Előfizetés

Csaknem hatezer új koronavírus-fertőzöttet találtak Ukrajnában, szigorításokról dönthetnek

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.09. 13:19

Fotó: Maxym Marusenko / AFP / NurPhoto
Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter közölte: elkezdik az ideiglenes kórházak megnyitását a Covid-betegek fogadására, mert vészesen fogynak a szabad ágyak.
Tovább gyorsul a koronavírus-járvány terjedése Ukrajnában, péntekre már megközelítette a hatezret az egy nap alatt azonosított új fertőzöttek száma, ezért nem kizárt, hogy a kormány mégis új szigorításokat vezet be. Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által közzétett adatok alapján
az elmúlt napon 5804 új esettel 250 538-ra nőtt az eddig igazolt fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 89 újabb halálos áldozattal 4779-re. Eddig 110 650-en gyógyultak meg, viszont már 135 109 beteget kezelnek koronavírus-fertőzéssel.

Az UNIAN ukrán hírügynökség értesülése szerint Denisz Smihal miniszterelnök péntekre rendkívüli tanácskozásra hívta össze a megyei kormányzókat, utána – még a nap folyamán – kormányülést tartanak. Nem kizárt, hogy a járvány gyors terjedése miatt új korlátozásokat vezetnek be, noha előző nap ezt még cáfolták. Ezt jelezte Mihajlo Raduckij, az államfő mögött álló Nép Szolgája párt parlamenti képviselője, az egészségügyi bizottság vezetője is egy tévéműsorban. Közölte:
képviselőtársaival azt javasolják, hogy az iskolák térjenek át a távoktatásra, ezen felül vezessenek be az országban úgynevezett „hétvégi karantént”.

Utóbbi várhatóan azt jelentheti, hogy hétvégeken nem tarthatnak majd rendezvényeket, bezárnak az éttermek, bárok és valószínűleg a közösségi közlekedést is ismét korlátozzák. Ez szerinte nem okozna komoly veszteséget az ukrán gazdaságnak. Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter közölte:
elkezdik az ideiglenes kórházak megnyitását a Covid-betegek fogadására, mert vészesen fogynak a szabad ágyak.

Kiemelte, hogy már 21 ezer koronavírusos beteg szorul kórházi ápolásra, július óta számuk meghétszereződött, és naponta legalább 900-zal nő.

Románia is hazarendelte minszki nagykövetét

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.09. 12:45
Bogdan Aurescu román külügyminiszter
Fotó: BERND VON JUTRCZENKA / AFP / dpa Picture-Alliance
„Fehéroroszországnak meg kell értenie, hogy az Európai Unió tagállamaira gyakorolt diplomácia nyomás nem segíti a párbeszédet és nem fog pozitív eredménnyel járni” – közölte Bogdan Aurescu külügyminiszter.
Lengyelország, a balti országok, és több más európai uniós tagállam után Románia is hazarendelte konzultációra minszki nagykövetét. Ezt Bogdan Aurescu román külügyminiszter jelentette be pénteken a Twitteren. A román diplomácia vezetője jelezte: döntését Lengyelország és Litvánia iránti szolidaritásból hozta meg.
„Fehéroroszországnak meg kell értenie, hogy az Európai Unió tagállamaira gyakorolt diplomácia nyomás nem segíti a párbeszédet és nem fog pozitív eredménnyel járni”

– hangoztatta Aurescu.

Viorel Mosanu minszki román nagykövet egyike volt azon uniós külképviseleti vezetőknek, akik egy hónappal ezelőtt meglátogatták a – karhatalmi erőszak ellen tiltakozó, a minszki ügyészség által beidézett – Szvetlana Alekszievics Nobel-díjas fehérorosz írót, az ellenzéki Koordinációs Tanács tagját – emlékeztetett a román Agerpres hírügynökség. Lengyelország és Litvánia hétfőn rendelte haza fehéroroszországi nagykövetét, miután
Minszk a két diplomáciai képviseleteik létszámának csökkentését szorgalmazta „egyértelműen káros tevékenységük miatt”.

Alexandr Lukasenko fehérorosz elnök szerint az augusztusi elnökválasztás nyomán kezdődött, a választás eredményét elutasító tüntetéseket külföldről irányítják, ezzel összefüggésben többször említette a litván és a lengyel kormány ebben játszott szerepét. Lengyelország és Litvánia menedéket nyújtott több fehérorosz ellenzékinek, akiket az ottani hatóságok toloncoltak ki az országból. Az ellenzék és a nyugati országok szerint az országot 26 éve irányító Lukasenko elnök elcsalta a választást, ezért a tiltakozók távozását és új választások megtartását követelték.

Jó helyre kerül a Nobel-békedíj

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.09. 11:36

Fotó: ASHRAF SHAZLY / AFP
Az ENSZ Világélelmezési Programja kapja az elismerést, s az azzal járó 10 millió svéd koronát. A szervezet több tízmillió gyermeket segít.
A Nobel-békedíj odaítélése már számos vitára adott okot. Csak hogy a legutóbbi példát említsük, sokan megkérdőjelezték, hogy a tavalyi győztes, az etióp kormányfő, Abiy Ahmed valóban rászolgált-e az elismerésre. Az idei díjazott, az ENSZ Világélelmezési Program (Wolrd Food Programme, WFP) kapcsán azonban aligha merülhetnek fel ilyen kétségek. Amint a norvég Nobel bizottság laudációján is elhangzott, a WFP körülbelül egymillió embernek nyújtott segítséget válságövezetekben, főként Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsiában. Nyilván csalódottan vették tudomásul a döntést azok, akik a klímavédelem élharcosát, Greta Thunberget, vagy akár Donald Trump amerikai elnököt várták befutónak (utóbbi jelölésekor a tőle megszokott szerénységgel és visszafogottsággal jegyezte meg: rá is szolgálna a díjra), az azonban aligha vitatható, jó helyre kerül az elismeréssel járó 10 millió svéd korona (950 ezer euró). Annál is inkább, mert a WFP önkéntes adományokból tarja fenn magát. 2018-ban 7,2 milliárd dollár folyt be kasszájába, a legnagyobb adományozó az Egyesült Államok volt, második helyen Németország állt. Ettől függetlenül a finanszírozás mindig problémát jelentett, 2007-ben például még csak 3 milliárd dollárból tudott gazdálkodni, ami elenyésző összeg ahhoz viszonyítva, hány tízmillióan halnának éhen a világban külső támogatás nélkül. 2010-ben ugyan már 6 milliárdos bevételre tett szert a WFP, de ez az összeg alig emelkedett az eltelt tíz évben. A szervezet nem csak pénzt, hanem egyéb tárgyi adományokat is elfogad. A római székhelyű WFP az ENSZ legfontosabb szervezete az éhezéssel szembeni küzdelemben. A világ 83 országban becslések szerint mintegy 91,4 millió ember van élelmiszersegélyeire utalva. 70 államban tart fenn helyi irodát, így a válság sújtotta terület közvetlen közeléből tudják koordinálni a segélyezés folyamatát. A WFP-et 1961-ban hozták létre, egy évvel azután, hogy az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) konferenciáján az amerikai élelmezésügyi program igazgatója, George McGovern javaslatot tett egy az éhínség visszaszorítását célzó, világméretű szervezet megalapítására. A WFP 1963-tól kezdte meg működését. Mára a világ mintegy háromezer segély- és civil szervezetével és alakított ki szoros munkakapcsolatot. A WFP hangoztatja: nem politikai szervezet, feladata az, hogy segítsen ott, ahol kell, s a helyi politikai viszonyoktól teljesen függetlenül működjék együtt az érintett kormányzatokkal. Jó példa erre: 2010-ben a WFP 975 millió dollárért vásárolt a fejlődő országoktól élelmiszert, amit aztán a rászorulók között osztott szét. Ezzel tehát nem csak a nincsteleneknek segít, a helyi gazdaságot is serkenti. A szervezet által indított Purchase for Progress („Vásárlás a Haladásért”) program szintén a helyi mezőgazdasági termékek felvásárlását célozza a szegény országokban, s ezzel az elmaradottabb régiók gazdálkodóinak nyújtanak támogatást. Az ENSZ Világélelmezési Programjában összesen 15 ezer önkéntes vesz részt, időnként azonban rendkívül veszélyes körülmények között kell dolgozniuk. 2008-ban, Szudánban szélsőségesek a szervezet 80 teherautóját támadták meg, két személyt meggyilkoltak. 2009 elején aztán Szomáliában ölték meg a WFP helyi önkénteseit. Abban az évben a WFP munkájáról is több szó esett, a szomáliai kalózok ellen akkor indult misszió, az Atalanta ugyanis a szervezet hajóinak védelmét is szolgálta. Szintén 2009-ben, a pakisztáni Iszlámábádban öngyilkos merénylő robbantotta fel a WFP helyi irodáját, a merényletben öt személy vesztette életét. 2013-ban a médiaszakértőkből és újságírókból álló németországi oknyomozó szervezet, az Initiative Nachrichtenaufklärung (INA) nehezen átlátható gazdálkodása miatt illette bírálatokkal az ENSZ Világélelmezési Programját. Válaszként a szervezet 2015-ben mobilapplikációt fejlesztett ki. A ShareTheMeal nevű alkalmazással közvetlenül lehet pénzt utalni a bajba jutott gyermekek számára. 40 centből a legrászorultabb kiskorúakat egy napi élelemmel lehet ellátni – hirdetik az applikáció készítői. 2019 februári adatok szerint a szoftver segítségével már 33 millió étkezést biztosítottak a rászorulók számára.

Magyar származású béke Nobel-díjas (1986)

Elie Wiesel Romániában született, magyar zsidó származású, amerikai író, politikai aktivista, holokauszttúlélő. A norvég Nobel-díj-bizottság az „emberiség hírvivőjének” nevezte, megjegyezve, hogy a „Hitler haláltáboraiban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vevésének” feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a „béke érdekében végzett gyakorlati munkája” mind „a béke, a jóvátétel, a megbékélés és az emberi méltóság” erőteljes üzenetét közvetíti az emberiség felé. Ő használta először a „holokauszt” kifejezést a mai értelmében.