Debrecen;gyerekrablás;gyermekelhelyezés;

Illusztráció

- Gyerekek két tűz között – „Minden érintett úgy érzi, neki van igaza”

Akciófilmekben látható jelenet zajlott idén július végén Debrecenben, az Olimpia Fasoron található élménypark előtt. Egy édesanya a gyerekei kezét fogva sétált, miközben előttük néhány méterre a láthatásra érkező apa andalgott, látszólag békésen. Nem sokkal később megállt mellettük egy kisbusz, ahová az apa két másik férfi segítségével (arcukat maszkkal takarták el) betuszkolta az ötéves kislányt és a hétéves kisfiút, majd szélsebesen elhajtottak, miközben az anya kétségbeesve rohant utánuk.

Az eset nagy port kavart, s nem csupán amiatt, mert az argentin állampolgárságú apa ilyen erőszakos módszert választott egy gyermekelhelyezési ügy megoldására, hanem azért is, mert a rendőrség első körben úgy ítélte meg, az apa jogszerűen vehette magához a gyerekeket, ezért az ellene elrendelt körözést visszavonta. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya a Népszavát arról tájékoztatta, hogy a Debreceni Rendőrkapitányság nyomozást folytat „egy helyi élményparkban történt események körülményeinek tisztázása érdekében”, s ehhez tanúk jelentkezését várják.

A magyar bíróságok szerint is jogszerűen vitte magával a gyerekeket az argentin állampolgárságú, de Spanyolországban élő apa. – Az ibizai bíróság mindkét gyerek szülői felügyeleti jogát jogerősen az édesapának ítélte. A szülői felügyeleti jog gyakorlásának megváltoztatása iránt ezért csak ott lehet új körülményekre való hivatkozással pert indítani – írta lapunk megkeresésére a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya. Úgy tudjuk, hogy az anya, aki egyébként a gyerekeket maga mellett tudva nem igazán foglalkozott az ügy jogi rendezésével, nem jelent meg a spanyolországi per tárgyalásain, ahol érveit előadhatta volna. Indított a gyermekelhelyezés miatt eljárást, azonban nem a megfelelő helyen. 

A törvényszék közölte azt is, hogy bár a Pesti Központi Kerületi Bíróságon is folyt egy per az ügyben, az nem a gyermekelhelyezésről szólt, hanem a gyermekek jogellenes Magyarországra hozatala ügyében kellett dönteni. Jelezték: az ügy egyéb részleteiről a Debreceni Törvényszéken kapunk tájékoztatást.

Ennek szóvivője, Dobó Dénes elmondta: a járásbíróságon jelenleg folyik egy eljárás, ami ehhez az ügyhöz köthető, annak részleteiről azonban nem nyilatkozhat, mivel az nem büntetőügy, sőt még csak nem is peres ügy. Úgy tudjuk, hogy az apa által indított keresetről van szó, amelyben kéri a spanyol bíróság jogerős döntésének elfogadását, és annak végrehajtását. Erre egyébként az uniós jog is kötelezi a magyar bíróságokat, a tagállamok ugyanis elfogadták, hogy nem bírálják felül egymás bíróságainak jogerős döntéseit.

Tavaly decemberben meg is született az apa igazát megerősítő határozat, annak végrehajthatóságát azonban először a Covid-19, később pedig a fővárosban indult per miatt függesztették fel, s jelenleg sincs folyamatban végrehajtási eljárás.

Szakértők szerint az apa tartalmilag tehát jogszerűen vitte magával a gyerekeket, kérdés, hogy formailag mennyire járt el helyesen, amikor önhatalmúlag intézkedett. V. Ariel Martin egy spanyol hírportálnak nyilatkozva arról beszélt: három éve küzd azért, hogy láthassa a gyerekeit, akiknek szülői felügyeleti jogát a spanyol bíróságok neki ítélték, ám az asszony ellene hangolta őket, s a láthatásukat is korlátozta.

Kerestük V. Bernadettet, de – noha korábban még nyilatkozott a sajtónak – nem reagált a kérdéseinkre, a spanyol közösségi oldalakon pedig nem leltük az apa nyomát, így vele sem sikerült felvenni a kapcsolatot.  

– Egy válóper vagy egy gyermekelhelyezési per ügyében minden érintett úgy érzi, neki van igaza, így ugyanaz a történet teljesen más olvasatban jelenik meg egyik vagy másik szemszögből – mondta lapunknak egy tapasztalt válóperes ügyvéd, aki szerint a hazai gyakorlatban is gyakran előfordul, hogy az egyik fél az ország távoli csücskébe költözik a gyerekekkel, így nehezítve a láthatást, a kapcsolattartást. Mire a peres ügy lezárul, ez a szituáció mintegy bebetonozódik, s a gyerekeknek a bíróság érvelése szerint az lesz az érdekük, hogy ne szakítsák őket ki az adott közegből – még akkor is, ha oda az egyik szülő önkényesen vitte el őket.

Mély sebeket ejthettek a gyerekekenMolnár László gyermekvédelmi szakértő, a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület alelnöke hangsúlyozta: a tények ismeretének hiányában a konkrét ügyről nem tud állást foglalni, általában azonban elmondható, hogy az ilyen történetek mély sebeket ejtenek a gyerekeken, maradandó traumát okoznak, amelyeket akár felnőttként sem lesznek képesek feldolgozni. Az elszakítás efféle durva módja nyilvánvalóan embertelen és gyerekellenes, kimerítheti az önbíráskodás, a személyi szabadság megsértése vagy épp a kiskorú jogellenes külföldre vitelének fogalmát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen távolság mellett a „láthatás” bonyolult, inkább az internetre, a telefonra korlátozódik, vagyis a „vesztes” szülő óhatatlanul hátrányba kerül. Normális esetben mindkét félnek a gyerekek érdekét kellene szem előtt tartani, épp ezért nem véletlenül vezették be annak idején a bontópert megelőző mediációt, a felek közötti közvetítést – érvelt a szakértő. Ennek az lenne az értelme, hogy akármilyen fájdalmas is az elválási procedúrát, egy elfogadható megállapodás jöjjön létre a felek közt. Sok esetben azonban ennek az vet gátat, hogy az egyik fél épp attól érzi magát jól, hogy a másik szenved.  
A külügynek nincs dolgaA debreceni ügyben a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, illetve a külképviselethez hivatalos megkeresés nem érkezett – tájékoztatta lapunkat a tárca sajtófőosztálya. Hozzátették: a konzuli tisztviselő az érintett kifejezett kérésére rendelkezésre bocsájtja azon helyi ügyvédek listáját, akik az adott ügytípusban jogi képviseletet elláthatnak. Ezen felül, ha a gyermekek az eljárás következtében felügyelet nélkül maradnak a fogadó országban, akkor a helyi és a hazai gyermekvédelmi hatóságok segítségével gondoskodnak ideiglenes elhelyezésükről, és amikor erre lehetőség van, azonnali hazaszállíttatásukról.

Az önként vállalt szociális juttatásokat az idén még kigazdálkodták a kistelepülések, jövőre viszont már nem mindenütt lesz pénz a legrászorultabbak helyi támogatására.