Előfizetés

Szabad szemmel: Orbán rossz szokásától a néppárt Waterloo-jáig

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.10.10. 09:06

A Spiegel a magyarországi könyvdarálást taglalja, az Euractive a jogállami mechanizmust járja körül. Nemzetközi lapszemle.
Spiegel Egy szélsőjobbos képviselőnő és maga Orbán Viktor csapott hírverést annak a könyvnek, amely régi, ismert meséket írt át, hogy rávezesse a gyerekeket a másság elfogadására, megértésére. A következmény az lett, hogy a „Mesék mindenkinek” szinte pillanatok alatt eltűnt jó pár boltból, vitték, mint a cukrot. Az a különlegessége – mondják a kiadónál -, hogy bemutatja, miként élik meg sorsukat a partvonalra szorult csoportok. Ennek megfelelően Hamupipőke a saját neméhez vonzódik, egy sárkányölő transznemű, de vannak roma hősök, illetve olyanok, akik saját családjukban lettek erőszak áldozatai. A jobboldalnak egyáltalán nem repes érte, hogy LMBT-aktivisták a magyar mesekincset használják ilyen célra. Orbán a közrádióban kijelentette: hagyjátok békén a gyerekeket. Pedig hát szó sincs arról, hogy azok tömegesen lennének melegek, csak azért, mivel a homoszexuálisok és leszbikusok nyilvánosan felhívják magukra a figyelmet. Viszont az egész történet jól illusztrálja, hová vezet az, hogy Orbán 6 éve kinyilvánította: illiberális demokráciává kívánja átalakítani az országot. Rendszere nem leplezetlen diktatúrát takar. Inkább a többség feltétlen diktatúráját kell érteni alatta. Nincs benne szükség nehézkes fékekre és ellensúlyokra, sem pedig arra, hogy az önálló sajtóorgánumok vagy bíróságok akadékoskodjanak. Viszont a rezsimnek nem feladata, vagy legfeljebb elhanyagolható mértékben, hogy törődjön a melegek és más kisebbségek jogaival. Orbán alatt az emlékezetpolitika is arra szolgál, hogy elősegítse az azonosulást a történelemmel, éspedig a zavaró tényezők mellőzésével. A Parlamenttel szemben új emlékművet avattak Trianon centenáriumán, de az egy szót sem szól arról, hogy az 1. világháború előtt folytatott erőszakos magyarosítási politikának mekkora szerepe volt az ország felbomlásában. A rezsim központi alakja Orbán, aki úgy állítja be, hogy ő az egyszerű magyarok nevében szólal meg. Igényt tart arra, hogy meghatározza a többség közös jellemvonásait, valamint értékrendjét. Ám ebbe már nem fér bele, hogy biztosítsa: lehetőleg mindenki boldog lehessen a maga módján. Az ő szemében a család védőbástya az egyre zavarosabb világban.  
Deutsche Welle Háromnapos konferenciát hívott össze Európa legkiemelkedőbb kulturális szakembereinek, illetve intézményeinek részvételével a Német Művészeti Akadémia, mert nagyon nem tetszik neki, ahogyan a magyar kormány próbál elbánni az SZFÉ-vel. A testület elnöke, Jeanine Meerapfel kijelentette, hogy sürgősen lépni kell, szövetséget kell létrehozni a szakmában a nacionalizmus ellen. Mint kifejtette, közösen kell fellépni a jobboldali populizmus ellen, mert különben távol kerülnek egymástól a földrész népei. A neves osztrák író, Robert Menasse azt emeli ki, hogy a szabadság kultúrája különösen nagy veszélyben van olyan helyeken, mint Magyarország és Lengyelország. A helyzeten csak ront, hogy az EU vonakodik közbeavatkozni. A művészeket viszont az alkotó a nacionalizmus természetes ellenfeleinek tartja, még akkor is, ha idáig csak kevesen szólaltak meg közülük.
Handelsblatt Hétfőn kezdődnek a háromoldalú tárgyalások az EP, a bizottság és a tanács képviselői között arról, hogy a jövőben a közös játékszabályok betartásától tegyék függővé az uniós támogatásokat, ám Brüsszel egyre jobban aggódik, hogy életbe léphet-e az új rendszer januártól. Az egyeztetés ugyanis kifejezetten nehéznek ígérkezik, és nem túl jók az esélyek, mármint hogy gyorsan tető alá lehet hozni a megállapodást. Uniós diplomaták úgy fogalmaztak, hogy a feladat olyan, mintha a kört kellene négyszögesíteni. Az uniós törvényhozók hajthatatlannak mutatkoznak. A CSU nevében Markus Ferber azt fejtegette, hogy nem elég a korrupciót megakadályozni az EU-támogatások felhasználása kapcsán. Azt is el kell érni, hogy minden kormány tegyen eleget az alapértékeknek. Ám ha a tanács nem hajlandó közeledni a parlament álláspontja felé, akkor aligha lehet zöld ágra vergődni – tette hozzá a befolyásos bajor politikus. Itt olyan mechanizmust kell kitalálni, amely lehetővé teszi, hogy az eddiginél jobban figyelemmel kövessék és megtorolják a jogsértéseket a magyar és a lengyel vezetés esetében. A németek erősen felhígított javaslatot tettek le az asztalra, amit mind a négy nagy strasbourgi frakció nagy ellenkezéssel fogadott.
Euractiv Az Európai Parlament és a nemzeti kormányok mostani viszályának egyszerre két vetülete is van: egyrészt, hogy a következő hétéves költségvetés mennyi pénzt irányozzon elő bizonyos célokra, másrészt Strasbourg és több tagállam is ragaszkodik ahhoz: legyen szoros kapcsolat a jogállam betartása és az uniós támogatások folyósítása között. Utóbbi kérdés legalább annyira megosztó, mint amennyire megfoghatatlan. Rávilágít, milyen mély különbségek vannak a politikai kultúrában a közép- és kelet-európai, illetve a nyugati tagok között. Meghatározhatatlannak pedig azért lehet nevezni, mert nem könnyű meghatározni a fogalmat, illetve az mást és mást jelent az embereknek. A nyugati liberális demokráciák azzal vádolják pl. a magyar és a lengyel vezetést, hogy az beleavatkozik a bíróságok dolgába, önkényesen módosítja az alkotmányt, lecsap a sajtószabadságra és a civil társadalomra. Orbánnak megvan az a rossz szokása, legalábbis a bírálói szemszögéből, hogy nagy többséggel nyeri a választásokat. Majd arra használja fel hatalmát, hogy törvény útján vigye keresztül a politikai reformokat. Lehet, hogy ez nem népszerű külföldön, de aligha törvénytelen, illetve antidemokratikus . A miniszterelnök azt mondja, ha valakinek nem tetszik, akkor le lehet szavazni. Ezért hivatkozik folyton arra, hogy a jogállami vádak ideológiai megközelítésen alapulnak. A jogállammal azért kell foglalkozni, mert ha egy kormány visszaél a demokratikus értékekkel, az nem csak az adott ország baja, hiszen az európai piac egységes, közösek a jogi normák és évente sok milliárd eurót osztanak szét a tagországok között. Hogy a bíróságok mennyire függetlenek, az nagyban befolyásolja az uniós jog alkalmazását. A média, az oktatás és a civilek szabadsága, valamint a választások tisztasága pedig azért fontos, mert valamennyi befolyásolja, hogy kik lesznek azok a politikusok, akik azután döntenek az uniós szabályokról és pénzügyekről. Lehet, hogy Strasbourgban sok képviselőnek igaza van, amikor rá akarják kényszeríteni a kormányokat: tartsák tiszteletben a jogállami normákat, csak éppen a közvélemény mást gondol. Merthogy milliók sorsa függ attól, időben hozzájuthat-e a 750 milliárd eurós segélycsomag áldásaihoz. A jogállamiság alappillér az EU-ban, ám Brüsszel idáig nem tudta megmagyarázni az embereknek, hogy az miért lényeges. Amíg ez így marad, addig a vita hiábavaló és megoldatlan.
EUobserver A Visegrádi Csoport képviselői megerősítették két napja, az uniós belügyminiszterek fórumán, hogy nem tudják elfogadni a bizottság javaslatát a menedékpolitika megújítására, mert annak eredménye az lehet, hogy migránsok maradnak a nyakukon, ha nem sikerül azokat időben hazatoloncolni. Ez viszont várhatóan kiélezi a feszültséget a déli országokkal, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy a többiek vegyenek át tőlük menedékkérőket, így enyhítsenek Ciprus, Görögország, Málta, Olaszország és Spanyolország terhein. A soros elnökséget betöltő Németország nevében Seehofer, a belügyi tárca vezetője úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen megoldást kell találni a V4-ek és a frontállamok között. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy szavazást rendel el, ha nem sikerül közös nevezőre jutni. De jelenleg az a cél, hogy olyan egyezség alakuljon ki, amelyet minden érintett támogat. Határidő még ez év, hogy azután az új rend életbe léphessen jövőre a portugál elnökség alatt.
Euractiv A hírportál az Európai Néppárt Waterloo-jának nevezi az EP-ben lezajlott eheti szavazást a bolgár jogállam helyzetéről. A képviselők ugyanis a kereszténydemokraták ellenkezése dacára elítélték a demokrácia visszaszorítását, valamint a burjánzó korrupciót, ami Boriszov miniszterelnökségét jellemzi. Egyben támogatásukról biztosították a lemondását követelő bolgár tömegeket. Az EPP azon volt, hogy módosítsa a határozati javaslatot, kivegye abból a kritikus részeket, és a szöveg inkább dicsérje a hatalmon lévő GERB-et. Továbbá hogy a bírálatot az államfő ellen fordítsa, miután az a tüntetők mellett van. A megmozdulások immár jó három hónapja tartanak. A voksolás során 6 néppárti képviselő egyetértett az eredeti indítvánnyal, további 24 pedig tartózkodott, azaz ők mindannyian szembefordultak saját pártcsaládjukkal.

"Vadnyugati hétvégével" készülnek a britek

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.10.10. 09:00

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Az aggasztó számok fényében Boris Johnson hétfőn készül bejelenteni legújabb szigorításait. Az első számú célpont a vendéglátóipar, különösen a kocsmák lesznek.
A csütörtökön és pénteken a reggeli hírműsorokba delegált kormánytagok, Robert Jenrick, önkormányzati miniszter, majd Nadhim Zahawi, az üzleti életért felelős államtitkár szavaiból minden brit számára egyértelművé vált, hogy elsősorban Észak-Angliában már a legközelebbi napokban újabb komoly korlátozások bevezetésére kell számítani. Bár a kormányzati fegyelmet tartva konkrétumok megszellőztetésére egyikük sem vállalkozott, bizonyos, hogy Anglia követi Skóciát, melynek középső részén, többek között Glasgowban és környékén már péntek délutántól 16 napra teljesen bezártak a kocsmák és éttermek, az alkoholt nem árusító kávézók pedig délután 6 óráig várják csak a vendégeket. Anglia északi fertályán különösen Manchesterben, Liverpoolban és Newcastle-ben az elmúlt napokban gyorsan emelkedett az új megbetegedések száma. A szabadságjogokat sújtó újabb csapás előtt sokan úgynevezett „vadnyugati hétvégére”, jó ideig az utolsó kicsapongásra készülnek. A Downing Street önmérsékletre szólította fel a lakosságot, hiszen látható, kivált az egyetemi hallgatók partizása milyen következményekhez vezetett. A newcastle-i egyetemen például több mint 1600 „covidost" regisztráltak. A kocsmák sorsa egy időre megpecsételődött azután, hogy Chris Whitty professzor, angol tisztifőorvos 130 közép- és észak-angliai képviselőt tájékoztatott és közölte, a koronavírusos esetek több mint 32 százaléka vezethető vissza pubokba, bárokba, kávézókba és éttermekbe. A kormány fokozatosan fordul az országos helyett a lokális restrikciók foganatosítása felé. Pénteki sajtóhírek szerint arról már megszületett a döntés, milyen intézkedéseket vezetnek be az 1-es és 2-es fokozatú, a Covid-19 által alacsony és közepes mértékben érintett régiókban, a hétfői parlamenti vita előtti utolsó konzultációk arról folynak, mit tegyenek azokkal a legfertőzöttebb területekkel, ahol 100 ezer lakosra 500-nál is jóval több megbetegedés esik. Itt visszatérhetnek a márciusi 23-án bejelentett teljes vesztegzárhoz hasonló körülmények, családok, barátok elkülönítésével, a vendéglátó- és szállodaipar lezárásával, azzal a különbséggel, hogy az iskolákat és egyetemeket mindenképpen nyitva akarják tartani. Európa leginkább érintett 22 gócpontja között öt észak-angliai körzet található, Madridot és az észtországi Ida-Viru vidéket Merseyside, Liverpool környéke követi. Itt 100 ezer lakosból 685 betegedett meg. Az elmúlt két hétben az idősebb korosztály egyre több képviselője esett ágynak. Egészségügyi vezetők máris az ingyenes ellátás, az NHS "felrobbanásától" tartanak. Számításaik szerint a kórházak tíz nap múlva ismét kritikus helyzetbe kerülnek. Egy nap alatt 20 százalékkal, 609-re emelkedett a kórházi ellátásra szorulók száma, míg összesen 17 540 új esetet erősítettek meg. Intenzív szakmai viták tárgya, milyen lépéseket hozzon a kormány a társadalom legveszélyeztetettebb, legsérülékenyebb tagjainak védelmében. Miután bebizonyosodott: három hónapig tartó tavaszi szobafogságuk maradandó mentális problémákat okozott, az őszi-téli terv személyre szabottabbnak ígérkezik. Az újabb megszorításokról szóló hétfői parlamenti vita végén Boris Johnson nem számíthat biztos szavazati többségre. Korábban lojális konzervatív képviselők is elégedetlenek a kormány válságmenedzselésével. Leginkább az észak-angliai honatyák fenyegetőznek, meggyőződésük, hogy a volt fővárosi főpolgármester változatlanul London-centrikus érdekeket képvisel. Sir Keir Starmer, az ellenzék vezére „zavarosnak, kaotikusnak és igazságtalannak" nevezte, hogy az embereknek hétfőig kell várniuk az új karantén-szabályok megismerésére. A megroggyant, sőt bezárásra kényszerülő vállalkozások, üzletek legalább a pénzügyminisztertől segítséget kapnak. Rishi Sunak új munkahelymegőrző-támogató intézkedései között kiemelt súlyt kap az Észak-Angliában kényszerszabadságra küldött dolgozók kiesett fizetésének részleges kompenzálása.  

Hegyi-Karabah: létrejött az örmény-azeri tűzszünet, majd tovább lőtték egymást

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.10. 08:31
Szétlőtt kávézó az azeri Barda városában
Fotó: Mikhail Voskresenskiy / Sputnik via AFP
Szombat déltől hallgattak volna el a fegyverek a vitatott területen, hogy a háborúzó felek „kicserélhessék” a foglyokat és a halottakat.
Tűzszünetben állapodott meg szombat déltől Örményország és Azerbajdzsán a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területén – ismertette szombatra virradóra Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tárgyaló felek közös nyilatkozatát Moszkvában. A humanitárius tűzszünet célja a foglyok és az elesett katonák holttesteinek kicserélése a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) közreműködésével. A fegyvernyugvás részleteiről a későbbiekben fognak megállapodni – fűzte hozzá Lavrov. Hozzátette: Jereván és Baku megállapodott arról, hogy érdemi tárgyalásokat kezd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának közvetítésével a konfliktus békés rendezéséről. A dokumentum kiemeli, hogy a közös nyilatkozatot Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívására válaszul fogadták el összhangban az orosz, az azeri és az örmény vezetők közötti megállapodásokkal. A Kreml sajtószolgálata kedd éjjel közölte, hogy Vlagyimir Putyin a harcok beszüntetésére szólította fel a Hegyi-Karabah birtoklásért háborúzó feleket. Az orosz fővárosban pénteken kezdődtek meg a tárgyalások Szergej Lavrov orosz, Zograb Mnacakanjan örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter között. A megbeszélések több mint tíz órán át tartottak.
Egy elpusztított ház a többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban
Fotó: Celestino Arce / NurPhoto via AFP
Annak ellenére, hogy életbe lépett szombaton - helyi idő szerint délben - az Örményország és Azerbajdzsán között megkötött tűzszüneti megállapodás Hegyi-Karabahra vonatkozóan, mindkét fél előtte és utána is arról számolt be, hogy a másik lakott területeket lő. Vagyis nem tartják be a megállapodást.    A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.