horgászat;Szegi;

2020-10-09 08:30:00

Csali helypénzt kérnek a horgászoktól

Unortodox módon próbál pénzhez jutni Szegi önkormányzata: olyan területen szednek sarcot a pecásoktól, ami nem is az övék.

Sugár Lajos békésen horgászik feleségével, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szegi község szélén, a Bodrog-parton. Az idő kissé már csípős, de a férfi rövid nadrágot és pólót visel, látszik, hozzá szokott a kintléthez.

Hosszú évek óta ide járnak Nyíregyházáról, hol lakókocsival, hol – mint most is – a kissé már idős, de kényelmes és tágas személyautójukkal, amelyben az éjszakát is töltik. Két-három nap az autóban meg se kottyan a két nyugdíjasnak, főzni is tudnak a parton, lényeg, hogy horgászni lehessen.

Mostanság azonban nem lehet olyan egyszerűen, mint korábban. Szegi önkormányzata ugyanis saját hatáskörben közterület-használati díjat szabott ki a területre, s mindenkitől, aki leül ide horgászni, kétezer forintos helypénzt szed.

- Mi nem fizettünk egyszer sem – húzza ki magát önérzetesen Sugár Lajos. Azt mondja, hozzájuk hasonlóan többen is megtagadták a „helypénz” kifizetését, mert azt nem tartják jogszerűnek. A Bodrogra, s két botra szóló éves engedély 18 ezer forintba kerül, a hetven év felettiek ebből hatezer forint kedvezményt kapnak. A horgászatot számos rendelkezés szabályozza – tilos például szemetelni, szemetes helyre ülni, a vízparti növényzetet irtani, a védett fajok esetlegesen kifogott egyedeit pedig haladéktalanul, kíméletesen vissza kell engedni a víztérbe. Az azonban sehol nem szerepel, hogy azért a néhány négyzetméterért, amit a kis műanyag székükkel elfoglalnak a parton, külön pénzt kellene fizetni.

- Nekünk nyugdíjasoknak ez az egyetlen szórakozásunk: az éves bérlet árát kifizetjük, a botjaink már ősrégiek ugyan, de azért működnek, a csalira pedig összekuporgatjuk a pénzt - mondja egy másik férfi a parton. Hozzáteszi: ő szinte mindennap kijön ide, nem lakik mesze, biciklivel átér hamar. Ha minden nap ki kellene fizetnie a helypénzt, az egy hónapban hatvanezer forintot jelentene, miközben a nyugdíja ennél csak alig valamivel több. Ő az első nap még fizetett, aztán átment egy másik területre, végül mégis visszajött ide, itt érzi jól magát. Ha jön az önkormányzat embere a pénzt beszedni, akkor vagy „megvív vele”, vagy odébbáll, de pénzt már nem ad. Úgy tudja, volt akire rendőrt hívott a polgármesteri hivatal, de végül dolgavégezetlenül távozott, arra hivatkozva, hogy nincs hatásköre ilyen ügyekben eljárni.

A falubeliek szerint a polgármesteri hivatal azért szabott ki helypénzt, mert a koronavírus járvány miatt adóbevételektől esett el a település és a hiányt így akarták pótolni. Próbáltuk megtudni az önkormányzattól, milyen jogcímen, s mennyi pénzt szedtek be eddig a horgászoktól, s mire fordítják ezt a bevételt, de többszöri megkeresésünkre sem válaszoltak.

Kovács Gy. Zoltán, a Horgász Egyesületek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetsége elnöke szerint aggályos a polgármesteri hivatal eljárása: erre azt követően jutott, hogy a panaszos pecások megkeresték, s emiatt utánanézett a tulajdonviszonyoknak. Kiderült, hogy a hivatal olyan terület használata után kéri az alkalmankénti kétezer forintot, ami nem is az övé. - A Bodrog partja állami tulajdonban van, az idevezető útszakasz egy kicsi része megy keresztül olyan területen, ami az önkormányzaté. Csakhogy a hatályos törvények szerint erre vonatkozóan sem sarcolhatják meg a pecásokat, a vízpart megközelítését ugyanis egyfajta szolgalmi jog alapján ingyenesen biztosítani kell – mondja az elnök. A falu egyetlen esetben kérhetne pénzt: ha parkolót alakítana ki a saját területén, s az oda álló autósokat kötelezné a díjfizetésre.

A szakember szerint eleve túlzó alkalmanként kétezer forintos helypénzt kérni, mert ezzel jelentősen megdrágítják ezt a szabadidős tevékenységet. Nem mindenkinek van éves bérlete, akad, aki napijegyet vált, ami szintén pár ezer forint, ezt fejeli meg az extra díj. Kovács Gy. Zoltán szerint az utóbbi időben egyre inkább azt tapasztalják, hogy az önkormányzatok igyekeznek az eddigiektől eltérő módokon bevételhez jutni: egyre több település szerez meg, s kerít le vízparti területeket, amelynek használatát csak díj ellenében engedik. Olyan gyakorlatra azonban tapasztalatai szerint az egész országban nincs példa, mint amit a szegi önkormányzat folytat, vagyis hogy olyan partszakasz után szednek közterületi díjat, ami nem az övék.