Előfizetés

Megközelíti a Vénuszt egy űrszonda

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.13. 18:55

Fotó: EADS Astrium / AFP
A Földhöz legközelebb lévő bolygó lefékezi és módosítja a BepiColombo Merkúr felé vezető pályáját.
A Vénusz felé közelít a Merkúrhoz tartó európai-japán űrszonda. Csütörtökön tízezer kilométeres közelségbe kerül a Földhöz legközelebbi bolygóhoz, amely lefékezi a szondát és módosítja a Merkúr felé vezető pályáját. Közép-európai idő szerint hajnali 5 óra 58 perckor kerül a legközelebb a Vénuszhoz a több mint egymilliárd eurós BepiColombo. "Ez egy különleges manőver, de olyan sok hely van és olyan jól ki van számítva, hogy nem aggódunk" – mondta Simon Plum, az Európai Űrügynökség (ESA) műholdirányító központjának (Esoc) munkatársa.
Hasonló manővert hajtott végre a BepiColombo áprilisban, amikor a szonda 12 700 kilométeres közelségben haladt el a Föld mellett, hogy a bolygó gravitációs erejét kihasználva kissé módosítson a Naprendszer középpontja felé vezető pályáján.
A Naprendszer legkisebb és leggyorsabb bolygója, a Merkúr felé tartó útján a mintegy négy tonna tömegű, négy részből álló űreszköz jövő augusztusban még egyszer megközelíti a Vénuszt, akkor 550 kilométeres távolságban, majd összesen hatszor repül el a Merkúr mellett, mielőtt 2025-ben rááll végleges pályájára. Addigra a 2018-ban indult űrszonda már kilencmilliárd kilométert fog megtenni. 
A koronavírus-járvány miatt a központban dolgozók száma korlátozott, de teljességgel elegendő. A csütörtöki manőverben nagy szerep jut a kutatóknak, a szonda fedélzetén lévő tizenegy műszerből hét a Vénuszról fog adatokat gyűjteni. A Földdel szomszédos bolygó a figyelem középpontjába került, amikor szeptemberben légkörében foszfint fedeztek fel, amely akár élet jelenlétére is utalhat.
A misszió a Merkúrt megcélzó első európai űrprojekt. A BepiColombo tulajdonképpen két űrszonda - egy európai és egy japán fejlesztésű -, amelyet egy közös platform segítségével juttatnak el a bolygóra. Amikor a platform 2025-ben a Merkúr mágneses mezője körüli pályára áll, az űrszondák megkezdik munkájukat: az európai szonda a felszínhez közel repül majd és igyekszik felmérni annak összetételét, a japán szonda társánál magasabb pályára áll és a bolygó mágneses terét, illetve ritka légkörét vizsgálja majd.
Az ESA és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek. Többek között a Planetary Ion Camera (PICAM) elnevezésű iontömeg-spektrométer projektben volt szerepük, amely fényképezőgépként működik a töltött részecskék számára, hogy tanulmányozza a felszíni ionizációs folyamatok láncolatát. Az eszközt működtető alacsony feszültségű tápegységet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették, ahogy a BepiColombo szimuláló környezetét is.
A Merkúrt eddig csak két NASA űrszondának, a Mariner10-nek és a Messengernek sikerült megközelítenie.

Felvették, ahogy egy fekete lyuk spagettiként felszippant egy csillagot

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.13. 17:53

Fotó: European Southern Observatory
A 215 millió fényévnyire lévő csillag túl közel került a fekete lyukhoz, amelynek gravitációs ereje vékony "csíkokra" metélte az égitestet.
Egy csillag "spagettifikációját", vagyis egy fekete lyuk általi felfalásának utolsó pillanatait sikerült rögzítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak. A világ több pontján lévő teleszkópok segítségével észlelték a ritka fényrobbanást, amelyet a szupernagy tömegű fekete lyuk által elnyelt csillag bocsátott ki. Ez az árapályerő általi szétszakítás (TDE) okozta fellobbanás a legközelebbi ilyen fényjelenség, amelyet eddig észleltek: a Földtől mindössze 215 millió fényévnyire történt.
Amikor egy csillag túl közel halad el egy fekete lyuk mellett, az abból ható szélsőségesen nagy gravitációs erő a csillagot vékony anyagáramlatokká nyújtja - ez a spagettifikáció. A folyamat közben az anyag belehullik a fekete lyukba, fényes energialobbanást idézve elő, amelyet a csillagászok képesek észlelni. 
A TDE események nagyon ritkák és nem könnyű a tanulmányozásuk, mivel általában por- és törmelékfelhő homályosítja el őket. A Birminghami Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport azért volt képes ennek az eseménynek a példa nélküli részletességgel történő tanulmányozására, mert rövid idővel azt követően észlelték, hogy a csillagot szétszakította a fekete lyuk – olvasható az egyetem közleményében.
 Az AT2019qiz nevű fénylobbanást az Európai Déli Obszervatóriumhoz tartozó VLT (Very Large Telescope) és a NTT (Új Technológia Teleszkóp - New Technology Telescope), a Las Cumbres Observatory globális teleszkóphálózat és a Swift amerikai csillagászati műhold segítségével egy több mint hat hónapos időszakban vizsgálták, amely idő alatt folyamatosan fényesedett, majd elhalványult. A kutatás eredményeit a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban mutatták be.
A jelenség szinte azonnali és átfogó megfigyelése ultraibolya, optikai, röntgen- és rádiósugárzásban először tárta fel csillagból kiáramló anyag és az elnyelésekor kibocsátott fényes lobbanás közötti kapcsolatot. "A megfigyelés kimutatta, hogy a csillag nagyjából a Naphoz hasonló tömegének a felét elveszítette a fekete lyuk miatt, amely több mint egymilliószor nagyobb tömegű" – idézte Matt Nichollt, a Birminghami Egyetem munkatársát, a tanulmány vezető szerzőjét az EurekAlert tudományos hírportál.
A kutatás segít jobban megérteni a szupernagy tömegű fekete lyukakat és azt, hogyan viselkedik az anyag a körülöttük lévő szélsőséges gravitációjú környezetben.

Trombózishoz is vezethet a home office mozdulatlansága

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.13. 13:13

Fotó: BURGER / Phanie / AFP
A magyarok fele naponta több mint 8 órát ül, kétharmaduk napi 10 percet sem mozog.
A trombózis kialakulásának hajlamosító tényezői közé tartozik a családi előfordulás, az öröklődés, a hormonális fogamzásgátlók szedése, a műtét utáni és az egyéb hosszú ideig tartó mozgásszegény állapotok, valamint a dohányzás. Ezen kívül számos belgyógyászati betegség fokozza a rizikót. Orvosi esetleírásokból tudni, hogy az elmúlt két évtizedben a serdülőkorúak körében nőtt a vénás tromboembólia aránya, ami összefüggésbe hozható az elhízással. Ehhez az is hozzájárul, hogy a serdülők és a fiatal felnőttek életmódjára egyre nagyobb hatással vannak az online játékok, ami növeli a képernyő előtt töltött időt, így nem ritka az extrém hosszú mozdulatlanság sem.
A magyarok körülbelül fele 8-10-12 órát ül vagy áll egy helyben a munkája során, több mint 60 százalékuk még napi 10 percet sem sportol. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerinti, heti legalább 150 perc fizikai aktivitás a magyar lakosság mindössze nyolcadára lehet jellemző. Ez derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet a Trombózis- és Hematológiai Központ készített, és az október 13-i trombózis világnap alkalmából hozott nyilvánosságra, hogy felhívja a figyelmet a véralvadási zavar veszélyeire és a trombózist megelőző életmódváltásra. 
A vizsgálatból kiderül, hogy az életvitel és a trombózisveszély közötti összefüggést ugyan sokan ismerik, a rizikószűrési lehetőségekről már kevesebben tudnak. A válaszadók többsége tisztában van azzal, hogy a megelőzésben fontos szerepe lenne a rendszeres testmozgásnak és az egészséges étkezésnek, de életmódjuk ezt a tudatosságot már nem tükrözi. Munkavégzés közben sokan hajlamosak a saját egészségüket háttérbe szorítani, amit most a világjárvány miatti munkaerőpiaci trendek még jobban felerősítenek.
A legutóbb publikált európai egészségfelmérés szerint a passzivitás a nőket nagyobb mértékben jellemzi, mint a férfiakat, míg a tényleges fizikai megerőltetést jelentő munkavégzés csak az emberek minimális hányadát érinti. A vizsgálat szerint a kifejezetten sport jellegű testmozgás ritka és a tartalmát tekintve is szegényes. A felnőtt népesség harmada végez legalább heti rendszerességgel valamilyen sporttevékenységet. A korcsoportok mentén előre haladva egyre csökken a sportolók aránya: a 65 évnél idősebbek közül csak minden hetedik mozog rendszeresen. A magyarok körülbelül felénél a gyaloglással töltött idő egy átlagos napon nem haladja meg a fél órát. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerinti szintnek mindössze a férfiak 15, a nők 10 százaléka tesz eleget.
A megkérdezett nők kétharmada szed fogamzásgátló gyógyszert és 78 százalékuk tisztában van azzal, hogy a hormontartalmú szer hozzájárulhat a vérrögképződéshez. Ezért fontos például az első fogamzásgátló tabletta használata előtti laborvizsgálatok elvégzése, amelynek segítségével kiszűrhetőek a trombotikus szövődmények. A megkérdezettek 55 százaléka tekinti trombózis szempontjából kockázatos csoportnak az élsportolókat. Viszont arról már mindössze a válaszadók negyede hallott, hogy egy sportkarrierre készülő fiatalnak érdemes trombózis rizikó vizsgálatot végeznie. A mai technikákkal ugyanis már korán ki lehet mutatni a trombózis örökletes hajlamát, aminek idejében történő felismerése főleg a sportolóknál lenne fontos. Ennek ellenére a magyarok csupán 3 százaléka jár rizikófelmérő vizsgálatokra.
A családi kórtörténetben előforduló trombózis kockázati jellegével a megkérdezettek közel kétharmada van tisztában. Ugyanez mondható el a trombózis kialakulásának helyéről is, és a sikeres kezelés utáni kiújulás kockázatának ismereteiről is. Nincs szignifikáns különbség a nők és a férfiak ismeretei között, kivéve a családi kórtörténet hatását, ahol a nők ismeretei messze meghaladják a férfiakét. Az olyan speciális, kifejezetten a trombózissal kapcsolatba hozható gyakorlat, mint a rendszeres hideg, meleg váltózuhany, finn szauna már kevésbé ismert, mindössze a válaszadók 42 százaléka ismeri ennek jótékony hatásait. 
A kutatás eredményeit összefoglaló közleményben hangsúlyozták, egy mélyvénás trombózis kezelése sokkal nagyobb fizikai és lelki energiát von el, mint amennyit az egészséges életmódba kellene fektetni. A kezelés ellenére a mélyvénás trombózisban szenvedő betegek körülbelül 10-20 százalékánál súlyos poszttrombotikus szindróma alakul ki, ami rontja az életminőséget, és csökkenti a járás és a munkavégzés képességét. A legsúlyosabb esetekben a betegeknél vénás fekélyek alakulhatnak ki, amelyek lassan javulnak, vagy egyáltalán nem is gyógyulnak, ezért költségesek az egészségügyi rendszer számára. A betegséget követő maradandó lelki teher, egy újabb trombózistól való szorongás megfelelő segítség hiányában poszttraumás stressz betegséggé is képes fokozódni.
A trombózis kialakulása soktényezős folyamat, de 
a megfelelő mozgás, az elegendő folyadék fogyasztása, a kiegyensúlyozott étkezés, a megfelelő stresszmenedzsment és a dohányzás elhagyása

jelentősen csökkenti a betegség előfordulását. A mozdulatlanság, az extrém hosszú ülő- és állómunka, a mozgásszegény életmód kifejezetten veszélyes lehet a trombózis szempontjából. A magyarok magas elhízottsági aránya is fokozza a rizikót. Most, amikor nemcsak a szociális távolságtartás, hanem az időjárás is egyre inkább a négy fal közé kényszerít, fontos, hogy 
a home office-os munkavégzést törjük meg mozgással.

Gyakran mozgassuk át a végtagjainkat és ügyeljünk arra, hogy ne üljünk sokáig keresztbe tett lábbal, tartsuk inkább a földön a talpainkat.
2013-ban a Trombózis és Haemostasis Nemzetközi Társasága (ISTH) október 13-át a trombózis világnapjává nyilvánította, ezzel is tisztelegve Rudolf Virchow (1821–1902) trombózis-úttörő munkássága előtt.