Előfizetés

Elpárolgott fémeket találtak egy amerikaifoci-labdára hasonlító exobolygó légkörében

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.09. 10:16
Képünk illusztráció
Fotó: Ron Miller / leemage / AFP
Az öt éve felfedezett Naprendszeren kívüli bolygón, mivel közel kering az anyacsillagához, pokoli forróság tombol.
Egy 850 fényévnyire lévő exobolygó forró légkörében elpárolgott fémek színes kavalkádját fedezték fel a Berni és a Genfi Egyetem bolygókutatói.
A Hajófara csillagképben lévő WASP-121b katalógusszámú exobolygót, vagyis Naprendszeren kívül lévő planétát öt éve fedezték fel. Olyan közel kering anyacsillagához, hogy csaknem szétszakítja annak gravitációs ereje, a bolygó alakja így ezért amerikaifoci-labdára hasonlít. Ez a közelség ráadásul pokoli forróságot eredményez: 2500-3000 Celsius-fokos a hőmérséklete. Egy év mindössze két földi napnak megfelelő ideig tart a bolygón.
Magasan a WASP-121b légkörében a tudósok már tavaly felfedeztek gáz halmazállapotú vasat és magnéziumot, majd vanádiumot és krómot is. Legutóbb gáz halmazállapotú kalcium és nátrium jelenlétét mutatták ki a chilei La Sillában lévő 3,6 méteres teleszkóp HARPS-spektrográfja segítségével. Eredményeikről az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapban számoltak be a kutatók.
„Miután éveken át katalogizáltuk azt, hogy mi található odakint, már nemcsak méréseket végzünk, hanem kezdjük valóban megérteni, mit mutatnak a műszerek adatai” – idézte Jens Hoeijmakerst, a tanulmány vezető szerzőjét a Berni Egyetem csütörtöki közleménye.
A bolygókutatók remélik, hogy a nagyobb érzékenységű teleszkópok és spektrográfok segítségével a jövőben kisebb és hűvösebb kőzetbolygókat is felfedezhetnek. Céljuk, hogy az élet lehetőségére utaló víz, oxigén és metán jeleit is felfedezzék.

Meghalt Mario Molina Nobel-díjas mexikói kémikus, az ózonlyuk egyik felfedezője

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.08. 17:38

Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Andrés Manuel López Obrador, Mexikó elnöke a Twitteren fejezte ki részvétét. Molina halálának okáról egyelőre nem közöltek információkat.
Elhunyt 77 éves korában Mario Molina mexikói kémikus, az ózonlyuk egyik felfedezője, aki tudományos munkájáért 1995-ben kapta meg kollégáival a Nobel-díjat - közölte a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem (UNAM). Andrés Manuel López Obrador, Mexikó elnöke a Twitteren fejezte ki részvétét. Molina halálának okáról egyelőre nem közöltek információkat. A Mexikóvárosban felnőtt Molina tanulmányai egy részét a németországi Freiburgban végezte, majd 1972-ben a Kaliforniai Egyetemen doktorált. Molina és kollégái, Sherwood Rowland és Paul Crutzen már 1974-ben a halogénezett szénhidrogének használatának (CFC-k) veszélyére hívták fel a figyelmet és megjósolták, hogy az ózonréteg néhány évtizeden belül erőteljesen megfogyatkozik. Az ENSZ mexikói képviselete közleményében a légköri kémia úttörőjeként emlékezett meg Molináról. Munkája tette lehetővé az 1987-es montreali jegyzőkönyv megvalósulását, amely az ózont bontó CFC-k kibocsátásának korlátozására jött létre. Barack Obama elnöksége alatt Molina az Egyesült Államok tudományos és technológiai tanácsadó testületének tagja volt

Magyar kutatók is „legóznak” a hatékony koronavírus-gyógyszerek kifejlesztéséért

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.08. 14:17
Képünk illusztráció
Fotó: GEORGE FREY / AFP
Egy nemzetközi kutatócsoport a molekuláris LEGO koncepcióval áttörést ért el a Covid-19 egyik fehérjéjének gátlásában.
Egy nemzetközi együttműködés keretében sikerült áttörést elérni a Covid-19 egyik kulcsfehérjéje, a fő proteáz működésének gátlásában – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. Bár a kutatások alig fél éve indultak, a konzorcium a molekuláris LEGO koncepció alkalmazásával több mint 70 olyan molekulát talált, amely megfelelő kiindulópontja lehet a gyógyszerfejlesztésnek.
A Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Gyógyszerkémiai Kutatócsoportja is részt vesz abban a kutatási programban, amely az Oxfordi Egyetem, az angliai Diamond részecskegyorsító és az izraeli Weizmann Intézet kutatócsoportjának együttműködésében 
a SARS-CoV-2 koronavírus fehérjéit gátolva kíván új lehetőségeket találni a Covid-19-fertőzés kezelésére.

A konzorcium eredményeit a Nature Communications folyóirat közli, az eredményeket a lap egy szerkesztőségi cikkben is méltatja.
A kutatások a vírus fehérjéinek elkülönítésével és tisztításával kezdődtek, sikerült a vírus szaporodása szempontjából lényeges fehérjét, a fő proteázt azonosítani. Ez az enzim felel azoknak a vírus életképessége szempontjából fontos fehérjéknek a kialakításáért, amelyeket a vírus genetikai állománya kódol, ezért eredményes gátlása megakadályozza a vírus szaporodását. A terápiás lehetőségek szempontjából biztató, hogy a vírus fő proteázának működése alapvetően eltér az emberi proteázokétól, így 
a kifejlesztett gátlószereknek várhatóan nem lesznek a proteáz gátlásából adódó veszélyes mellékhatásai.

– olvasható a közleményben.

A kutatások az AIDS-vírus elleni gyógyszerek kifejlesztése során már sikerrel alkalmazott, szerkezetalapú gyógyszertervezés szerint indultak el, amelynek során elsőként meg kellett határozni a célfehérje háromdimenziós szerkezetét. Erre a célra a kutatók egy új, hatékony eljárást dolgoztak ki, amely a molekuláris LEGO koncepción alapul, és a fehérjéhez kötődő egyszerű molekuláris építőelemek, azaz fragmensek hatékony felismerését teszi lehetővé. 
A megoldás egyik lényeges eleme, hogy a magyar kutatócsoport által tervezett fragmensek nemcsak megtalálják a fehérje alkalmas üregeit, hanem ott reakcióba is lépnek a fehérjével, így beleragadnak a zsebeibe. Ezek a molekulák olyan erős és tartós kölcsönhatást alakítanak ki, amely megakadályozza a gyógyszermolekula távozását a kötőhelyről, és így a gátlás állandósul. 
A magyar, angol és izraeli kutatók által kifejlesztett molekulakészleteket az angol Diamond részecskegyorsítóban vizsgálták. A fehérje kristályait külön-külön 1250 különböző fragmens oldatába áztatták, majd röntgendiffrakciós módszerrel meghatározták, hogy a fehérjéhez kötődő 74 fragmens hogyan helyezkedik el a proteáz kötőzsebében.
A vizsgálatok alapján a tesztelt magyar fejlesztésű reaktív fragmensek közül több is hatékonynak bizonyult, amelyek ígéretes kiindulópontként szolgálhatnak, és ezáltal hozzájárulhatnak új Covid elleni terápiák kifejlesztéséhez. 
A magyar építőelemek különlegessége, hogy további referenciafehérjék működését nem gátolják, így a mellékhatások lehetősége tovább csökken. A magyar kutatócsoportban már folyik az ígéretes fragmensek továbbépítése, amit a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) mellett az Egyesült Királyság Külügyminisztériuma is támogat – áll a közleményben.

Molekuláris LEGO koncepció

Már több mint száz éve annak, hogy Emil Fischer és Paul Erlich a gyógyszerek hatékonyságát a molekulák és a szervezet fehérjéi között kialakuló molekuláris kölcsönhatásokra vezette vissza. A fehérjék szerkezetéről szerzett ismeretek sokasodásával az is kiderült, hogy a gyógyszermolekulák azáltal fejtik ki hatásukat, hogy a fehérjék kisebb-nagyobb üregeibe kötődnek. Az ilyen üregek, valamint a bennük megfelelő kölcsönhatásokat kialakítani képes molekulák azonosítása a gyógyszerkutatás kezdeti szakaszának egyik legnagyobb kihívása.  A múlt század végéig az üregekbe illeszkedő molekulákat a korábban más célra előállított molekulák közül próbálgatással igyekeztek kiválasztani. Az utóbbi tíz évben egy új megközelítésnek köszönhetően sikerült lerakni a gyógyszereknél lényegesen kisebb méretű molekulák (fragmensek) tesztelésén és továbbépítésén nyugvó molekuláris LEGO módszer alapjait. A módszer szerint a ligandumok keresése fragmensek kötődésének vizsgálatával indul, és azon a felismerésen alapul, hogy az ilyen molekulák nagyobb valószínűséggel kötődnek a fehérjék üregeihez, mint a nagyobb, gyógyszerjelölt-méretű molekulák. Ennek következménye, hogy már néhány száz vagy néhány ezer fragmenst tartalmazó könyvtár szűrővizsgálata is kiindulópontként szolgáló találatot adhat. A kiindulópontoknak az üreg jellegzetességeit figyelembe vevő továbbépítése vagy több találat esetén összekapcsolása új gyógyszerjelöltekhez vezethet.