Előfizetés

Kim Dzsong Un új típusú rakétákkal parádézott

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.10.10. 18:07
Észak-koreai katonai parádé az éj leple alatt
Fotó: - / AFP
Új ballisztikus rakétákat vonultattak fel éjjel Észak-Koreában, a kommunista párt megalakulásának 75. évfordulóján.
Észak-Korea katonai felvonulást tartott interkontinentális ballisztikus rakétákkal péntek éjjel, alig néhány héttel az amerikai elnökválasztás előtt – adta hírül szombaton a BBC.  Megjegyezték: ilyen rakétákkal nem parádéztak Phenjanban azóta, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető 2018-ban megtartotta első csúcstalálkozóját.  Külföldi médiumokat nem engedtek be az eseményre, így az elemzők a felvonulás értékeléséhez szerkesztett állami televízió felvételeire támaszkodhattak. Az MTI információi szerint bemutattak új típusú rakétát is, amelyet egy  legalább 22 kerekű járművön szállítottak, és nagyobb volt bármely korábban bemutatott „társánál”. Az észak-koreai állami televízió felvételei szerint a kommunista ország egy új típusú, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát is közszemlére tett, amely a Pukgukszong-4 nevet kapta.
Minden eddiginél nagyobb interkontinentális ballisztikus rakéta
Fotó: - / AFP
Észak-Korea több mint fél éve nem hajtott végre tesztet ballisztikus rakétákkal. A nagyszabású katonai parádét a sztálinista állampárt, a Munkapárt 75 évvel ezelőtti megalapításának évfordulója alkalmából tartották. Műholdképek tanúsága szerint több ezer katona masírozott végig Phenjanban az államalapító Kim Ir Szenről elnevezett téren az unoka, a 2011 óta hivatalban lévő észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un előtt.
Kim az ünnepségen bocsánatot kért az észak-koreaiaktól azért, mert nem sikerült javítania életszínvonalukon. Ezért a nemzetközi szankciókat, az országot sújtó tájfunokat és a koronavírus-járványt tette felelőssé.

Azt is hangoztatta, hogy eddig egyetlen észak-koreainak sem volt pozitív a koronavírus-tesztje. – Bár a felvonulás képei szerint senki nem viselt maszkot, az eseményen a szokásosnál jóval kevesebb ember vett részt - írja az AFP hírügynökség.   „Jó egészséget kívánok a világ minden olyan emberének, aki küzd a gonosz vírussal” – mondta Kim Dzsong Un.
Kim Dzsong Un szerint Észak-Koreában nincs koronavírus
Fotó: - / AFP
A diktátor beszédében még abbéli reményét is kifejezte, hogy „Észak- és Dél-Korea a járvány lecsengését követően újra szövetségre léphetnek”. Ugyanakkor leszögezte: nem hagynak fel „a nemzetvédelmi kapacitások és a háborús önvédelmi elrettentő eszközök” fejlesztésével, ugyanakkor megígérte, hogy „nem használják megelőző csapásmérésre” az ország katonai erejét. A BBC megjegyzése szerint a péntek éjjeli felvonulást hetek óta gyakoroltatták az emberekkel, és értesüléseik szerint Észak-Korea határán tűzparancs van érvényben. A Népszava is beszámolt arról szeptember végén, hogy az észak-koreai diktátor bocsánatot kért a dél-koreai néptől, miután északi katonák a héten agyonlőttek egy dél-koreai tisztségviselőt, aki északi vizekre tévedt.

Őrizetben a kirgiz elnök, megvan az új kormányfő

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.10. 15:04
Almazbek Atambajev volt kirgiz elnök négy éve még Angela Merkelt ragadta karon Biskekben
Fotó: KAY NIETFELD / dpa Picture-Alliance via AFP
A jelenlegi államfő rendkívüli állapotot vezetett be, de a parlament véget vetve a válságnak, az ellenzéki Szadir Zsaparovot nevezte ki miniszterelnöknek.
A kirgiz biztonsági erők őrizetbe vették szombaton Almazbek Atambajev volt elnököt – jelentette az Inferfax orosz hírügynökség Atambajev pártjának egyik tagjára hivatkozva. Atambajevet – ahogy arról a Népszava is beszámolt korábban – korrupció miatt 11 év börtönre ítélték, és őt kedden szabadították ki a börtönből ellenzéki tüntetők, akik azért vonultak még hétfőn utcára, mert szerintük „a hatóságok a választási kampány során hatalmukkal visszaéltek és szavazatokat vásároltak”. A volt elnök autójára péntek este rálőttek az egyik tanácsadója közlése szerint. A merényletkísérletet a biskeki Ala Too téren követték el, ahol nap közben összecsaptak a Szadir Zsaparov ellenzéki vezető és a volt elnök mellett tüntetők, és lövések is eldördültek. A tanácsadó azt állította akkor, hogy a titkosszolgálatok merényletre készülnek Atambajev ellen. Biskekben Szooronbaj Dzsejenbekov elnök október 21-ig tartó rendkívüli állapotot vezetett be. Eközben szombaton összeült a kirgiz parlament, hogy megvitassa az új kormány kinevezését. Az ülésen megjelent a határozatképességhez szükséges 61 képviselő, és a házelnök bejelentette lemondását.
Ezt követően váratlan fordulattal Kirgizisztán parlamentje kinevezte miniszterelnöknek Szadir Zsaparov ellenzéki vezetőt, véget vetve ezzel az október 4-i választások óta uralkodó belpolitikai zűrzavarnak.

Kinevezése előtt Zsaparov alkotmányos reformokat követelt az új választások kiírása előtt. Hangsúlyozta: Szoronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnök megígérte neki, hogy lemond, ha elfogadják az új kabinetet. A leendő miniszterelnök jelezte: nem változtatna a kormány összetételén. Az 51 éves Zsaparov volt az egyetlen jelölt a tisztségre. Zsaparov korábban Kurmanbek Bakijev egykori elnök tanácsadójaként tevékenykedett. Egyes ellenzéki csoportok szerint a politikus valójában Dzsejenbekov beépített embere. Szakértők szerint Zsaparov kinevezésével, Almazbek Atambajev volt elnök újbóli őrizetbe vételével, valamint a biztonsági tanácsban véghezvitt személycserékkel Dzsejenbekov helyzete megerősödött. A kirgiz elnök legádázabb ellenfele Atambajev volt.
A közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságban múlt vasárnap választásokat tartottak, amelyeken az államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba, de az eredményeket végül érvénytelenítették, miután a választáson induló 16 párt közül 11 is közölte, hogy nem ismeri el őket. Tömeges tüntetések kezdődtek Biskekben és több vidéki nagyvárosban, a tüntetők elfoglalták a kormány székházát, az elnöki hivatalt, a parlament és a biskeki polgármesteri hivatal épületét, és kiszabadítottak a börtönből több elítélt politikust. Azóta az országban teljes a politikai zűrzavar. A különböző politikai táborok közötti utcai összecsapásokban több mint 1200 ember megsebesült és egy meghalt.

Trumpék börtönbe juttatnák Clintont

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.10. 12:33
Donald Trump és Hillary Clinton (jobbra) a csaknem négy évvel ezelőtti elnökjelölti vitán
Fotó: ROBYN BECK / AFP
A hivatali levelezését vették elő újra, pedig az FBI már lezárta a vizsgálatot. Az elnök viszont rács mögött akarja látni a politikust.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a Fox televíziónak adott pénteki interjújában azt ígérte, hogy nyilvánosságra hozza Hillary Clinton korábbi elnökjelölt és volt külügyminiszter vitatott hivatali levelezését. A 2016-os elnökválasztási kampányban Hillary Clintont – aki Barack Obama kormányzatában külügyminiszteri posztot töltött be – erőteljes támadások érték, mert hivatali levelezésének jó részét nem a hivatalos és biztonságos külügyi számítógépes rendszeren, hanem a magánszerverén bonyolította, lehetőséget teremtve ezzel titkosított információk kiszivárgására is. Az ügyben vizsgálat is indult, de a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nem emelt vádat Clinton ellen, csupán azt állapította meg, hogy „rendkívül hanyag” volt. A republikánus politikusok, főként Donald Trump amerikai elnök azóta is gyakran élesen bírálta Clintont levelezési gyakorlata miatt, megjegyezve, hogy több ezernyi e-mail eltűnt a rendszerből. A kampányrendezvényeken a republikánus hívek gyakran kórusban követelték Hillary Clinton bebörtönzését. Donald Trump pénteken Rush Limbaugh jobboldali rádiós műsorában maga is arról beszélt:
„Hillary Clintonnak börtönben a helye”.

Ennek elmaradásáért az elnök csütörtök este a Fox televízióban bírálta külügyminiszterét:
„Ott vannak a külügyminisztériumban, de Mike Pompeo képtelen volt nyilvánosságra hozni, ami nagyon is sajnálatos”

– fogalmazott az elnök a Clinton-levelekről.

Mike Pompeo erre pénteken kijelentette, hogy lehető legrövidebb időn belül nyilvánosságra hozzák a levelezést. Mint mondta:
„kiadjuk az információkat, így az amerikai nép is láthatja ezeket”.

A külügyminiszter hangsúlyozta: az e-mailek nyilvánosságra hozatalakor vigyáznak arra, hogy se hírszerzési források, se hírszerzési módszerek ne kerülhessenek nyilvánosságra.