Az orosz lakosság drámai csökkenése megállíthatatlannak tűnik. Ezt a menekültek nagyszámú befogadásával lehet csak ellensúlyozni. Csakhogy ez néhány évtized alatt azt eredményezheti, hogy Oroszország lakosságának egyharmada bevándorló lesz. Amióta erről beszámoltunk, született egy olyan közvélemény-kutatás, előrevetíti amely az ezzel járó nagy társadalmi problémákat.
A Levada-Centr független közvéleménykutató intézet augusztus 20 és 26 között országos felmérést végzett az idegengyűlölet és a nacionalizmus igencsak kényes kérdésében. A megkérdezettek 51 százaléka azonosul az „Oroszország az oroszoké” elvével, bár nem azonos mértékben határozottak ebben, vannak szép számmal, akik inkább csak kívánságként fogalmazzák ezt meg. 29 százalékuk viszont azt mondja, hogy ez a jelszó valójában igazi fasizmust jelent. Sokatmondó az, hogy az emberek 73 százaléka szerint a hatóságoknak mérsékelni kellene a munkát kereső migránsok beáramlását.
A Levada-Centr ennél kényesebb kérdések felvetésére is vállalkozott, amikor az iránt érdeklődött, hogyan viszonyulnak a különböző nemzetiségekhez és etnikai csoportokhoz az emberek. A legmeglepőbb az, hogy a több antiszemita hullámot megélt országban a legtöbben a zsidókat fogadják el leginkább. 68 százalékuk készek őket Oroszországban, közvetlen környezetükben látni, míg 27 százalékuk korlátozná jelenlétüket. Ez sem lebecsülhető szám, mindenesetre kisebb, mint korábban. Feltűnően megnőtt tíz év alatt azoknak a száma, akik családtagnak is elfogadnák a zsidókat.
A tadzsikokat és az üzbégeket családjukban, szomszédjukban, kollegáik között csak a megkérdezettek 38 százaléka látná szívesen, 59 százalékuk korlátozná tartózkodásukat az országban. Ennél jobb az ukránok elfogadottsága: 57 százalék nem ellenzi oroszországi jelenlétüket, 41 százalék viszont be sem engedné őket az országba. A csecseneket a többség (52 százalék) elfogadja, 44 százalékuk nem. A kínaiakkal kapcsolatban is megoszlik a vélemény, míg 44 százalék kész arra, hogy a környezetükben legyenek, 52 százalék korlátozná a lehetőségeiket. A romák és az afrikaiak elfogadottságban a sor végére kerültek.
A news.ru hírportál beszámolója szerint Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő nem támasztotta alá a közvéleménykutatás eredményét, és azt állította, hogy a Kreml nem találkozik idegengyűlölettel és nem is foglalkozik ezzel a problémával. A portál viszont úgy véli, hogy a felmérés eredményei összhangban vannak az orosz politika legújabb tendenciáival. A legutóbbi alkotmánymódosítás alkalmával bekerült a törvénybe egy kiegészítés az Orosz Föderáció államformáló népéről. Egyes elemzők szerint az orosz nép államformáló szerepének alkotmányos rögzítése a nacionalisták követelése volt a 1990-es évek óta. Tatárföldtől Jakutföldig több köztársaság társadalmi szervezete adott hangot annak a véleményének, hogy sokmillió oroszországi állampolgárt diszkrimináltak az alkotmány-kiegészítéssel. Néhány tudós pedig úgy véli, hogy a törvényhozók csak zavart okoztak lépésükkel.
Ami pedig az idegengyűlöletet illeti, a magát civil szervezetként jelölő Moszkvai Emberjogi Hivatal felmérésében azt állapította meg, hogy tavaly a nemzetiségi viszály konkrét megnyilvánulásainak az esetei csökkentek. A jelentést ismertető Nyezaviszimaja Gazeta számolt be arról, hogy a radikális elemek által más nemzetiségek és vallásúak ellen elkövetett ismert támadások száma feleannyi volt, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a múlt év második felében a szociológusok a migránsokkal szembeni negatív reakciók növekedését állapították meg. A helyi lakosok és a romák között egy penzai faluban kirobbant konfliktus elég volt ahhoz, hogy országszerte felerősítse az idegenekkel szembeni ellenszenvet. Aggasztó, hogy az idegengyűlölet a tizenévesek körében különösen tetten érhető. A társadalmi gondok is a nacionalisták kezére játszanak. A koronavírus-járvány miatt munkájukat elvesztett, elszegényedő embereket az idegengyűlölet vírusa is könnyebben utoléri.
