Tudomány;járvány;Svédország;karantén;koronavírus;

- Karantén helyett célzott védelmet javasol tudósok egy csoportja

Az időseket és a betegeket óvva a fiatal és egészséges embereket vissza kellene engedni a megszokott életükhöz.

A koronavírus-járvánnyal szemben eddig alkalmazott válságkezelési stratégia megváltoztatására szólították fel a világ országainak kormányait neves amerikai és angol egyetemek tudósai – írta a Guardian nyomán a Privátbankár.

Pusztító hatásuk van a járvány terjedésének megakadályozására elrendelt karanténnak és korlátozásoknak a közegészségügyre, mert megszakítják az általános ellátást és károsítják a lelki egészséget – áll Sunetra Gupta, az Oxfordi Egyetem, Jay Bhattacharya, a Stanford Egyetem és Martin Kulldorff, a Harvard Egyetem munkatársainak deklarációjában. Mint írják, ráadásul a negatív következmények főleg a hátrányos helyzetű társadalmi rétegeket érik. 

Javaslatuk szerint az időseket és a veszélyeztetett csoportokat kell megvédeni, a fiatal és egészséges emberek számára pedig lehetővé kell tenni a megszokott életük folytatását. Érvelésük szerint a kis mértékben veszélyeztetettek körében "elengedett" vírus, eredményezhet nyájimmunitást, ami a járvány terjedésének lassulásához, majd idővel megállásához is vezet.

A már 2600 tudós által aláírt deklaráció szerzői azt ajánlják, az alapvető szabályokat - kézmosás, betegség esetén otthon maradás - mindenki tartsa be, de meg kell nyitni az iskolákat és az egyetemeket, az alacsony kockázatú csoportokba tartozó embereket vissza kell engedni a munkahelyükre, nyitva kell tartani az éttermeket és üzleteket, valamint ismét lehetővé kell tenni a sport-, kulturális- és egyéb rendezvények megtartását.

Nem mindenki ért egyet

Gregg Gonsalves, a Yale Egyetem epidemológusa szerint a korlátozások és karanténok szükségesek voltak a fertőzöttségi mutatók csökkentése érdekében, ráadásul a népesség csaknem felének van olyan egészségügyi problémája, amely a koronavírus szempontjából veszélyeztetetté teszi. William Hanage, a Harvard Egyetem epidemológusának és társainak tanulmánya pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 35 év felett a koronavírus már veszélyesebb az influenzánál, és a kockázat a korral exponenciálisan növekszik.

A javaslat nem új, Svédország nagyrészt ezt az utat követi. A koronavírusos halálozási rátája magasabb, mint a szomszédos országoké, de alacsonyabb, mint számos, szigorú karantént alkalmazó országé. A legfrissebb adatok pedig azt mutatják, hogy miközben Európa jelentős része – köztük Magyarország is – a fertőzés második hullámával küzd, Svédországban visszaszorult a járvány, az új halálesetek száma minimális szinten van.

Az élet kódjának megváltoztatásában vállalt szerepéért a francia Emmanuelle Charpentiernek és az amerikai Jennifer A. Doudnának jár az idei elismerés.