Előfizetés

Megbuktunk az energiahatékonysági vizsgán

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.10.08. 08:00

Fotó: Népszava
A hazai lakások takarékossági mutatói az uniós listák végén kullognak. A szakértők a fogyasztási adatokban nem lelik a 2015 és 2018 közötti kormányintézkedések hatását.
A 2015 és 2018 közötti energiafogyasztásra csak a hőmérséklet hatott, vagyis az ezalatti hatékonysági  erőfeszítések nem fejtettek ki érezhető hatást - jelentette ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. Mi kell ahhoz, hogy felújítsunk? című tegnapi, Koritár Zsuzsanna ügyvezető moderálta online konferenciáján Szórádi Tamás, a Multicontact Consulting Kft. munkatársa. A cég nemrégiben készített átfogó felmérést a hazai lakásállomány energiafogyasztás-csökkentési lehetőségeiről. Három, a magyar kormány által benyújtott Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) energiamegtakarítási értékeinek elérését célzó számítást végeztek. "Derűlátó" esetben, folyamatos bővülés mellett 2030-ra évente az épületek 3,8 százaléka eshet át mélyfelújításon. Ezzel a kormánycél 31 százaléka teljesülne, de 4,8 ezermilliárd forintba kerülne. Kizárólag családi házak gyorsított ütemű felújítása "már" 1,1 ezermilliárdból megoldható, viszont a cél 58 százaléka megvalósulna. A lakások többségének részleges felújítására 2,2 ezermilliárdot kellene költeni, ami viszont csak 15 százalékot tenne hozzá a célhoz. A lakott lakások száma a 2011-es több mint 3,9 millióról 2020-ra 3,75 millió alá esett. Főként a vályogházak és az 1945 előtt épült lakások ürülnek, így azokra szerinte kevéssé is szükséges összpontosítani. Ehhez képest évente 2 ezer lakás szűnik meg és 8-16 ezer létesül. A legnagyobb fajlagos fogyasztást a családi házaknál, a legkisebbet a panelépületeken mérték. A megfelelő szint a családi házaké kevesebb mint fele. Számításuk szerint a megtérülés e körben a leggyorsabb. Bár az átlagos felújítási arány évi 3 százalék, a túlnyomó többség csak részleges. Méréseik alapján a legkedvezőbb megtérülésű a kondenzációs, vagy a fatüzelésű kazán. A hőszivattyú és az elektromos fűtés drága. Távhővel fűtött lakások esetén szigetelést javasolnak. A Multicontact szerint családi házaknál az épületszigetelés messze a legdrágább, így bár a legnagyobb megtakarítás is ezzel érhető el, mégis jóval kevésbé éri meg, mint a kazáncsere és a napelem. Kérdésre Szórádi Tamás jelezte, javaslataikat az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) számára gondolatébresztőnek szánják.
Az EU-n belül a hetedik legmagasabb a hazai háztartások fajlagos energiafelhasználása - derült ki Mátrai Róbert, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fenntartható pénzügyekért és felügyeleti belső szabályozásért felelős főosztálya osztályvezetője bevezető ábrájából. Épületfűtési értékünk még rosszabb. Ennél is lehangolóbb a hazai épületállomány energiahatékonysági besorolása. Az öt lehetségesből a két legkedvezőbb, A-s és B-s egyáltalán nem látszott az ábrán. Rosszabb képet a kimutatásban szereplő 18 uniós tagállam közül csak Spanyolország mutat. A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) idézett számítások szerint a hazai lakóépületek fogyasztása valamivel több mint harmadára mérsékelhető. Ebben szintén az elmaradottak közé tartozunk. Magyarország térségi összehasonlításban sereghajtó az új építésű lakások arányát illetően is. A mi 0,25-0,75 százalékos értékünknél jóval kedvezőbbek a román, a cseh és a szlovák adatok is. A vizsgált államok közül 1-1,25 százalék közötti szintjével - fej-fej mellett - Lengyelország és Ausztria kimagaslik. Teljes épületállományunk átalakítása GDP-nk 40 százalékát igényli. Ezzel az uniós középmezőnybe tartozunk. A beruházás viszont nálunk térül meg szinte a leghamarabb. Mátrai Róbert betekintést engedett a környezetvédelmi szempontú, akár felújításra is költhető, az MNB által ösztönzött pénzügyi lehetőségekbe. A Magyarországon nyilván tartott mintegy 800 ezer "Kádár-kocka" rendkívül energiapazarló - fejtette ki a Renohub felújítási tanácsadó-hálózat kialakításában részt vevő Energiaklub igazgatója, Orbán Gábor. Ráadásul nálunk - főleg a szegény és mélyszegény térségekben - a helyiségeket telente jóval melegebbre fűtik, mert ezt fontosabbnak tartják, mint a módosabb családok. Üdvözlik, hogy a NEKT kiáll az egyedi fűtés ellenében a távhő mellett. Az alacsony felújítási arány egyik oka a tájékozatlanság miatti bizonytalanság. Az ilyen munkálatok jelentik a családok egyik legnagyobb próbatételét is. Ezért tartja fontosnak országos tanácsadó-hálózat létrehozását. Reimar von Meding alapító, a KAW architecten vezérigazgatója bemutatta a már 4 ezer holland lakás mélyfelújításában segédkező Reimarktot. A 2,7 millió családi házból 210 ezer bontásra érett - vélekedett Gulyás István, a Magyar Családiház-tulajdonosok Egyesülete elnöke. 62 százalék, 1,68 millió otthon esetében rendkívül alapos felújítást tart szükségesnek. Mintegy 540 ezer lakás - 15-20 százalék - már átesett részleges átalakításon. Az egyesület számításai szerint csupán az állomány 5-10 százaléka, mintegy 270 ezer, jellemzően frissen épített ház számít energetikailag korszerűnek. Délután a brüsszeli Energy Cities képviselője, Dely Krisztina moderálásában mások mellett Ámon Ada Budapest, Hall Katalin Miskolc, Szabó Sándor pedig Budaörs energiahatékonysági terveit ismertette. Az illetékes ITM meghívott előadója betegség miatt lemondta a részvételt.

Hollandia szerint nem abszurd a célemelés

René van Hell, a Holland Királyság nagykövete a konferencia üdvözlőbeszédében reményét fejezte ki az iránt, hogy országa mellett a magyar állam is erőfeszítéseket tesz az Európai Bizottságnak az 1990-es szinthez képest 40 százalékról 55 százalékra emelt 2030-as szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célja elérésére. Az új érték komoly kihívás, ami érinti a szállítás, a mezőgazdaság és a lakások kérdését is - tette hozzá. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy Orbán Viktor az új értéket abszurditásnak nevezte.) "Mindenfajta nagyképűség és túlzás nélkül állíthatjuk", hogy Magyarország élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben - közölte az MTI tudósítása szerint tegnap a győri napelemavatón Szijjártó Péter. A külgazdasági és a külügyminiszter ugyanakkor a "reális, ésszerű" megközelítésben hisz. Magyarországon az energiahatékonyság a versenyképesség egyik legfontosabb szempontja, de a rezsicsökkentés eredményeit nem adja fel a kormány - tette hozzá. 

Sokszor mérjünk, mielőtt vágunk

A konferencia valamennyi előadója figyelmeztetett a felújítások alapos átgondolására. Több szakasz esetén elsőként a fűtés, majd a szigetelés átalakítását ajánlják, végül pedig megújuló energiás berendezések telepítését. Versits Tamás, a Weishaupt szakértője egy konkrét példán keresztül mutatta be, mennyire fontos a szigeteléshez kapcsolódó fűtőberendezés megfelelő kiválasztása. Ellenkező esetben ugyanis a rezsi még nőhet is.

180 milliárd forint munkahelyvédelmi támogatást kaphat Magyarország

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.07. 20:42

Fotó: Shutterstock
A pénzt kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönként adnák.
Az Európai Bizottság javaslata értelmében Magyarország 504 millió eurónyi (mintegy 180 milliárd forint) kedvező feltételű hitelt kaphat a koronavírus-járványból adódó munkanélküliséget mérséklő uniós pénzügyi eszköz (SURE) forrásaiból – olvasható a brüsszeli testület szerdai sajtóközleményében. Magyarország augusztusban nyújtotta be a pályázatát az unió válságkezelő programjára, a bizottság a magyar pályázat jóváhagyását megelőzően már 16 uniós tagállam támogatási kérvényét hagyta jóvá. A Magyarországnak nyújtott támogatással együtt, az unió eddig 87,8 milliárd eurónyi pénzügyi segítséget javasolt 17 EU-tagországnak.
Amennyiben a tagállamok kormányait tömörítő uniós intézmény, a Tanács jóváhagyja a bizottsági javaslatot, Magyarország kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában jut hozzá a támogatáshoz, amely a csökkentett munkaidős foglalkoztatási programok, valamint a kapcsolódó egészségügyi intézkedések költségeit hivatott fedezni.

A SURE program forrásaiból eddig Olaszország és Spanyolország kapta a legmagasabb támogatást, 27,4 milliárd és 21,3 milliárd eurót. A visegrádi országok közül Csehország 2 milliárd, Lengyelország 11,2 milliárd, Szlovákia 631 millió eurót kapott. Szeptemberben több mint 323 ezer álláskereső szerepelt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) regiszterében: ez tavaly szeptemberhez képest harmadával, azaz 80 ezerrel több munkanélkülit jelent. A munkanélküliek több mint fele – összesen 169 500 álláskereső – azonban semmilyen pénzügyi ellátást nem kap. Akik kapnak valamit, azoknak is csupán alig több, mint a fele részesül álláskeresési ellátásban, a többieknek csak szociális jellegű juttatás marad. Az álláskeresők negyede, mintegy 79 ezer ember tartósan munkanélküli, azaz legalább egy éve keres munkát. Magyarországon az álláskeresési ellátás mindössze három hónapig jár: ez egész Európában a legszűkmarkúbb munkanélküliségi ellátás. A támogatás a korábbi bruttó bér maximum 60 százaléka, de legföljebb 161 ezer forint lehet havonta. Ez jár három hónapig 2010 óta: akkor ugyanis a Fidesz-kormány Európában példátlan módon lerövidítette az álláskeresési támogatás folyósítási idejét, és a koronavírus-válságra tekintettel sem hosszabbította meg. Három hónap munkanélküliség után így már csak a 22 800 forintos szociális támogatást lehet kérni. Szeptemberben több mint 71 ezer embernek ebből az összegből kell megélnie. 

A magánszálláshelyek nyerték az idei szezont

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.10.07. 14:38

Fotó: Shutterstock
A KSH szerint csökkent, a turisztikai ügynökség szerint jelentősen nőtt a belföldi vendégek száma augusztusban. Nem ugyanazt nézik.
Harmadával kevesebb vendégéjszakát töltöttek el az idén augusztusban a turisták a kereskedelemi szálláshelyeken, így azok bruttó árbevétele is 33 százalékkal csökkent – festett ismét lesújtó képet a hazai turizmus helyzetéről a KSH. Szerdán közölt adataik szerint a külföldi vendégek száma 73 százalékkal esett vissza: a nyár utolsó hónapjában mindössze 204 ezren érkeztek összesen 607 ezer éjszakára hazánkba. A belföldi vendégek száma 1,4 százalékkal csökkent, így 916 ezerre rúgott: ők együttesen 2,5 millió éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken. Vagyis a vendégéjszakák 81 százalékát magyarok foglalták le. A külföldi vendégek így tavaly augusztushoz képest 71, a magyarok 2,1 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek el a hazai szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken és közösségi szálláshelyeken. A KSH adatsora azonban csak a kereskedelmi szálláshelyekről számol be, az úgynevezett magán- és egyéb szálláshelyekre érkezők ezen statisztikában nem látszanak. Márpedig a koronavírus nem csupán visszavetette a turizmust, hanem jelentősen át is rendezte a nyaralási szokásokat. Így például a nagylétszámú szállodák helyett sokan a kisebb magánszálláshelyeket választották az idén. Ezért lehetséges az, hogy miközben a KSH friss adatsora meglehetősen borús képet fest az ágazatról, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az idei nyárról történelmi számokat emlegetve számolt be pár hete. Az MTÜ ezek alapján azt is elképzelhetőnek tartja, hogy hosszú távon is a belföldi utazások mentik majd meg az átrendeződő hazai szálláshelypiacot. Az ügynökség ugyanis a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján a kereskedelemi szálláshelyekre érkező turisták mellett az egyéb- és magánszálláshelyekre érkezőket is számba tudja venni. Az NTAK-hoz ugyanis minden turisztikai szolgáltatónak be kell küldenie adatot a náluk vendégeskedőkről. Ez alapján pedig augusztusban a belföldi vendégek száma jelentősen – 300 ezer fővel - meghaladta a tavalyit: az 1,8 millió vendég közül 1,5 millió érkezett Magyarországról. A szálláshelyek 5,4 millió vendégéjszakát regisztráltak, ebből 4,4 millió belföldi utazóké volt. A KSH és az MTÜ számai közötti jelentős eltérést az magyarázza, hogy az összes vendégéjszaka csaknem felét - a statisztikai hivatal adatsorában nem szereplő - egyéb- és magánszálláshelyeken töltötték el a nyaralók. Az is jól látszik ugyanakkor a számokból, hogy a növekvő belföldi turizmusból csak a vidék, azon belül is leginkább a balatoni régió tudott profitálni. Az elsősorban a külföldi turisták által látogatott Budapest idegenforgalma viszont erősen megsínylette a koronavírust.