A foglalkoztatottak száma már megegyezik a januári adattal és megközelítette a 2019-es eredményeket, amikor a legmagasabb volt a foglalkoztatás Magyarországon – mondta szeptember végén Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, kommentálva a Központi Statisztikai hivatal (KSH) foglalkoztatási adatait.
A kormányt éppen ezért látványosan nem izgatják a munkaerő-piaci folyamatok, holott a kedvező számok ellenére több tízezer, százezer munkavállaló vesztette el március óta legális állását. A KSH nemzetközileg elfogadott módszertan alapján végzett foglalkoztatási felmérése azt tekinti ugyanis foglalkoztatottnak, aki az adatfelvételt megelőző egy hétben legalább egy óra keresőtevékenységet folytatott, akár feketén is. A heti egy óra nagyon messze van a heti 40 órás munkahéttől, amely az európai értelemben vett foglalkoztatást jelenti.
A KSH szerint a foglalkoztatottak száma a második negyedévben 2,3 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, ráadásul a nyár végére elérte a tavalyi szintet. Összességében a munkaerő-felmérés számai azt sugallják, hogy a magyarországi foglalkoztatás igazán drámai megrázkódtatások nélkül vészelte át a válságot. Ám azon túl, hogy ősszel újból romlásra kerülhet sor, érdemes megemlíteni, hogy az munkaerő-piaci intézményi statisztika szerint lényegesen súlyosabb volt az alkalmazotti létszám csökkenése: májusban 7,6 százalékos, de még júniusban is 6 százalékos volt a csökkenés üteme – olvasható a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. legfrissebb elemzésben.
A koronaválság alaposan szétzilálta a munkaerőpiacot, a cégek a munkavállalóik egy részét rövidített munkaidőre, fizetetlen szabadságra küldte, vagy épp a szürkegazdaságba kerültek – mondta Palócz Éva a cég vezérigazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. A munkanélküliek számában ráadásul sok önfoglalkoztató meg sem jelenik, ugyanakkor a KSH statisztikái szerint mintegy 30 ezer egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét. Ősszel a járvány visszatérése újabb csapást mérhet a gazdasági aktivitásra, és ezáltal a foglalkoztatásra is. Számos vállalat most érhetett pénzügyi tartalékai végére, továbbá a vállalatok immár nem számíthatnak a rövidített munkaidős bértámogatási programra sem, mert megszűnt ez a lehetőség. Így a következő hónapokban újabb elbocsátásokra kerülhet sor – ezt állítja Kopint Tárki.
Ettől függetlenül a Magyar Nemzeti Bank elemzői is újabb elbocsátási hullámra számítanak a járvány második hullámában. A magyar vállalatok az első hullám idején még igyekeztek megtartani a munkaerőt, a részmunkaidős foglalkoztatást vezettek be, rövidítették a műszakokat, fizetést csökkentettek, illetve fizetés nélküli szabadságra küldték elbocsátás helyett a dolgozókat. Így menedzselték az átmeneti leállást, hogy a felfutáskor könnyebb legyen mozgósítani a dolgozókat. A vírus második hulláma miatt gyengébb lesz a hazai fogyasztás és a külső kereslet is, ehhez viszont már kénytelenek lesznek elbocsátásokkal alkalmazkodni a cégek – mondta Balatoni András, az MNB igazgatója egy szeptember végi sajtótájékoztatón. A második hullám miatt a foglalkozás csökkenése várható, összességében 110-160 ezer fővel kevesebben dolgoznak majd 2020 végén mint az év elején – mondta Balatoni András.
