Előfizetés

Többet ad az EU a Nyugat-Balkánnak, de a pénzhez szigorú elvárásokat társít

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.10.07. 09:00

Fotó: ANTONIO BATINIC
Az EU milliárdos támogatást és befektetés-ösztönzést ígér a nyugat-balkáni országoknak, de a reformokat és a pénzköltést ellenőrizni fogja
Nagyszabású gazdaságélénkítési és beruházási tervet hagyott jóvá az Európai Bizottság a Nyugat-Balkán országai számára, amelyre még az uniós kormányoknak is rá kell is bólintaniuk. Eszerint a 2021-27 közötti időszakban az EU kilenc milliárd euróval támogatná a közlekedési és energia infrastruktúra fejlesztését, a környezetvédelmet, a digitális átállást és a foglalkoztatást. Emellett a közösség egy garanciaeszközt is létrehozna a köz- és magánberuházások költségeinek és a befektetők kockázatainak a csökkentésére. Brüsszeli várakozások szerint ez a pénzügyi eszköz akár 20 milliárd euró összegű beruházást mozgósíthat a következő évtizedben. Mivel a régió jelenlegi teljes éves GDP-je 100 milliárd euró, a garanciavállalás útján érkező invesztíciók jelentősen hozzájárulnának a gazdasági növekedéshez. Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos előzetes becslésekre támaszkodva azt mondta, hogy a támogatás mértéke elérheti a régió bruttó nemzeti termékének (GDP) 3,6 százalékát. A gazdaságélénkítési és beruházási terv mindenekelőtt azt szolgálja, hogy közelítse egymáshoz az Európai Unió és a Nyugat-Balkán országainak fejlettségi szintjét. A régiónak szánt pénzek kifizetése attól is függne, hogy az EU-ba igyekvő országok hajlandóak-e az európai értékekhez igazodó alapvető reformok végrehajtására. Azok, amelyek jobban teljesítenek, több forrást kaphatnak, könnyebben hozzáférhetnek a támogatásokhoz. A pénzügyi, gazdasági terv mellett az Európai Bizottság közleményt fogadott el a bővítésről és jóváhagyta a nyugat-balkáni államokról és Törökországról készült éves értékelését. A Nyugat-Balkánon továbbra is a jogállam tiszteletben tartásával kapcsolatban merül fel a legtöbb aggály. Az előrelépést a politikai akarat hiánya akadályozza – fogalmaz a bizottsági közlemény. Lassú az igazságszolgáltatás reformja, alábbhagyott a korrupció elleni küzdelem és minden korábbinál csekélyebb haladás tapasztalható a sajtószabadság és a média sokszínűségének biztosítása terén. Várhelyi Olivér – aki az Európai Parlament külügyi bizottságában mutatta be a bizottsági dokumentumokat – a demokratikus visszarendeződés miatt aggódó képviselők kérdéseire válaszolva megerősítette, hogy a megnövelt uniós támogatásokat szigorú elvárások teljesítéséhez fogják kötni. Szerinte a bővítési stratégiában nincs szükség külön jogállami mechanizmusra, mert az EU megfelelő eszközökkel rendelkezik a közösségbe tartó országok szükség szerinti szankcionálására. A nyugat-balkáni államok közül Montenegró és Szerbia csatlakozási tárgyalásokat folytat az uniós tagállamokkal. Albánia és Észak-Macedónia talán még az idén tárgyalóasztalhoz ülhet az EU-27-kel, Bosznia-Hercegovina és Koszovó azonban még messze van ettől. A tagországok 2018-ban befagyasztották a tárgyalásokat Törökországgal, és mivel a tények azóta sem változtak, sőt, inkább fokozódott a feszültség a felek között, így szóba sem jöhet a megbeszélések felújítása.

Szoftverrel a rezsim ellen: hackerek indítottak háborút Lukasenkóval szemben

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.07. 08:30

Fotó: AFP
Fel akarják tárni, kik felelősek a tüntetők brutális megveréséért.
Belaruszban igen erős az IT-szektor. Az ország diktátora, Alekszandr Lukasenko ugyan nem arról ismert, hogy a számítógépes világ nagy guruja lenne, de eddig nem szólt bele a netes szakemberek munkájába, békén hagyta őket, mostanra azonban célkeresztjébe kerültek, hiszen elsők között csatlakoztak az ellenzék megmozdulásaihoz. Ugyan a tüntetések ideje alatt rendre korlátozzák az internet használatát, ezzel sem tudják megállítani a hatalom ellen fellépő hackereket. A tiltakozások hatására jött létre a Kiberpartizánok nevű csoport, amely rendkívül fontos háttérmunkát végez, s talán az egyedüli hatékonynak mondható eszköz a rezsim ellen tüntetők kezében, hiszen komoly nyomást tudnak gyakorolni az elnököt kiszolgáló karhatalmisták egy részére. A belarusz Kiberpartizánok tevékenységét más országokban is elismeréssel figyelik, hiszen valóban látványos eredményeket értek el. Szeptember végén két állami csatorna, a Belarusz 1 és az ONT megszakította adását és a tüntetők brutális megverését bemutató felvételeket tettek közzé. Természetesen nem a felülről irányított csatornák lázadásáról volt szó, hanem a hackereknek sikerült becsempészni a videót. A távközlési vállalat, a Belteleradiokompanyija holnapján is felbukkantak a drámai képsorok. A Kiberpartizánok Telegram oldalán ezután azt írták, „a távközlési vállalat nem akarja megmutatni az igazságot az embereknek, hát megmutatjuk mi”. A rejtelmes szervezet szeptember elején hirdetett háborút Lukasenko ellen, s tíz nap alatt három kormányzati oldalt is sikerült meghackelnie. Szeptember 3-án a tüntetők legnépszerűbb csatornáján, a Nextán tették közzé három követelésüket: távozzon a hatalomból Lukasenko, bocsássa szabadon a politikai okokból bebörtönzötteket és indítsanak pert azokkal szemben, akik részt vettek a tüntetőkkel szembeni brutális fellépésben. Mivel a feltételekből – amint az várható is volt – egyet sem teljesített a hatalom, a kiberhadsereg akcióba lépett. Lukasenko adminisztrációjának holnapján a belarusz állami zászló helyett a függetlenség lobogóját helyezték el. Ezt követően támadást intéztek a belarusz belügyminisztérium honlapja ellen és a körözött bűnözők közé tették Lukasenko és Jurij Karajev belügyminiszter fényképét. Később a rendőrség portálján helyeztek el a Hitlerjugendet ábrázoló fotókat. A kisebb-nagyobb hackertámadásoknál azonban jóval nagyobb visszhangja volt annak az listának, amelyen a belügyi erők tagjainak nevét tüntették fel. Később azonban le kellett venni a világhálóról az adatbázist, mert – a Google indoklása szerint – az személyiségi jogokat sértett. A hackerek azonban új támadást indítottak, a narushitel.org című honlapon azok fényképét és nevét jelenítették meg, akiknek szerepük volt az ellenzékiekkel szembeni kegyetlen fellépésben, vagy az augusztus 9-én megrendezett elnökválasztás elcsalásában. Időnként olyan aprólékos adatokat, személyes információkat is közölnek, hogy azok nyilvánvalóan az illető közvetlen környezetéből származhatnak. A tüntetők egyik legfontosabb követelése a brutálisan fellépő belbiztonságiak felelősségre vonása. Bár amíg a jelenlegi rezsim van hatalmon, erre vajmi kevés az esély, a kiberharcosok segítségével mégis megpróbálják feltárni a bűnelkövetőket azzal a céllal, hogy kirekessze őket a társadalom. A honlap mögött egy Minszkben született, de évek óta Kaliforniában élő videojáték-fejlesztő, Andrej Maximov áll, aki azt reméli, hogy a kiszivárogtatásokkal sikerül lefékezni a belbiztonságiakat. Ez egyelőre csak igen csekély mértékben sikerült, bár augusztus 9. óta több rendőr, milicista tett közzé felvételeket, amint a kukába dobják egyenruhájukat. Egyelőre azonban a karhatalom hű Lukasenkóhoz, kivált a rohamrendőrség, az ONON tagjai. Maximov a Frankfurter Allgemeine Zeitungban azt állította, mesterséges intelligencia segítségével sikerül felfedni a sisak mögé rejtőző karhatalmisták kilétét. Kérdés, hogy ez mennyire ad hitelt érdemlő eredményt, mivel a repülőtereken elhelyezett arcfelismerő szoftverek algoritmusa a tapasztalat szerint még nem tökéletes. Az is talány, mennyire pontos Maximovék programja. Szakértők szerint ez több tényezőtől függ. Például arról, mennyi látható az arcból, vagy mekkora adatbázisból kell kiválasztani a megfelelő személyt. Maximov szerint ugyan mindenkit azonosítani tudnak, szavaiból azonban az is kiderült, hogy a rendőrség tagjainak csak egy részéről vannak pontos információik. Maximov a FAZ-ban elismerte, akadt olyan rendőr, akit már rosszul azonosítottak. Ugyanakkor tény: ez az egyedüli eszköz, amivel a tüntetők maguk is befolyásolhatják az események alakulását.

210 ezer felett a koronavírus amerikai áldozatainak száma

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.07. 08:22

Fotó: KTSDESIGN/SCIENCE PHOTO LIBRARY / KTSDESIGN/SCIENCE PHOTO LIBRARY
A fertőzöttek száma világszerte 35 millió.
Mindezt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai alapján közölte az MTI. Az állami hírügynökség azt írja, egy nappal korábban 35 414 612 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 1 043 061, a gyógyultaké pedig 24 668 788 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.
  • A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 7 500 964 fertőzött volt eddig a napig, 210 886-an haltak meg, 2 952 390-en meggyógyultak.
  • Brazíliában 4 969 141 fertőzöttről, 147 494 halálos áldozatról és 4 430 340 gyógyultról tudni.
  • Oroszországban 1 231 277-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 21 559-re, a gyógyultaké pedig 984 767-re emelkedett.
  • Franciaországban 675 736 fertőzöttről, 32 383 halálos áldozatról és 101 443 gyógyultról tudni.
  • Olaszországban a fertőzöttek száma 330 263, a halálos áldozatoké 36 030, és 234 099-en gyógyultak fel.
  • Németországban 307 127 a fertőzöttek száma, 9566 a halottaké, 267 747-en meggyógyultak.