„Európa meghallotta a hangunkat” vélekedett az AFP hírügynökségnek nyilatkozó Nikolai Hagighenov ügyvéd, a szófiai megmozdulások egyik szervezője. Velislav Minekov szobrász pedig azt emelte ki a több mint ötezer tüntető tapsa közepette, hogy a kitartóan demonstrálók voltak azok, akik kinyitották az Európai Unió szemét és fülét. A túlnyomórészt fiatal tüntetők Bojko Boriszov és kormányának, valamint Ivan Gesev főügyésznek a lemondását követelték változatlanul. A tíz éve hatalmon lévő Boriszovot azzal vádolják, hogy elnézi és pártolja a kormánya körül burjánzó korrupciót, a főügyészt pedig azzal, hogy lehetővé teszi mindezt, nem indít eljárásokat a korrupciógyanús ügyekben. A demonstrálók olyan jelszavakkal vonultak utcára, mint az „Európa meghallgatott minket”, „Igazságot”, „Ki a maffiával az országból!”.
Noha a bolgár ellenzék optimizmusa aligha megalapozott, tény, hogy az Európai Bizottság múlt heti jogállamiság jelentése lesújtó képet festett a bolgár igazságügyi rendszerről, bírálta a korrupcióellenes fellépés eredménytelenségét és a média függetlensége elleni kormányzati támadásokat.
Felmérések szerint az ország lakosságának több mint 60 százaléka támogatja a tüntetőket. A jobboldali konzervatív kormányfőnek azonban esze ágában sincs lemondani, közölte is, hogy végigviszi jövő márciusig szóló jelenlegi mandátumát.
A bolgár jogállamisági helyzetéről ezen a héten tart vitanapot az Európai Parlament. Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, a LIBE határozattervezetében kifejezte szolidaritását a tüntetőkkel, legitimnek nevezte a bolgárok független igazságszolgáltatást, átláthatóságot, felelős kormányzást és jogállamiságot követelő kéréseit.
Hriszto Ivanov, a második Boriszov-kormány igazságügyi minisztere, jelenleg a Yes Bulgária elnevezésű korrupcióellenes párt vezetője egy augusztus 12-i interjúban a Politicónak azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottság szándékosan szemet huny a bolgár kormányzati korrupció fölött, „túl olcsón” adja az uniós pénzeket. Ezzel lehetővé tették, hogy a bolgár maffia és az oligarchák valóságos párhuzamos államot hozzanak létre, megszerezzék a gazdaságot, médiát, de a biztonsági szerveket és az ügyészséget is, és így valójában ők gyakorolják a hatalmat az országban. A jogász végzettségű volt igazságügyi miniszter szerint a Bizottság elnéző viszonyulása annak köszönhető, hogy Boriszov pártja, a GERB az Európai Néppárt tagja, a német kancellár, Angela Merkel és az EB elnök Ursula von Der Leyen pártjának, a CDU-nak a szövetségese. Brüsszel elnéző magatartása emellett annak is köszönhető, hogy az EU a török kapcsolatokat megbízhatóan kézben tartó szövetségest lát Boriszovban, vélekedett az ellenzéki vezető. .
