Európa Tanács: a magyar államnak meg kell állítania a romák iskolai szegregációját

A befogadó társadalmi környezetet hiányolja Magyarországon az Európa Tanács, amely a cigányság helyzetével kapcsolatban is komoly kifogásokat támaszt.

A magyarországi romák hátrányos megkülönböztetése a társadalmi élet minden területén fellelhető. Átfogó nemzeti programra lenne szükség a lakhatási problémáik megoldására, egészségügyi ellátásuk javítására különösen a hátrányos helyzetű térségekben. A magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy a roma gyermekeket anyagi okok miatt ne szakítsák el a családjuktól, és ki kell vizsgálniuk, miért vannak aránytalanul sokan közülük gyermekvédelmi intézményekben – többek között ezeket az észrevételeket és ajánlásokat tartalmazza az Európa Tanács (ET) Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló keretegyezményének végrehajtását vizsgáló Tanácsadó Bizottság hétfőn megjelenő jelentése, amely az elmúlt öt év fejleményeit véleményezi.

A strasbourgi székhelyű páneurópai emberi jogi szervezet független szakértőkből álló testülete részletes beszámolójában arra is rámutat: a magyar hatóságoknak hosszútávú, fenntartható megoldást kell találniuk a roma származású diákok oktatásának javítására, és sürgős intézkedéseket kell tenniük a korai iskolaelhagyás, a földrajzi és az iskolán belüli szegregáció, valamint a tanárhiány felszámolására.

A Tanácsadó Bizottság ugyanakkor méltatja a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét (amelyet 2014-től vezetett be a kormánypárti parlamenti többség), valamint nemzeti, regionális és helyi önkormányzati rendszerét, és megjegyzi, hogy a kisebbséggel kapcsolatos ügyek nem „politikai ellentétek forrásai”. Értékeli, hogy az elmúlt fél évtizedben folyamatosan nőtt a kisebbségek kulturális tevékenységének finanszírozása, és javasolja, hogy az illetékesek jobban vonják be az érintett etnikum képviselőit a tervezésbe és a juttatások szétosztásába.

A szerzők hosszan taglalják, hogy „a politikai közbeszédben és a sajtóban uralkodó általános türelmetlenség” milyen erősen rányomja a bélyegét a kisebbségek helyzetére is. Miközben Magyarországon egyedülálló intézményi és jogi keret gondoskodik jogaik érvényesüléséről, az uralkodó közbeszéd vajmi kevés teret hagy az etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási sokszínűség méltatására, sőt, inkább becsmérlően szól róla – fogalmaznak a bizottság tagjai.

Szerintük szemben áll a keretegyezménnyel a bevándorlásellenes retorika, amely különösen a muzulmán hitű gazdasági migránsokat a magyar szuverenitást fenyegető tömegnek, a romákat az országra nehezedő tehernek állítja be. A szakértők emiatt lépéseket sürgetnek a kultúrák közötti megértés és párbeszéd, valamint kölcsönös tisztelet előmozdítására. A hatóságoknak határozottan el kell ítélniük a rasszista és intoleráns megnyilvánulásokat, ki kell vizsgálniuk és meg kell büntetniük a gyűlöletbeszédet és a gyűlöletből fakadó bűncselekményeket – figyelmeztetnek.

A Tanácsadó Bizottság felszólítja a magyarországi szerveket, hogy törvényileg és a gyakorlatban is garantálják a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát vallási intézmények és szervezetek alapítására, mivel az egyházak és felekezetek létrehozására vonatkozó diszkriminatív előírások őket is hátrányos helyzetbe hozhatják.