Előfizetés

Volt egyházi vezetők felelhetnek gyermekek megerőszakolásáért

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.12. 22:02
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kiskorúakkal szembeni szexuális visszaélés miatt kezdődött per a vatikáni bíróságon.
Egy jelenlegi papnak, Gabriele Martinelli egykori szeminaristának, valamint Enrico Radice atyának, volt rektornak kellett hétfőn megjelennie vádlottként a vatikáni bíróságon. A megkezdődött per első tárgyalásán a Vatikánváros területén található gyermekkollégiumban történt szexuális visszaélések ügyét tárgyalták, zárt ajtók mögött. Ez az első alkalom, hogy a gyermekekkel szemben elkövetett visszaélés a Vatikán területén történt. Rendkívülinek számít, hogy a papokat érintő ügyet nem a hittani kongregáció, hanem a vatikáni bíróság tárgyalja. A pápai állam ügyészsége 2019-ben indított vizsgálatot a többek között az olasz sajtóban megjelent vádak alapján. Gabriele Martinellit kiskorúakkal szemben elkövetett szexuális erőszakkal vádolják, a tizenkét éven át rektor Radice atyát pedig az ügyek elhallgatásával.

A Szent Péter-bazilika ministránsai

A visszaélések a Szent X. Piusz pápáról elnevezett, úgynevezett élőszemináriumban történtek. Az intézmény 1965 óta a Vatikán területén működik, nem messze a Ferenc pápa lakhelyeként ismert Szent Márta háztól. A kollégiumot felső tagozatos általános iskolás és gimnazista fiúgyerekek számára hozták létre, akik papi szolgálatra készülnek.  A kollégium tagjai szoktak ministrálni például a Szent Péter-bazilikában bemutatott miséken. A vizsgált ügyek 2012 előtt történtek, amikor a most harminc éves Gabriele Martinelli az intézetben élt, először gyermekként, később szeminaristaként. Pappá 2017-ben szentelték fel. Az áldozatok tanúvallomása szerint a pap már intézeti gyerekként is szexuálisan visszaélt a kisebbekkel. Az intézet három egykori lakója is tanúvallomást tett a vádlottal szemben, közöttük egy lengyel fiú, aki 2009 és 2014 között élt a kollégiumban.

Szállodába vitt betegek, tombol a koronavírus-járvány Európában

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.12. 20:11
Kórházi kerítésen kívül rekedt, tesztelésre váró olaszok
Fotó: Andrea Mancini / NurPhoto via AFP
Megtelt kórházak, folyamatos egészségügyi intézkedések, szigorítások jellemzik a kontinens országainak védekezését.
Rómában megteltek a kórházak: az olasz főváros legnagyobb járványkórházából szállodákba viszik át a lélegeztetőgépet nem igénylő betegeket hétfőtől, miközben a kormány országos szigorításra készül, többek között a rokonok közötti találkozások korlátozásával is.    Kitehető a „teltház tábla” a fertőző betegségekre szakosodott római Spallanzani kórházban, megtelt az Umberto I római klinika is, valamint a nápolyi Cotugno kórház sem tud további fertőzetteket fogadni. Francesco Lo Foche az Umberto I immunológus professzora úgy magyarázta a koronavírus gyors terjedését az egészen nyár végéig majdnem teljesen megkímélt dél-olaszországi régiókban, hogy a tavasszal a Covid19-től elsőként sújtott északi tartományokkal ellentétben a déli lakosságban nem alakult ki antitest.  
„Dél-Olaszországban most élik át a járvány első nagy hullámát, de ott az egészségügy nem fogja bírni a terhelést, ellentétben a gazdagabb északival”

– jelentette ki Lo Foche.

Sergio Hariri, a milánói San Giuseppe kórház pneumatológiai osztályának orvosprofesszora szerint Olaszország eddig elkerülte a járvány újabb erőteljes hullámát, de a következő időszakban jelentős rosszabbodás várható. Az adatok szerint az utóbbi egy hét alatt a szűrt fertőzöttek napi száma megkétszereződött, megközelítve a hatezret. A halottak napi száma ismét megközelítette a harmincat, intenzív osztályra az egy hete regisztrált napi húsz helyett már harmincan kerülnek. A Giuseppe Conte vezette kormány legkésőbb keddre ígérte a tavaszihoz hasonló korlátozások bejelentését. Jelenleg a tartományokkal egyeztetnek, a régiók vezetői feltételként szabták, hogy a gazdasági élet nem állhat le ismét. Közben a Vatikán bejelentette, hogy hétfőn négy svájci gárdista lett fertőzött, ők karanténban vannak, továbbá három vatikáni alkalmazottal együtt. 

Brit kórházi készültség dilemmával

A koronavírus-betegek fogadására kialakított nagy-britanniai kórházak közül többet valószínűleg készenlétbe helyeznek a következő hetekben Észak-Angliában, ahol az országos átlagot jelentősen meghaladó ütemben növekszik a fertőzések száma – mondta hétfőn Jonathan Van-Tam tisztifőorvos-helyettes. Az utóbbi időszakban 12-17 ezer között mozog a Nagy-Britanniában tesztekkel kimutatott új koronavírus-fertőzések napi száma. Tavasszal naponta 15-20 ezer koronavírus-szűrésre volt lehetőség; a jelenlegi napi tesztelési kapacitás meghaladja a 300 ezret. Boris Johnson brit miniszterelnök hétfő délután a londoni alsóházban felszólalva elmondta, hogy szerdától háromfokozatú készültségi rendszer lép életbe Angliában. A kormányfő leszögezte:
„nem lehet ismét a tavaszihoz hasonló módon teljes zárlat alá helyezni a brit gazdaságot, de a koronavírus-járvány kórokozójának szabadjára engedése sem járható út”.

Boris Johnson brit kormányfő koronavírus-kezelési dilemmában
Fotó: WIktor Szymanowicz / NurPhoto via AFP

Vírusháború Romániában

Romániában a családorvosokat is bevonnák a járvány elleni küzdelembe a koronavírusos betegeket kezelő kórházakra nehezedő nyomás csökkentése érdekében. Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn elmondta: a tünetmentes fertőzöttek kezelése lenne a feladatuk.  Jelenleg a járványkórházakba irányítanak mindenkit, akinek pozitív lett a koronavírus-tesztje, ahol – az új karanténtörvény szerint – még a tünetmentes fertőzötteket is megfigyelés alatt tarthatják 48 órán keresztül. A családorvosok azonban aggályosnak tartják az elképzelést, arra hivatkozva, hogy nem rendelkeznek megfelelő védőfelszereléssel és fertőtleníthető járművekkel. Országos szervezetük a kormányfő egyik tanácsosának lemondását is követelte, amiért az illető egy tévéműsorban a háziorvosok helyzetét a háborúba küldött katonákéhoz hasonlította:
„Sajnos közülük is meghalnak néhányan”

– jegyezte meg.

Romániában két héten belül megduplázódott, az utóbbi héten pedig megközelítette a 20 ezret az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek száma. Az országban átlagosan 50 fertőzött veszti életét naponta, az ismert aktív fertőzöttek száma hétfőn megközelítette a 33 ezret. Közülük 9365-öt kezelnek kórházban, 628-at intenzív terápián.
A romániai fertőzések megduplázódása ellenére néhány napja az „orvosi diktatúra” ellen tüntettek Bukarestben
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP

Bekeményítő Horvátország, derűlátó Oroszország

Újabb szigorításokat tervez a horvát kormány a koronavírus-járvány megfékezése érdekében – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Davor Bozinovic belügyminiszter. A politikus kiemelte: a művészeti, kulturális és egyéb rendezvények, valamint a sportesemények, esküvők, temetések, vallási szertartások és kiállítások megtartásához mostantól engedélyt kell kérni, ha oda a szervezők több mint ötven embert várnak. Horvátországban és a vele szomszédos Szlovéniában is újra folyamatosan emelkedik a fertőzöttek száma.  Ugyancsak terjed a koronavírus Oroszországban, ahol az igazolt új koronavírusos fertőzöttek száma az elmúlt napon 13 592-vel 1 312 310-re emelkedett a hétfőn közzétett hivatalos adatok szerint. A napi növekmény második napja haladja meg a 13 ezret. Az aktív esetek száma 9674-gyel 265 353-ra nőtt. A halálos áldozatoké 125-tel 22 722-re, a felépülteké pedig 3793-mal 1 024 235-re emelkedett. Ezzel együtt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette: 
„az orosz egészségügyi rendszer lehetővé teszi, hogy a Covid-19 járvány terjedésének jelenlegi üteme mellett ne kelljen visszatérni a teljes karanténhoz”.

Oroszország a negyedik helyen áll a világon a kimutatott koronavírus-fertőzöttek (1,3 millió) számát tekintve az Egyesült Államok (7,8 millió), India (7,1 millió) és Brazília (5,1 millió) után.

Széll Tamás újra a Bocuse d'Or Europe zsűrijében

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.12. 20:00
Széll Tamás 2017-ben a Bocuse d'Or világdöntőjének negyedik helyezettje lett
Fotó: Robert Szaniszlo / NurPhoto via AFP
A 2016-os győztes séf e hét csütörtökön és pénteken Tallinban értékeli az ételeket a világ legrangosabb szakácsversenyén.
Széll Tamás séf is részt vesz az idei Bocuse d'Or Europe zsűrijében; a világ legrangosabb gasztronómiai szakácsversenyének európai döntőjét csütörtökön és pénteken rendezik meg az észtországi Tallinnban. Széll Tamás versenyzőként 2016-ban megnyerte a Bocuse d'Or Europe akkor éppen Budapesten megrendezett kontinentális döntőjét, majd a 2017-es lyoni világdöntőben a 4. helyezést és a legjobb húsétel különdíját szerezte meg. A már több budapesti étterem konyhájával is Michelin-csillagot kiérdemelt magyar séfet a következő évben a Bocuse d'Or Europe zsűrielnökének hívták meg, 2019-ben pedig a világdöntő zsűrijében is helyet kapott.      – Sajnálatos, hogy az idei kétnapos versenyt a koronavírus-járvány miatt először el kellett halasztani májusról októberre, és az is, hogy most nézők nélkül lehet csak megrendezni az észt fővárosban – mondta hétfőn Széll Tamás.
2019 januárban Széll Tamás a Bocuse D'Or világdöntőjében zsűrizett
Fotó: Robert Szaniszlo / NurPhoto via AFP
Idén a koronavírus-járvány miatt mindkét napon nyolc-nyolc nemzet versenyez; a Magyarországot képviselő Veres István, a Babel étterem volt séfje a pénteki mezőnyben indul. A kontinensdöntőn minden indulónak két ételt kell elkészítenie: az idei húsos téma az észt fürj lesz, a tányéron tálalt fogás alapanyaga pedig a Dél-Észtországban tenyésztett afrikai harcsa. Európából ezúttal tíz csapat juthat tovább a 2021-es lyoni világdöntőbe, amelyet rendhagyó módon júniusban rendeznek majd meg.