Előfizetés

Európa Tanács: a magyar államnak meg kell állítania a romák iskolai szegregációját

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.10.12. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A befogadó társadalmi környezetet hiányolja Magyarországon az Európa Tanács, amely a cigányság helyzetével kapcsolatban is komoly kifogásokat támaszt.
A magyarországi romák hátrányos megkülönböztetése a társadalmi élet minden területén fellelhető. Átfogó nemzeti programra lenne szükség a lakhatási problémáik megoldására, egészségügyi ellátásuk javítására különösen a hátrányos helyzetű térségekben. A magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy a roma gyermekeket anyagi okok miatt ne szakítsák el a családjuktól, és ki kell vizsgálniuk, miért vannak aránytalanul sokan közülük gyermekvédelmi intézményekben – többek között ezeket az észrevételeket és ajánlásokat tartalmazza az Európa Tanács (ET) Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló keretegyezményének végrehajtását vizsgáló Tanácsadó Bizottság hétfőn megjelenő jelentése, amely az elmúlt öt év fejleményeit véleményezi. A strasbourgi székhelyű páneurópai emberi jogi szervezet független szakértőkből álló testülete részletes beszámolójában arra is rámutat: a magyar hatóságoknak hosszútávú, fenntartható megoldást kell találniuk a roma származású diákok oktatásának javítására, és sürgős intézkedéseket kell tenniük a korai iskolaelhagyás, a földrajzi és az iskolán belüli szegregáció, valamint a tanárhiány felszámolására.  A Tanácsadó Bizottság ugyanakkor méltatja a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét (amelyet 2014-től vezetett be a kormánypárti parlamenti többség), valamint nemzeti, regionális és helyi önkormányzati rendszerét, és megjegyzi, hogy a kisebbséggel kapcsolatos ügyek nem „politikai ellentétek forrásai”. Értékeli, hogy az elmúlt fél évtizedben folyamatosan nőtt a kisebbségek kulturális tevékenységének finanszírozása, és javasolja, hogy az illetékesek jobban vonják be az érintett etnikum képviselőit a tervezésbe és a juttatások szétosztásába. A szerzők hosszan taglalják, hogy „a politikai közbeszédben és a sajtóban uralkodó általános türelmetlenség” milyen erősen rányomja a bélyegét a kisebbségek helyzetére is. Miközben Magyarországon egyedülálló intézményi és jogi keret gondoskodik jogaik érvényesüléséről, az uralkodó közbeszéd vajmi kevés teret hagy az etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási sokszínűség méltatására, sőt, inkább becsmérlően szól róla – fogalmaznak a bizottság tagjai. Szerintük szemben áll a keretegyezménnyel a bevándorlásellenes retorika, amely különösen a muzulmán hitű gazdasági migránsokat a magyar szuverenitást fenyegető tömegnek, a romákat az országra nehezedő tehernek állítja be. A szakértők emiatt lépéseket sürgetnek a kultúrák közötti megértés és párbeszéd, valamint kölcsönös tisztelet előmozdítására. A hatóságoknak határozottan el kell ítélniük a rasszista és intoleráns megnyilvánulásokat, ki kell vizsgálniuk és meg kell büntetniük a gyűlöletbeszédet és a gyűlöletből fakadó bűncselekményeket – figyelmeztetnek. A Tanácsadó Bizottság felszólítja a magyarországi szerveket, hogy törvényileg és a gyakorlatban is garantálják a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát vallási intézmények és szervezetek alapítására, mivel az egyházak és felekezetek létrehozására vonatkozó diszkriminatív előírások őket is hátrányos helyzetbe hozhatják.

A doktorok nem optimisták: a pénz nem minden

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.10.12. 06:00

Fotó: Roman Zaiets
A 2023-ra ígért orvosbérek sem teszik versenyképessé Európában a magyar egészségügyet. S a szakemberek hazatérésük szempontjából nem csak ezt mérlegelik.
Az adatok sem támasztják alá, de az általunk megkérdezett orvosok sem osztoznak az ágazati miniszter és az államtitkár optimizmusában, miszerint a most elfogadott jelentős béremelés majd sok külföldön gyógyító szakembert is hazahoz. Az a bér amit itthon ígérnek – a kezdőknek évi 23 – 29 ezer euró, és a maximum, a 41 év feletti munkaviszonnyal elérhető 80 ezer euró – töredéke annak az összegnek, amit a szakmai emigránsok más országokban megkereshetnek. Az OECD adatbázisa szerint a legtöbb magyar orvos Németországban, Norvégiában, Svédországban, Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik. A PraktischArtz portál adatai szerint Németországban a friss diplomások a szakorvosképzés alatt 46 és 58 ezer euró közötti bérre számíthatnak, míg egy legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező gyógyító 87 ezer eurót is kaphat évente. A legképzettebb és idősebb orvosoknak 400 ezer euróra is fölmehet az éves bére. Ezzel az ottani keresetek az európai középmezőnybe tartoznak. Például Dániában a kezdők 71 ezer és 103 ezer euró között kereshetnek, Svájcba pedig pedig ez a sáv 69 500 és 87 ezer euró között van. Angliában, ahol sok magyar szakember dolgozik, az átlagos orvosfizetés 36 és 63 ezer euró között van, ami különböző bónuszokkal akár 50 százalékkal is nagyobb lehet. Ám nem csupán csak az elérhető bér az, ami alapján az orvosok döntenek, hogy mennek vagy maradnak, esetleg visszatérnek. Lassan négy éve dolgozik Szabó János az Északi-tenger partján, ő a Weser folyó torkolatánál lévő Nordenham egyik háziorvosa. Azt mondja, azok az ugyancsak Németországban dolgozó magyar orvosok, akikkel tartja a kapcsolatot, amikor megtudták, hogy milyen törvény készült az orvosi jogállásról, megdöbbentek. Egyikük sem érezte úgy, hogy most aztán haza kéne rohannia. Sőt, a törvény megszavazása óta mind többen érdeklődnek Magyarországról, hogyan lehetne kijutni. Szabó János praxisbevétele évente 548 ezer euró, és saját számítása szerint körülbelül tizenkétszer többet keres, mint a Magyarországon praktizáló kollégái. De még, ha nem is keresne ennyit, akkor is maradna. Itt nem fordulhat elő, hogy a beteget nem veszik fel abba a kórházba ahová utalja, vagy ne kapna egy vizsgálatra gyorsan időpontot. Az ellátás jól szervezett, a páciens minden szükséges ellátáshoz hozzájut. Az egész rendszer arra van optimalizálva, hogy mielőbb visszajuttassa a beteget a munkaerőpiacra.
A törvény megszavazása óta egyre több orvos érdeklődik, hogyan lehetne kijutni külföldre
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Németország után Norvégiába indulnak a legnagyobb tömegben a hazai orvosok, tavaly 1267 szerződtek oda. Dr. Tótth Árpád volt hazai kórházigazgató hét éve a norvég egészségügy tanácsadója, elemzője, aki „szabadidejében” sürgősségi alapellátásban ügyel. Az új hazai orvosbértábla 2023-ra elérhető legmagasabb összegét itt nagyjából egy tíz éve dolgozó (40-43 éves) szakorvos napi hét és félórás munkaidővel megkeresi. Magyarországon ennyi gyakorlattal az új bértábla szerint is legfeljebb a felét kaphatná meg. Ő is arról beszél, hogy a munkakörülmények még a magas fizetésnél is fontosabbak. Elő nem fordulhat, hogy könyörögni kelljen náluk egy laborvizsgálatért, az orvost számtalan szakember segíti, hogy azt végezhesse, amihez ért. A munka kiszámítható, tervezhető és összességében az egészségügyi ellátórendszer is működik. Ez önmagában élmény. Az orvosok járvány alatti vezényelhetőségével kapcsolatban azt meséli, kórházon belül természetes a szakemberek szükség szerinti átirányítása más szakterületre, de ezt az orvosi kamara kórházi képviselőivel is egyeztetni kell. Kórházak közötti, illetve a kórházak és az alapellátás között átirányítás, vezénylés csakis az érintett orvos önkéntessége mellett a kórházak és a helyhatóságok egyetértésével történhet. A járvány legelején lehetett önként jelentkezni kisegítő orvosi, szakdolgozói szolgálatra, elsősorban sürgősségi osztályos munkára, illetve covid-osztályokra. Bár ő az elsők között regisztrált, eddig még senki nem szólt, hogy szükség lenne rá. A létszámot belső átirányításokkal, átképzésekkel sikerül biztosítani.  – Az egy jó és 30 éve várt üzenet, hogy a kormány deklarálta, ekkora összeget is hajlandó áldozni a folyamatos ellátásra, és ennyire fontosak az orvosok. Ám az az ár, amit ezért cserébe a gyakorló orvosnak fizetnie kell – hogy kiszolgáltatottá teszik, szolgasorba alacsonyítják a gyógyítókat –, vállalhatatlan, a nyugati társadalmakban példa nélküli – állítja Tótth Árpád. Hozzátette: rendkívül rossz fényt vet a kormányzatra a puccsszerűen, minden egyeztetést nélkülözve meghozott törvény, amely két nap alatt a működést alapvetően befolyásoló, évtizedes szabályokat írt át egy tollvonással. Nem kétséges, hogy az egészségügy szinte minden szegletében változtatásért, modernizálásért kiált, de a rendszer ilyen mélyreható átalakítása, mint amit az új törvény jelent, hosszú évek alatt, sok egyeztetéssel, és valamennyi szereplő bevonásával zajlik, és ez alól a covid-pandémia sem adhat felmentést. Mit várhat, mire számíthat egy, a „hazatérést fontolgató”, ha még (hetente változtatható) kormányrendeletekkel való irányítással is fenyegetik? Egyik nap még békésen végzi a gyógyító tevékenységét, aztán egyik napról a másikra (ráadásul ötletszerűen, és nem életszerűen) megváltoztatják a szabályokat: jogosultságokat, finanszírozást, működési engedélyek feltételeit. Ha lett is volna olyan orvoskolléga, akiben a jelentős béremelés hallatán fel is merült a hazatérés gondolata, az ehhez kapcsolódó, teljesen vállalhatatlan, tökéletes kiszolgáltatottságot jelentő, „orosz rulettre” emlékeztető szabályokkal körbebástyázott ellátórendszerbe semmilyen körülmények között nem fog visszatérni – érzékelteti az új jogszabály fogadtatását Tótth Árpád.

Vizit a minisztereknél

A belügyi és kancelláriaminiszter képviseli a kormányt az egészségügyi bértárgyalások hételeji fordulóin. Hétfőn Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének elnöke Gulyás Gergelyhez megy, hogy a háziorvosoknak ígért bérnövelésről egyeztessen. Kedden pedig Kincses Gyula, az orvosi kamara elnöke Pintér Sándorral találkozik, hogy a minap elfogadott törvény keltette feszültségeket enyhítsék. A múlt héten sebtében elfogadott törvény módosítását kérte a Magyar Orvosi Kamara, miután a velük való egyeztetés nélkül belefoglalt státuszváltás szerintük súlyosan rontja az orvosok helyzetét. Kincses Gyula kezdeményezi az új törvény kirendeléssel, illetve áthelyezéssel kapcsolatos rendelkezéseinek a módosítását. Az új törvényből kimaradtak a háziorvosok, de Gulyás Gergely kancellária miniszter megígérte nekik, hogy most ők jönnek. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az akciócsoportok ülése után a Facebookra kirakott videójában is megerősítette: e héten egyeztetnek a házorvosok munkájáról. A miniszterelnök praxisközösséget szeretne, hogy ne legyen üres praxis, ennek a pénzügyi feltételei adottak szerinte. Utána pedig a magánpraxis és az állami praxisok helyzetét rendezik. 

Így fogadták az ellenzéki pártok a Fidesz győzelmét Borsodban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.11. 22:19

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A nyilatkozatok szerint hisznek az összefogásban és abban, hogy 2022-ben sikerülhet a győzelem.
„Egy hagyományosan fideszes körzetben, szoros küzdelemben maradt alul a mai időközi választáson Bíró László, az ellenzéki összefogás közös jelöltje Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókörzetében.”

Így kezdi értékelést a vasárnapi, borsodi időközi választásról az MSZP társelnöke, amelyet a Fidesz jelöltje, Koncz Zsófia nyert meg. Tóth Bertalan ezt az eredményt az ellenzéki összefogás próbájának tekinti, mivel Bíró László derekasan küzdött, a kampányba pedig minden ellenzéki párt rengeteg energiát fektetett. A tagoknak szóló köszönetnyilvánítások mellett külön megemlékezett Fekete-Győr Andrásról, aki szavazatszámlálóként volt jelen. 
„A szavazati arányok azt is megmutatták: egyre többeknek van elegük a Fidesz-rezsim megfélemlítő, csak a saját kiszolgálóit segítő politikájából.”

A pártvezető ismét hitet tett az előválasztás mellett. Szerinte növelni kell az ellenzéki szavazók számát, mert 2022-ben csak így sikerülhet a győzelem. 
Az MSZP másik társelnöke, Kunhalmi Ágnes pedig úgy reagált, a mai eredmény megmutatta, hogy a köztársaságpárti erők a Fidesz mögött vannak. Szerinte ez becstelen kampány volt, „tele hazugságokkal, álhírekkel, ingyen krumplival, ingyen laptoppal. Szavazatot lehet vásárolni, de becsületet nem. Ezeket a módszereket is legyőzzük.”
A pártszövetség kisebbik tagja a Párbeszéd rövid bejegyzésben kommentálta a végeredményt. Azt írták, „nem laptoposztogatással, hanem a mindenki számára élhető ország megteremtésével – legyőzzük az embertelenség kormányát!”  
A Jobbik elnöke szerint a vereség ellenére az ellenzék történelmet írt. Jakab Péter Bíró Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta,
ha ötven nap alat ilyen teljesítményre volt képes az ellenzék, akkor a Fidesz retteghet.

Úgy véli, az ellenzéki összefogásnak nincs alternatívája, és tovább dolgoznak, hogy az sikeres legyen. 
A borsodi időközi választásról szóló riportunkat ide kattintva olvashatják el.