Előfizetés

Szabad szemmel - Orbán konzervatív felkelést hirdet Európában

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.10.12. 07:34

Nemzetközi sajtószemle, 2020. október 12.
FAZ Orbán Viktor konzervatív felkelést hirdet Európában, és ő akar a vezér lenni lenni - írja az újság a politikus antiliberális világképéről annak a kétoldalas fogalmazványnak az alapján, amely nemrégiben jelent meg a Magyar Nemzetben. Az elemzés kiemeli, hogy a meghirdetett programot semmiképpen sem csupán a hazai publikumnak szánta: sőt, valószínűleg sokkal inkább az európai konzervatív tábort célozta meg vele, miután ott most éles viták folynak, ráadásul maga kíván a konzervatívok élére állni. Az EPP soraiban ugyanis vigaszt talál, mivel főleg társadalompolitikai intézkedései a szépen hangzó kijelentések mögött kullognak. Viszonya a migrációhoz közismert. A családpolitikában pedig jelentkeznek bizonyos eredmények. Ily módon az európai jobboldalon termékeny talajra hull Orbánnak az az állítása, hogy az ellene felhozott kifogások valójában az általa képviselt keresztény irányvonalnak szólnak. Ily módon Magyarország kapcsán elbeszél egymás mellett a két, egymásnak ellentmondó megítélés: az egyik oldal a korrupciót és a hatalmi visszaéléseket hánytorgatja fel, a másik viszont azt állítja, hogy a konzervatív orbáni program több, mint puszta retorika. Mindenesetre, amit a miniszterelnök papírra vetett a kormányhoz közelálló újságban, az annak a kifejtése, hogy a liberális szellemi elnyomással szemben konzervatív felkelésre van szükség, és hogy utóbbi egyre nagyobb támogatottságot élvez Európában, illetve a nyugati világban. Még ha nem is mondja ki egyértelműen, de természetesen magát tekinti az irányzat vezetőjének. Szerinte kibékíthetetlen ellentét van a konzervatív-keresztény demokrácia és a liberalizmus között. Ennek megfelelően elutasítja a CDU felfogását, miszerint a kereszténydemokrata párton belül léteznek konzervatív, szociális és liberális áramlatok. Ehelyett azt állítja, hogy a keresztény alapelvek már a liberalizmus kialakulása előtt megvoltak, úgymint nemzet, család és vallási hagyomány. Természetesen tudja, hogy a nyugati társadalmakban a jobboldaliság szövetségre lépett a liberális mozgalmakkal, de ezt történelmi körülményekkel magyarázza: harcolni kellett a két totalitárius rendszer, a fasizmus és a kommunizmus ellen. Ám a Berlini fal leomlása és a szovjet csapatok kivonása óta már értelmét vesztette az összefogás. (Hogy Kína milyen szerepet tölt be ebben a világban, az láthatólag nem oszt és nem szoroz.) De Berlinben és újabban Bécsben is a kereszténydemokraták továbbra is együtt kormányoznak a balliberálisokkal és ezt követelik a többi tagpárttól is az EPP-n belül. Ám Orbán szerint Közép-Európában, így a magyaroknál és a lengyeleknél a konzervatívok meghúzták a vészféket. Itt hozakodik elő az illiberális demokráciával, amit annak idején ő dobott be a köztudatba. Szerinte amit a liberálisok akarnak, az csupán átmeneti anomália a „szép, új világba” vezető úton. Ám ezek a törekvések a konzervatív-keresztény tábor számára bizonytalan kimenetelű, embereken végzett kísérletet jelentenek, elfogadhatatlan kockázatokkal.
FT A szlovák elnök asszony szerint az Európai Néppárt, a német kancellárt is ideértve, képmutató a Fidesz tagsága kapcsán. Caputová a lapnak adott interjúban kifejtette, hogy az EPP cseppet sem takarékoskodik a szép szavakkal, ám a tettei egészen mást mutatnak. Márpedig ha nem veszi komolyan a saját értékeit, akkor hiábavaló minden mechanizmus a jogállam kikényszerítésére. Hiszen minden a politikai vezetőktől függ. Az ő felelősségük, hogy ne csupán hirdessék az elveket, hanem kövessék is azokat a gyakorlatban. Mert különben felesleges erőlködni bármiféle jogállami mechanizmussal. A politikus az interjúban éppen arra szólította fel az Uniót, hogy az legyen sokkal határozottabb a demokratikus normák érvényesítésében. Mert ha nem, akkor fennáll a veszély, hogy az EU túszul esik az autoriter tagállamoknak. Épp ezért kell kemény rendszert kialakítani a jogállam védelmében. Egyúttal felhívta a tagállamokat, hogy használják ki a kivételes alkalmat, amit az kínál, hogy most össze lehet kötni a demokratikus szabályok és az alapértékek betartását, valamint az uniós támogatásokat. Azt is hangsúlyozta, hogy nagyon nem mindegy, mikor születnek meg az ítéletek a közös jogot megsértő kormányokkal szemben. Mert mint a CEU példája mutatja: az Európai Bíróság három év után kimondta Magyarország felelősséget, de az egyetem sokra már nem megy vele, mivel időközben Bécsbe tette át a székhelyét. Caputová rámutatott, hogy ha az EUB késlekedik, akkor döntése már nem szolgáltat igazat a szenvedő félnek, vagyis nem ér semmit. Ezzel együtt szükségesnek nevezte, hogy legyen olyan mechanizmus, amely az egész EU-n belül követi a fejleményeket és ki tudja kényszeríteni a normák tiszteletben tartását. Fontosnak nevezte azt is, hogy az unió adja fel a nemzeti vétó intézményét, azaz a Tanácsban ne egyhangúan kelljen meghozni a döntéseket, hanem minősített többséggel. Arra hivatkozott, ilyen módon nem rekedt volna meg a jogállami eljárás a magyar és a lengyel vezetés ellen. Az újság megjegyzi, hogy a vélemény rávilágít: milyen heves vita zajlik a tagországok és az Európai Parlament között az EU elnöki teendőit betöltő Németország javaslata alapján. Mármint hogy milyen biztosítékok szükségesek a tekintélyuralom felé tartó tagok ellen, amit persze a leginkább érintett Magyarország és Lengyelország határozottan ellenez. Viszont Caputovához hasonlóan nagyon is pártolja az EP és több északi állam, ideértve a finneket, svédeket, dánokat, valamint a hollandokat.   
Die Zeit A lap Orbán Viktort említi példaként arra, hogy egyes politikusok eszközként használják a történelmet és annak segítségével tartják ébren az elvesztett területek emlékét. A hosszú elemzés felidézi, hogy a miniszterelnök még februárban „halálos ítéletnek minősítette a Trianoni szerződést. Majd a nyár végén a Parlament előtt felavatta a monumentális emlékművet, amely felsorolja a környező államok fennhatósága alá került települések neveit. Az ilyesmi persze nem marad következmények nélkül: az amerikai Pew közvélemény kutató már tavaly azt hozta ki, hogy a magyarok 67 %-a szerint a szomszédos országok bizonyos részei tulajdonképpen Magyarországhoz tartoznak. A körképből az tűnik ki, hogy mostanság konjunktúrája van múlt célzatos félreértelmezésének, mármint hogy hatalompolitikai célokra aknázzák ki a történelmet. Ezt bizonyítja a Hegyi Karabahért zajló fegyveres viszály, hiszen mindkét fél évszázadokra visszanyúló érvekkel igyekszik alátámasztani a maga igazát. Így lesz a történelemből igazi háború. De egyre több ország vívja harcát a történelem felhasználásával: a cél nem elsősorban az ellenfél fizikai megsemmisítése, hanem sokkal inkább a zavarkeltés, demoralizálás és a belső rombolás a másik oldalon. Hogy miért zajlik ez a fajta hadviselés, annak különféle okai lehetnek: területi terjeszkedés, a befolyás növelése, az uralom meghosszabbítása. A mostani görög-török konfliktus is több száz éves területi vitára tekint vissza. Erdogan megkérdőjelezi az 1923-as lausanni békemegállapodást, amely rögzítette a határokat, pedig azt személyesen Atatürk írta alá. De hát Kréta partjainál gázmezőt találtak, Ankara területi vizekre tart igény Ciprusnál és saját előkertjévé kívánja nyilvánítani Szíria és Irak bizonyos körzeteit. Az örményekkel pedig az 1915-ös népirtás miatt vitázik. A tét az egész régió feletti uralom A török elnök úgy tekint magára, mint az egyetlen nagyformátumú államférfira széltében-hosszában a Közel-Keleten. Németország fejcsóválással reagál, amikor azt látja, hogy egyesek a múlttal kupeckednek. Úgy gondolja, hogy történelem feldolgozásában már előbbre jutott, mint mások. De azért neki is vannak ilyen jellegű bajai, pl. amikor a görögök és a lengyelek háborús jóvátételt követelnek. Ráadásul Athén nem is teljesen alaptalanul. De ezzel együtt árulkodó, hogy mikor vetődnek fel az ilyen igények. A lengyeleknél pl. pont akkor, amikor az EU bírálta a jogállam leépítését. Így a múlt segíthet abban, hogy megoldja a jelen gondjait. De akkor is jól jön, ha korosodó vezérek át akarják menteni magukat. Erdogan pl. nem győz az Oszmán birodalomra hivatkozni, hogy bizonyítsa: Törökország egykor világhatalom volt, az elnök annak a fényében fürdőzik. Azt sugallja egyúttal, hogy a politikus uralmi igényei túlnyúlnak a mai határokon. Meg egyébként is már régebb óta van kormányon, mint Atatürk. Az orosz államfő ugyanilyen módszerekkel dolgozik. Putyin még akkor sem szereti a forradalmakat és a felkeléseket, ha azok már a múlt ködébe vesznek. Három éve egy pár kiállítással és egy fényshow-val intézte el a Nagy Október 100. évfordulóját. Azt üzente ily módon, hogy Oroszországban nincs helyük az olyan lázadásoknak, mint amilyen az ukránoknál, örményeknél vagy grúzoknál lejátszódott. Számára sokkal hasznosabb Hitler és Sztálin paktuma.

Trump újra a régi, de három héttel a választás előtt súlyos hátrányban van

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.10.11. 19:54
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
A Covid-19 fertőzésből felépülő amerikai elnök orvosa szerint már nem fertőz. Ugyanez nem mondható el a gondolatairól.
Amerikai újságírókban felmerült, hogy a jövőben nem lesz olyan egyszerű dolguk, mint az elmúlt négy évben, amikor elég volt Donald Trump esedékes kirohanásairól tudósítani. Az elnök három héttel a választás előtt súlyos hátrányban van és bár még mindig elképzelhető, hogy nyer, de erre nagyjából akkora az esélye, mint arra, hogy kockával elsőre hatost dobjon. A Fehér Ház kertjében tartott szombat esti rendezvényre mindenesetre akkora lendülettel jött ki, mint az első menetre induló bokszoló. Közölte, hogy Amerika nem lehet szocialista ország, márpedig liberális kihívója, Joe Biden még csak nem is szocialista, hanem egyenesen kommunista. Az elvben a fekete és latin-amerikai származású szavazóknak a Demokrata Párttól való átcsábításának szentelt nagygyűlésen kijelentette, hogy a déli rabszolgákat felszabadító Abraham Lincoln óta egy elnök sem tett annyit a feketékért, mint ő. A megszólítottak azonban nem látszanak osztani ezt a véleményt, mert a feketéknek legfeljebb tíz, a latin-amerikai származásúaknak 30-32 százaléka tűnik Trumpot támogatni. Az elnök a Fehér Ház erkélyéről maszk nélkül szónokolt. Mintegy ezer fős hallgatóságát biztonságos távolságban helyezték el. A helyszínről és Trump ott felvett pózáról az utóbbi napokban többen is megírták, hogy egyre jobban hasonlít Benito Mussolini hírhedt erkélyjeleneteire. Orvosa, Sean Conley szombaton írásba adta, hogy az elnök már nem fertőző beteg, ám a koronavírus-fertőzés szakértői szerint ez egyáltalán nem biztos, sőt, a következő napokban bármikor rosszabbodhat az állapota. Erre szombaton este semmi nem utalt. Trump, bár picit rekedtnek tűnt és csak tizennyolc percet beszélt, különben a régi önmagára emlékeztetett. Másrészt elképzelhető, hogy ebben még benne van a szteroid-kezelés, amely gyakran járhat átmeneti eufóriával és energia-érzettel. Gyógykezelésről egy vasárnapi tévéinterjúban Trump azt mondta, hogy eléggé rutin eljárás volt – ez azonban nem igaz. Eddig 300-nál kevesebb páciensen próbálták ki a neki beadott antitest-készítményt. Utóbbinak külön pikantériája, hogy kifejlesztéséhez egy a 70-es években abortált magzat veséjéből származó sejttörzset használtak. Trump alatt a vallásos konzervatív szervezetek nyomására erősen korlátozták a hasonló kutatásokat. Az elnök a következő napokban visszatér a kampánykörútra és több nagygyűlést tart, az elsőt hétfőn Floridában. A csütörtökre tervezett tévévitát viszont a szervezőbizottság immár végleg lemondta, miután Trump stábja nem egyezett bele a virtuális lebonyolításba, Bidené pedig abba, hogy a 77 éves jelölt egy légtérben tartózkodjon a fertőzésen átesett elnökkel. A kihívó ehelyett az ABC televízió szervezésében Philadelphiában vesz részt lakossági fórumon és ugyanakkor Trump is kampányrendezvényt tart. 

Nagy a tét a szenátusi meghallgatáson

Hétfőn a szenátus jogi bizottságában megkezdődik a legfelsőbb bíróságba jelölt Amy Coney Barrett meghallgatása. A 48 éves, mélyen hívő katolikus bírónő előzetesen kiadott nyitó nyilatkozata megerősíti, amit jelölésének bejelentésekor a Fehér Ház kertjében is mondott: a politikai döntések és értékítéletek meghozatala a politikai ágak – a kormányzat és a törvényhozás – dolga, nem a bíróságoké. Liberális oldalon attól félnek, hogy megválasztása esetén a jobbra billenő legfelsőbb bíróság fellépne a megfizethető egészségügyi ellátásról szóló törvénnyel szemben, illetve korlátozná az abortuszhoz való jogot.  

Nem tartják el szülei a 41 éves férfit, beperelte őket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.11. 19:39
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Alighanem az évszázad legröhejesebb jogi ügyét hozta össze.
Elutasította egy brit bíróság azt a keresetet, amelyet egy londoni férfi indított saját szülei ellen – szemlézi a brit sajtóbeszámolókat a 24.hu. A bíróságon csak FS monogrammal azonosított férfi az ügyben döntő bíró szerint „példátlan” és „nagyon szokatlan” dolgot kért, aminek nincsen semmi jogi alapja. A tényállás szerint a jogász végzettségű csemete egy, a szülei tulajdonában álló londoni lakásban él, aminek rezsijét a Dubajban élő, nagyon gazdagként jellemzett szülei fizettek. Viszonyuk azonban nemrég megromlott, emiatt alaposan megvágták a gyereküknek juttatott apanázst. 
A férfi két törvényre hivatkozva akarta elérni, hogy a bíróság kötelezze szüleit a további anyagi támogatásra, de a bíró szerint a kérdéses jogszabályok nem alkalmazhatóak az esetében, mert azok kiskorú gyerekekre vonatkoznak, nem felnőttekre.

A bíró úgy látja, egyértelműek a törvények és nem lehetséges az, amit a férfi keresetében megjelölt.   A férfinak egyébként modern történelemből és adójogból van diplomája.