Többet ad az EU a Nyugat-Balkánnak, de a pénzhez szigorú elvárásokat társít

Az EU milliárdos támogatást és befektetés-ösztönzést ígér a nyugat-balkáni országoknak, de a reformokat és a pénzköltést ellenőrizni fogja

Nagyszabású gazdaságélénkítési és beruházási tervet hagyott jóvá az Európai Bizottság a Nyugat-Balkán országai számára, amelyre még az uniós kormányoknak is rá kell is bólintaniuk. Eszerint a 2021-27 közötti időszakban az EU kilenc milliárd euróval támogatná a közlekedési és energia infrastruktúra fejlesztését, a környezetvédelmet, a digitális átállást és a foglalkoztatást. Emellett a közösség egy garanciaeszközt is létrehozna a köz- és magánberuházások költségeinek és a befektetők kockázatainak a csökkentésére. Brüsszeli várakozások szerint ez a pénzügyi eszköz akár 20 milliárd euró összegű beruházást mozgósíthat a következő évtizedben. Mivel a régió jelenlegi teljes éves GDP-je 100 milliárd euró, a garanciavállalás útján érkező invesztíciók jelentősen hozzájárulnának a gazdasági növekedéshez. Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos előzetes becslésekre támaszkodva azt mondta, hogy a támogatás mértéke elérheti a régió bruttó nemzeti termékének (GDP) 3,6 százalékát.

A gazdaságélénkítési és beruházási terv mindenekelőtt azt szolgálja, hogy közelítse egymáshoz az Európai Unió és a Nyugat-Balkán országainak fejlettségi szintjét. A régiónak szánt pénzek kifizetése attól is függne, hogy az EU-ba igyekvő országok hajlandóak-e az európai értékekhez igazodó alapvető reformok végrehajtására. Azok, amelyek jobban teljesítenek, több forrást kaphatnak, könnyebben hozzáférhetnek a támogatásokhoz.

A pénzügyi, gazdasági terv mellett az Európai Bizottság közleményt fogadott el a bővítésről és jóváhagyta a nyugat-balkáni államokról és Törökországról készült éves értékelését.

A Nyugat-Balkánon továbbra is a jogállam tiszteletben tartásával kapcsolatban merül fel a legtöbb aggály. Az előrelépést a politikai akarat hiánya akadályozza – fogalmaz a bizottsági közlemény. Lassú az igazságszolgáltatás reformja, alábbhagyott a korrupció elleni küzdelem és minden korábbinál csekélyebb haladás tapasztalható a sajtószabadság és a média sokszínűségének biztosítása terén.

Várhelyi Olivér – aki az Európai Parlament külügyi bizottságában mutatta be a bizottsági dokumentumokat – a demokratikus visszarendeződés miatt aggódó képviselők kérdéseire válaszolva megerősítette, hogy a megnövelt uniós támogatásokat szigorú elvárások teljesítéséhez fogják kötni. Szerinte a bővítési stratégiában nincs szükség külön jogállami mechanizmusra, mert az EU megfelelő eszközökkel rendelkezik a közösségbe tartó országok szükség szerinti szankcionálására.

A nyugat-balkáni államok közül Montenegró és Szerbia csatlakozási tárgyalásokat folytat az uniós tagállamokkal. Albánia és Észak-Macedónia talán még az idén tárgyalóasztalhoz ülhet az EU-27-kel, Bosznia-Hercegovina és Koszovó azonban még messze van ettől. A tagországok 2018-ban befagyasztották a tárgyalásokat Törökországgal, és mivel a tények azóta sem változtak, sőt, inkább fokozódott a feszültség a felek között, így szóba sem jöhet a megbeszélések felújítása.