Előfizetés

Kigyulladt a Kilimandzsáró

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.12. 13:12

Fotó: CARL DE SOUZA,- / AFP
A hegy lába és csúcsa között nagyjából félúton keletkezett tűz oltását nehezíti a nagy magasság.
Tűz ütött ki Afrika legmagasabb hegyén, a tanzániai Kilimandzsárón, amelyet évente mintegy 50 ezer turista keres fel. A tanzániai nemzeti parkok igazgatóságának (TANAPA) közleménye szerint a nagyjából félúton, a csaknem 6000 méter magas hegy lába és csúcsa között vasárnap keletkezett tűz oltását nehezíti a nagy magasság. 
A tűzvészről vasárnap közzétettek egy fotót is, amelyen vöröslő lángok és füstfelhők láthatók. A The Citizen című helyi lap szerint a tűz szabad szemmel is látható a hegy lábánál fekvő településekről, amelyeknek lakosai a tűzoltókkal vállvetve próbálják eloltani a lángokat.
A károk mértéke egyelőre nem ismert.
Az 5895 méteres Kilimandzsáró a világ legmagasabb, önmagában álló (vulkanikus eredetű) hegycsúcsa.

65 órás demonstrációval üzen Orbánnak a Greenpeace

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.12. 11:58

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Tudósok, művészek és klímaaktivisták arra kérik a miniszterelnököt: ne blokkolja az uniós klímacél elfogadását az Európai Tanács csütörtökön kezdődő ülésén.
Hétfőtől szerda éjfélig demonstrál a Greenpeace tudósokkal, művészekkel, környezetvédőkkel a Karmelita kolostornál. Kiállásukkal Orbán Viktornak üzennek: kifogások helyett érdemi klímavédelmi lépéseket várnak a kormányfőtől és azt, hogy az Európai Tanács csütörtökön kezdődő ülésén ezúttal ne blokkolja, hanem támogassa egy ambiciózus uniós klímacél mihamarabbi elfogadását.
„Régóta tudjuk, hogy veszély fenyeget, régóta tudjuk, hogy mit kellene tenni, és azt is tudjuk, hogy a halogatással csak a kockázatokat és a költségeket növeljük” – hívta fel a figyelmet a klíma- és ökológiai válsághelyzet súlyosságára Áder János köztársasági elnök az ENSZ szeptember 23-án tartott közgyűlésén. A környezetvédelmi szervezet szerint itt az idő, hogy az EU és a világ vezetői komolyan vegyék a klímaválság fenyegetését, és meghozzák azokat a döntéseket, amelyek esélyt adnak az emberi civilizáció túlélésére.
Európa állam- és kormányfői október 15-16-án tárgyalnak az új uniós kibocsátáscsökkentési célszámokról az Európai Tanács ülésén. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli. A döntés tétje a Párizsi Klímaegyezmény: most kell lefordítanunk a vállalásokat konkrét tettekre. Azaz, hogy miként csökkentjük a üvegházhatásúgáz-kibocsátásunkat úgy, hogy a globális felmelegedést a kritikus másfél fok alatt tudjuk tartani. A tudomány álláspontja egyértelmű a kérdésben: 
ahhoz, hogy elkerüljük az ökológiai- és klímaválság legkatasztrofálisabb hatásait, 2030-ig legalább 65 százalékkal kell csökkentenünk a szén-dioxid-kibocsátásunkat Európában az 1990-es szinthez képest.

Ezért is tart 65 órán át a Greenpeace demonstrációja Budapesten, a miniszterelnöki iroda épülete előtt, a Karmelita kolostornál. A demonstrációban résztvevők arra hívják fel a figyelmet: a tudományos iránymutatást követő bátor, ambiciózus klímavédelmi kiállást várnak a magyar kormányfőtől hazai és uniós szinten is. 
„2020-ban nem vesztegethetjük tovább az időt, nem ismétlődhet meg még egyszer, hogy a magyar kormányfő blokkolja az uniós klímamegállapodás létrejöttét, mint azt tette tavaly nyáron. Most olyan vezetőkre van szükség, akik kifogások helyett megoldásokat keresnek, és mindent megtesznek azért, hogy hatékonyan és a lehető leggyorsabban csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátásainkat. Olyan vizsga előtt áll az emberiség, amelynek csak egyszer lehet nekifutni, és nem bukhatunk meg rajta” – figyelmeztetett Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse. 
„Egy ideje szinte már csak azon gondolkodom, hogy miként tudjuk ezt a bolygót megmenteni önmagunktól. Mitőlünk, akik mindent megkapunk, és mindent el is veszünk tőle. Sokáig azt gondoltuk, ez egy kiapadhatatlan kincsesláda, de egyre szorongatóbb a felismerés: ez a kincsesláda hamarosan kiürülhet. És az emberiség, amely kreativitással és tehetséggel olyan elképzelhetetlen dolgokat hozott létre, most mégsem cselekszik. Tudom, hogy a politikai és gazdasági döntéshozóinknak millió féle akaratot kell összehangolniuk, de kérem őket, a döntéseiknél sorra vett sok szempont között az, hogy az 'otthonunkra' őrületes módon kéne vigyáznunk, legyen az őt megillető helyen: legfelül” – nyilatkozta a demonstrációt megnyitó Udvaros Dorottya
„Nem csak klímaválságot, hanem ökológiai válságot is előidéztünk. Nincs kire mutogatnunk: ez itt, nálunk is történik. Az álmegoldások, a tüneti kezelés helyett a problémák gyökerével kell foglalkoznunk. Egy olyan társadalmi-gazdasági rendszerre van szükségünk, amely a kényszeres növekedés hajszolása helyett a valódi szükségleteink kielégítését biztosítja, amely a fokozódó központosítás helyett nagyobb önrendelkezést ad a helyi közösségeknek, és a természeti értékek felélése helyett azok megőrzését szolgálja. A tudomány üzenete egyértelmű: példátlan a pusztítás, amit okozunk, és mélyreható változásra van szükség, hogy megelőzzük a további katasztrófákat. Nem halogathatunk tovább, hiszen már most késésben vagyunk” – tette hozzá Pribéli Levente, a Fridays for Future Magyarország aktivistája.
A Greenpeace  levélküldő kampányában továbbra is bárki üzenhet Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy vegye komolyan a klímavédelmet. A környezetvédő szervezet most sok ezer, a jövőjéért aggódó állampolgárral együtt azt várja a magyar kormányfőtől: az Európai Tanács ülésén támogassa a lehető legambiciózusabb klímacélt.   

Résztvevők időbeosztása

HÉTFŐ: 09.30-10.00 - Udvaros Dorottya, színésznő 10.00-10.30 - Földes Eszter, színésznő 11.30-12.00 - Hernádi Judit, színésznő 13.45-14.00 - Básti Juli, színésznő 14.00-15.00 - Für Anikó, színésznő, az Örkény István Színház zöld nagykövete 15.00-16.00 - Papp Endre, a „Jövő nézőiért – Zöld Színház Projekt” vezetője 18.00-19.00 - Dr. Bartholy Judit, klímatudós, egyetemi tanár 19.00-20.00 - Dr. Kőváry Zoltán, klinikai pszichológus, klímaszorongás-kutató 22.00-23.00 - Pelsőczy Réka, színésznő, a Katona József Színház zöld nagykövete KEDD: 10.00-11.00 - Lányi András, író, filozófus SZERDA: 05.00-06.00 - Kardos-Horváth János, zenész, Kaukázus 09.00-10.00 - Dr. Munkácsy Béla, földtudományok doktora, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék 11.00-12.00 - Bojár Iván András, művészettörténész, építészkritikus, író, 10 millió Fa mozgalom 17.00-18.00 - Molnár Áron, színész, aktivista, a noÁr formáció alapítója

Két új víziegérfajt fedeztek fel a Kongó-medencében

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.12. 09:54
Colomys lumumbai
Fotó: VELIZAR SIMEONOVSKI / FIELD MUSEUM
A kenguruszerű rágcsálók egy ritka, már valószínűleg kihalt emlős legközelebbi rokonai.
Amerikai kutatók, akik szerint a rágcsálók a valaha élt egyik legritkább, mára valószínűleg kihalt emlős legközelebbi élő rokonai. A chicagói Field Múzeum kutatói két egérnemre összpontosítottak: a Nilopegamysra és a Colomysra – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A Nilopegamys, amelynek neve a Nílus forrásától származó egeret jelent, mindössze egyetlen, 1927-ben talált példány alapján ismert. A ma már kihaltnak vélt Nilopegamysnak ez a példánya, amelyet egy etiópiai patakban fogtak be, ma a múzeum gyűjteményének része. 
A Colomys nemzetség képviselői, amelyekre nehéz rábukkanni, a Kongó-medencében és az afrikai kontinens nyugati részén honosak. A Colomys név nagyjából gázlóegeret jelent, ami a rágcsáló megnyúlt lábaira utal, amelyekkel átgázol a sekély patakokon, amikor vízirovarokra vadászik. 
Kerbis Peterhans, a tanulmány egyik szerzője szerint ezek a kenguruszerű egerek a bajuszukat a vízfelszínre helyezve érzékelik a zsákmány mozgását. Szokatlanul nagy aggyal rendelkeznek, hogy feldolgozhassák a bajszuk révén érzékelt információkat. A szakemberek szerint ezeknek az egereknek vastag, dús, meleg és vízlepergető bundájuk van, amelyet hófehér has koronáz.
Az állatok fizikai tulajdonságait és DNS-ét összevetve a kutatók két új fajt azonosítottak a Colomys nemen belül. Ezek a Colomys lumumbai és a C. wologizi nevet kapták. A szakembereknek ezen kívül sikerült DNS-t kinyerniük a 93 éves Nilopegamys példányból. Az eredmények szerint a Nilopegamysnak a Colomys nem képviselői a legközelebbi élő rokonai. "Ezeknek az új fajoknak az elnevezése azon globális erőfeszítés része, amelynek célja, hogy feltérképezzük az afrikai esőerdők biológiai sokféleségét és behatároljuk a leginkább védelemre szoruló térségeket" – mutattak rá a kutatók, akik a Zoological Journal of the Linnean Society című folyóiratban publikálták az eredményeiket.