárost, különösen úgy, hogy az állami támogatás 2010-hez képest a felére csökkent. Ennek ellenére nem készülünk semmilyen megszorítással, hiszen alapvetőnek tartjuk, hogy a járványidőszakban a lehető legjobb közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtsuk.

Az első hullám idején több kapkodó intézkedés is született a BKK-nál. Mennyiben függ ez össze azzal, hogy a holding vezérigazgatóját éppen akkor menesztette a főpolgármester?
A járvány egy olyan eseménysorozat volt, amivel utoljára a spanyolnátha idején kellett szembenézniük a modern társadalmaknak. Nagyon sok új helyzet állt elő és ezek kezelésében voltak hibák, amelyeket a lehető leggyorsabban igyekeztünk kijavítani. A menesztés oka ismert, a cég jelenlegi vezetése jól kezeli a rá nehezedő nyomást.

Akkor nem is keresnek új vezérigazgatót?
A megbízott vezérigazgató iránt teljes a városvezetés bizalma, de a hosszú távú személyi döntést és annak időpontját a főpolgármester határozza meg.

Több mint egy hónapja elkészült az M3-as metrókocsijainak felújításáról szóló szakértői jelentés, de még senki sem láthatta, mivel zajlik a véglegesítése. Kicsit átírják?
Tudomásom szerint adategyeztetés zajlik. Bízom benne, hogy minden érintett a lehető legszakszerűbb munkát végzi.

A BKV még az előző ciklusban indított pert a metrókocsikat felújító Metrovagonmas ellen, amelyben több 8 milliárd forintot követelnek a cégtől. Előrébb jutottak akár egy jottányit is?
Zajlanak a jogtechnikai lépések. A metrókocsi felújítás ügyét a most felállt fővárosi vizsgálóbizottság is áttekinti majd.

Az elmúlt időszak másik furcsa ügye a CAF villamosoké. A kilenc új járművet több, mint egy éve leszállította a gyártó, de azóta sem álltak forgalomba. Mire várnak?
Felmerült pár technikai kérdés, amelynek kivizsgálását a BKV és a BKK végzi, bízom benne, hogy most már hamarosan rendeződik az ügy. Szeret nagy távlatokban gondolkodni, piaci fundamentalisták, globális kihívások, klímakatasztrófa. A városházi munka ehhez képest sziszifuszi. Mennyire érzi jól magát ebben a szerepben?
A globális folyamatokban írt könyvemben is kitérek arra, hogy a XXI. század nagy kérdései a városokban fognak eldőlni. A jelenlegi városvezetés részeként egy zöld program megvalósításán dolgozni, nagyon megtisztelő. Annak persze nem örülök, hogy Orbán csapata folyamatosan támadja a várost, de ennek az árát 2022-ben a Fidesz meg fogja fizetni.

Dugódíj: a svéd modell

Stockholm belvárosában 2006-ban vezették be a „torlódási díjat” egy hét hónapos próbaidőszak és egy népszavazás után. A rendszer bevezetésének 3,3 milliárd koronás – körülbelül 100 milliárd forintos – költségét a kormány állta. A fejlesztésbe 200 új busz vásárlása és új P+R parkolók létesítése is beletartozott. A behajtó autók rendszámát kamera regisztrálja minden be- és kilépésnél reggel fél 7-től este fél 7-ig (hétvégén és ünnepnapokon nem). A díj szezontól és időszaktól függően 11-45 svéd korona ( 380-1500 forint), amit az utazást követő 14 napon belül kell megfizetni. Minden behajtás külön tétel, de van napi limit. A buszok, a taxik, motorkerékpárok és a megkülönböztetett jelzésű járművek mentesülnek a díjfizetés alól.

Elvesztette a kontrollt a kormány

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.10.03. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Miközben a kabinet a veszélyt előrejelző szakértőket bírálja, tavaszi csúcson a halottak száma és rekordsok az új fertőzött.
Rekordot döntött az új COVID-betegek száma pénteken, 1322 emberben mutatták ki a fertőzést. Nem kevésbé aggasztó az: egy nap alatt tizenheten haltak meg a koronavírus miatt. Eddig csak egyszer, tavasszal volt példa arra, hogy egyetlen nap alatt ilyen sok áldozata legyen a járványnak. Kórházban 740 koronavírusost ápolnak, közülük 47-en vannak lélegeztetőgépen. A pénteken nyilvánosságra hozott 1322 új megbetegedést 12 342 teszt alapján regisztrálták. Vagyis a „találati arány” 10,7 százalék volt, ami ismét jelentősen meghaladta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott 5 százalékos küszöböt. Az WHO-ajánlása szerint akkor van kontroll alatt a járvány, ha elég sokat tesztelnek ahhoz, hogy tartósan 5 százalék alatt maradjon a pozitív eredmények aránya. A magyar adat azért is jelez veszélyt, mert a pozitív tesztek arányának növekedése arra utal, hogy a potenciális fertőzők felkutatása során egyre inkább csak azokat találják meg, akik nyilvánvaló tünetekkel kerülnek az egészségügy látóterébe. Azaz minél nagyobb ez a szám, az annál jobban jelzi azt: lemaradt a járványvédelem a fertőzések terjedése mögött.
A friss adatok és tendenciák egybevágnak a szakemberek előrejelzéseivel, csakhogy a jelek szerint a kabinet egyre kevésbé figyel a kormányzati szakértői testületeknek is dolgozó virológusokra, járványügyi szakértőkre. Jól mutatja ezt az: miközben a kormány a szakértők sürgetésére sem emeli a tesztek számát, fenntart olyan látványos intézkedéseket, amelyeknek a járvány megfékezése szempontjából kevés a haszna. Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakmai programvezetője már egy áprilisi és egy augusztus végi konferencián is arra figyelmeztetett: a hatékony védekezéshez bővíteni kell a tesztelést és felesleges – a minap ismét meghosszabbított – határzár. Jakab Ferenc koronavírus akciócsoport vezetője pedig csütörtökön egy online konferencián kritizálta az október elsejétől bevezetett, kötelező iskolai lázmérést is, aminek szerinte „sem szakmailag, sem járványügyileg nincs semmi értelme, irreleváns döntés”. Ezt azzal indokolta, hogy a fertőzöttek, főleg a gyerekek, sokszor nem lázasak, a tünetmentesek nem lázasak, és a fertőzöttek a tünetek megjelenése előtti 1-2 napban is továbbadhatják a vírust. „Átléptük a lélektani 1000 fős új fertőzött/nap határt” – írta pénteki Facebook-bejegyzésében Kemenesi Gábor virológus. Majd hozzátette: „Az igazság az, hogy ezt már valószínűleg átléptük előtte is, a jelenlegi tesztelés mellett nincs pontos kép a járvány helyzetéről.” Jakab Ferenc csütörtökön úgy értékelte: ha így rohanunk gyorsvonatként a vesztünkbe, akkor nagyon gyorsan ki fogjuk meríteni az egészségügyi kapacitásainkat, és baj lehet belőle.” Hozzátette: „Nem látjuk, hogy a járvány platózna, csúcsosodna, vagy bármit is csinálna. A számok emelkednek.” Jakab szerint „ha minden így marad, és komolyabb intézkedések nem történnek”, akkor a következő egy hónapban drasztikusan emelkedni fog a fertőzésszám. Miközben már most is növekszik a fertőzöttek átlagéletkora: néhány héttel ezelőtt még 30 körül volt, mára elérte a 40-et. A MedicalOnline tudósítása szerint azt mondta, arra kell számítani, hogy egyre nagyobb mértékben fognak megfertőződni az idősek, így többen kerülnek majd kórházba, lélegeztetőgépre, és növekedni fog a halálozások száma is. „Ami még nagyon félő, hogy be fog robbanni az idősotthonokban, szociális intézményekben is.” A szakemberek figyelmeztetéseit aztán a kormány magas rangú képviselője, Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese utasította vissza pénteken reggel az ATV-ben. Úgy fogalmazott, hogy „Voltak ilyenfajta riogatások az első hullámmal összefüggésben is. A számok alapján stabilizálódott a fertőzések száma, a halálesetek pedig az éves átlag alatt vannak, és a kórházi kapacitások is működnek”. Mint mondta: „Jelen pillanatban az látszik, hogy az a stratégia, amit az emberek választottak, működik.” Ehhez képest Müller Cecília országos tisztifőorvos néhány órával később már úgy fogalmazott, hogy a járvány felszálló ágban van, a megbetegedések sokasodni fognak.

Újabb aggasztó jelek

A Nemzeti Népegészségügyi Központ pénteken nyilvánosságra hozott szennyvíz-elemzési adatai szerint mindenütt legalább stagnál, de hét szennyvíztelep mintáiban nő az új koronavírus örökítőanyagának mennyisége. Székesfehérvár, Szombathely, Pécs, Eger és Budapest északi-, déli valamint központi területeiről jelezték az örökítőanyagának mennyiségének emelkedését. Ez a tapasztalatok szerint azt jelenti, hogy ezeken a helyeken négy-tíz nap múlva jelentősen növekedni fog a tünetes megbetegedések száma.