Előfizetés

Lemondott a kirgiz kormányfő

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.06. 20:30

Fotó: Tabyldy Kadyrbekov / AFP / Sputnik
Utódjául Szadir Zsaparovot választotta meg a biskeki parlament.
Benyújtotta lemondását kedden Kubatbek Boronov kirgiz kormányfő, utódjául Szadir Zsaparovot választotta meg a biskeki parlament – jelentette a 24.kg kirgiz hírportál.
„A parlament döntése alapján Zsaparovot jelölték ki az ország miniszterelnökévé”

– közölte a törvényhozás sajtószolgálata, amely szerint a képviselők előzőleg elfogadták Boronov lemondását.

Szintén lemondott tisztségéről Dasztanbek Artiszbekovics Dzsumabekov házelnök, akinek tisztségére Miktibek Abdildajevet választották meg a liberális Bir Bol ellenzéki párttól, amely a vasárnapi választáson született eredmény szerint nem került be a törvényhozásba. Az ellenzék kedden a biskeki Dosztuk szállodába hirdetett meg rendkívüli parlamenti ülést az új kormány megalakítása érdekében. A TASZSZ orosz hírügynökség a 24.kg-ra hivatkozva úgy tudja, az ülésre végül a 120 parlamenti képviselőből 62-en gyűltek össze. Az épületben ablakait később a tüntetők téglákkal betörték, és behatoltak a hotelbe. Az Akipress helyi hírportál szerint Zsaparovnak és a képviselőknek el kellett menekülniük a szállodából.

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet is novicsokot mutatott ki Navalnij mintáiban

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.06. 20:18

Fotó: VASILY MAXIMOV / AFP
Az OPCW tagállamai tavaly állapodtak meg abban, hogy tiltólistára helyezik a Novicsok típusú idegmérgeket.
A Novicsok idegmérgek családjához tartozó anyagot mutattak ki Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőtől vett vér- és vizeletmintákban – közölte kedden a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW). Az OPCW szerint a mintákban kimutatott biomarkerek „hasonló strukturális jellemzőkkel bírnak, mint a Novicsok-csoporthoz tartozó mérgező vegyszerek”.
Az 1997-es vegyifegyver-tilalmi egyezmény betartatására létrehozott szervezet megállapításai megerősítik a német hadsereg (Bundeswehr) vegyi fegyverekre szakosodott kutatóintézetének korábbi vizsgálati eredményeit.

 Az OPCW a német kormány kérésére vett mintákat Navalnijtól.  
– Semmi kétség, hogy Novicsok idegmérget használtak Alekszej Navalnij megmérgezéséhez

– hangsúlyozta Nagy-Britannia delegációja az OPCW-nél Twitter-oldalán.

– Roppant aggasztó a tiltott vegyi fegyverek bárminemű alkalmazása – tette hozzá a brit küldöttség.
Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát 2018-ban az angliai Salisbury-ben szintén a szovjet időkből származó Novicsokkal mérgezték meg. Az OPCW tagállamai tavaly állapodtak meg abban, hogy tiltólistára helyezik a Novicsok típusú idegmérgeket. A tilalom négy hónapja lépett hatályba. Alekszej Navalnij, Vlagyimir Putyin elnök egyik legismertebb bírálója, augusztus 20-án rosszul lett és kómába esett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. A repülőgép kényszerleszállást hajtott végre Omszkban, ahol Navalnijt szakemberek vették kezelésbe, majd augusztus 22-én hozzátartozói kérésére, a hatóságok hozzájárulásával a berlini Charité klinikára szállították át. A nyugati országok szankciókat követeltek Moszkva ellen a Kreml-kritikus aktivista megmérgezése ügyében. Az orosz vezetés ugyanakkor tagadja, hogy bármi köze lenne az ügyhöz és kétségbe vonta, hogy Navalnijt egyáltalán megmérgezték volna. Pedig az OPCW vizsgálata immár a negyedik, amely kimondta, hogy az egykori Szovjetunió hadseregének laboratóriumaiban kifejlesztett novicsok típusú harci idegméreg egy változata okozta az orosz ellenzéki politikus szervezetének összeomlását. A német kancellári hivatal ugyanis felkérte Franciaországot és Svédországot, hogy egymástól függetlenül elemezzék a Navalnijtól vett mintákat, és azok ugyancsak erre az eredményre jutottak.
Az újabb jelentés azért is érdekes, mert Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Oroszországot büntető intézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az OPCW is megerősíti a német, svéd és francia vizsgálati eredményeket.  Alekszej Navalnij 32 napot töltött a berlini kórházban, 24-et az intenzív osztályon. Orvosai szeptember 23-án közölték, hogy állapota kellően javult ahhoz, hogy járóbeteg-ellátás keretében folytassák kezelését. Amíg kómában feküdt, az orosz hatóságok egy Kremlhez közeli üzletember kezdeményezésére zárolták a politikus vagyonát: nem csak a számláit, de a lakását is lefoglalták.

Johnson: Az élet már jövőre normalizálódhat, de nem tér vissza a régi kerékvágásba

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.06. 18:28
Boris Johnson brit kormányfő
Fotó: WIktor Szymanowicz / AFP / NurPhoto
A járvány komoly változások katalizátora lesz – hangsúlyozta a brit kormányfő.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a koronavírus-járvány dúlása után az élet – várhatóan már jövőre – normalizálódik, de ez nem azt jelenti, hogy minden a régi kerékvágásba tér vissza. Johnson a kormányzó brit Konzervatív Párt – a járvány miatt ezúttal online fórumként megtartott – éves kongresszusának keddi munkanapján, a küldötteknek videókapcsolaton közvetített beszédében kijelentette: a párt már a következő, jövő évi kongresszusát a hagyományos módon, a delegátusok személyes részvételével rendezi.
„Azon vagyunk, hogy egy nap az élet visszatérjen a normális kerékvágásba, hogy ismét normális módon tudjunk repülni, és a fodrászok se úgy nézzenek ki, mintha radioaktív izotópokat kellene kezelésbe venniük”

– fogalmazott a brit kormányfő.

Hozzátette ugyanakkor: mindez nem jelenti azt, hogy minden ugyanahhoz a normalitáshoz tér vissza, amely 2019-ben még természetes volt. Johnson szerint
a járvány komoly változások katalizátora lesz, mindenekelőtt a zöld energia térhódításában.

Úgy tűnik, hogy az internetes vásárlásoktól az otthoni munkavégzésig a koronavírus-járvány hatalmas mértékben felgyorsította a munka világában zajló változásokat, régi típusú állások tűntek el és új típusúak keletkeztek, és emiatt a brit kormány ingyenes képzési programokat hirdet felnőtteknek olyan területeken, mint például a szélerőmű-karbantartás – mondta a brit miniszterelnök. Ezzel kapcsolatban Johnson bejelentette: a kormány elképzelései alapján már 2030-ra, vagyis tíz éven belül minden nagy-britanniai lakóingatlannak tengeri szélerőművek szolgáltatják az energiát.
„Ami Szaúd-Arábiának az olaj, az Nagy-Britanniának a szél – szinte korlátlan energiaforrás, csak a szélenergia nem jár széndioxid-kibocsátással és környezetrongálással”

– hangsúlyozta a brit kormányfő.

Johnson elmondta: a tervek között szerepel rögzített tengeri szélerőművek mellett úszó szélerőművek telepítése is, hogy az Északi-tenger legmélyebb vizű térségeiben is kiaknázható legyen a szélenergia. Hozzátette: a brit kormány e technológiától önmagában egy gigawatt energiatermelést vár 2030-ra; ez tizenötszöröse a világon e módszerrel jelenleg összesen megtermelt energiának. Boris Johnson kijelentette: a tengeri szélenergia-termelés fejlesztését célzó beruházásokkal 60 ezer új állás jön létre, és ez a fejlesztési program elősegíti annak a célnak a teljesítését, hogy Nagy-Britannia nettó széndioxid-kibocsátása 2050-re zéróra csökkenjen. A járvány gazdasági hatásainak kezeléséről Johnson azt mondta: a kormány a Konzervatív Párt ösztönös hozzáállásával ellentétes módon volt kénytelen kiterjeszteni az állam szerepét főleg az üzleti szektornak nyújtott mentőcsomagok és támogatások formájában, de ennek egyszerűen nem volt észszerű alternatívája. Rishi Sunak pénzügyminiszter briliáns megoldásokkal állt elő az üzleti szféra megsegítésére és a munkahelyek védelmére, de
„olyan dolgokat művelt, amelyeket egy konzervatív párti pénzügyminiszter soha nem akarna tenni, hacsak nincs háború vagy valamilyen katasztrófa”

– fogalmazott a brit kormányfő.

Hozzátette: a válságból nem szabad rossz gazdasági következtetéseket levonni, mert most sem az állam, hanem a magánszektor állította elő azokat az orvosi kesztyűket, maszkokat és lélegeztetőgépeket, amelyekre hirtelen szükség volt. Ugyanerre utalt előző napi kongresszusi beszédében Sunak is, kijelentve: nem lehet végtelenségig folytatódó állami hitelfelvétellel kikeveredni a koronavírus-járvány okozta válság gödréből. A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi havi összegzésében kimutatta, hogy augusztus végén a nettó államadósság-állomány 2023,9 milliárd font (800 ezer milliárd forint) volt. Ez a brit hazai össztermék (GDP) 101,9 százalékának megfelelő államadósság-ráta, ami hat évtizede nem mért csúcs.