Előfizetés

Újabb Covid-19 elleni szer klinikai tesztelését függesztették fel

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.14. 07:35
Indokolt felfüggesztés: még nem ismerik a kísérleti gyógyszer veszélyeit
Fotó: FREDERICK FLORIN /
Veszélyesek lehetnek az emberre a kísérleti gyógyszerek és vakcinák.
Újabb amerikai gyógyszergyártó, az Eli Lilly függesztette fel kedden a koronavírus okozta Covid-19 kísérleti kezelésének klinikai tesztelését. Közleményében a cég szóvivője leszögezte: 
„a kísérleti kezelés klinikai vizsgálatait felügyelő független bizottság elővigyázatosságból azt javasolta, hogy egyelőre ne kérjenek fel újabb pácienseket, szüneteltessék a klinikai kísérleteket”.

Az indianai székhelyű Eli Lilly egy ACTIV-3 nevű, Covid-19 kezelésére alkalmasnak vélt antitestkészítménnyel kísérletezett. Donald Trump amerikai elnököt nem ezzel, de hasonlóképpen egy amerikai gyógyszergyártó kísérleti antitest-készítményével is kezelték, miután megjelentek nála a Covid-19 tünetei. Az Eli Lilly a múlt héten nyújtotta be a készítménye forgalmazásához szükséges engedélyezési eljárásra a kérelmet az amerikai élelmiszer-, és gyógyszerfelügyelethez (FDA). Az FDA az engedélyezés előtt ellenőrzi a készítmény mellékhatásait és veszélyeit, és általában a biztonságosságát. Hétfőn a szintén amerikai Johnson and Johnson óriásvállalat koronavírus elleni vakcinájának tesztelését függesztették fel, egyelőre nyilvánosságra nem hozott egészségügyi problémákra hivatkozva. Hétfői közleményében a gyógyszergyár úgy fogalmazott:
„a tesztelés során az egyik kísérleti páciens ellentmondásosan reagált a gyógyszerre”.

Szeptemberben egyébként az Oxford Egyetemmel együttműködő brit AstraZeneca állította le a vakcinakísérleteit, mert a szer neurológiai problémákat okozott az egyik kezeltnél.

Összeütközött az afgán légierő két helikoptere, tizenöt ember meghalt

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.14. 07:23
Illusztráció
Fotó: Horst Galuschka / AFP
Egyelőre nem tudni, mi okozta a balesetet.
Összeütközött az afgán légierő két helikoptere a dél-afganisztáni Hilmend tartományban, a balesetben legalább 15 ember vesztette életét – közölte szerda reggel a Tolo News afgán hírportál. Az eset kedd éjfél körül történt a tartományi székhelytől, Laskagáhtól délnyugatra. Mindkét helikopter az afgán biztonsági erők fegyvereseit szállította. Más részletek egyelőre nem ismertek, nem tudni azt sem, hogy mi okozta a balesetet. Szeptember 24-én műszaki hiba miatt zuhant le egy afgán harci helikopter az északi Baglán tartományban, két pilótája életét vesztette. Hilmend tartományban heves harcok dúlnak a kormányerők és a tálib lázadók között. Becslések szerint mintegy 35 ezer ember menekült el emiatt onnan az elmúlt napokban.

Megnyitották a kísértetvárost

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.14. 07:20
Coastline of abandoned town of Maras reopens for public use
Fotó: Gokhan Yilmaz / 2020 Anadolu Agency
A törökök teljesen átépítenék Varósziát, a sziget egyik legszebb részét. A település zárlatát az ENSZ határozatát felrúgva oldották fel török katonák jelenlétében.
Túlzás lenne azt állítani, hogy az európai hírközlő eszközöket lázba hozta volna az Észak-ciprusi Török Köztársaságban vasárnap lebonyolított elnökválasztás első fordulója, ami érthető, hiszen az „országot” kizárólag Törökország ismeri el. Korábban Banglades és Pakisztán függetlennek tekintette ugyan, de nemzetközi nyomásra 1983-ban visszavonták a nyilatkozatot. Törökország nagy szövetségese Azerbajdzsán, valamint Gambia is tett egy óvatos utalást az elismerésre, ám a kérdés mindkét állam esetében függőben maradt. Az utóbbi években azonban már az anyaországgal sem volt felhőtlen a köztársaság viszonya, Mustafa Akinci elnök többször bírálta Recep Tayyip Erdogan török államfőt mondván, Ankara túlzottan is beleszól országa ügyeibe. Akinci, aki támogatná a két Ciprus egyesítését egy szövetségi állam keretein belül,
múlt pénteken pedig egyenesen azzal vádolta Törökországot, hogy a voksolást is befolyásolni akarja.

Mint mondta, egyesek azzal a „jótanáccsal” keresték meg, jobban teszi, ha visszalép az elnökjelöltségtől, s jutott némi fenyegetés családjának is. Mégsem gondolta meg magát. Ám a drámai bejelentés ellenére az Erdogan által támogatott jobboldali Ersin Tatar miniszterelnök végzett az élen 32,4 százalékkal, a hivatalban lévő baloldali elnök Akinci 29,8 százalékra tett szert. A mérleg nyelve a harmadik helyen végzett Tufan Erhüman egykori kormányfő lesz a második fordulóban, aki 21,7 százalékot kapott. Mivel nagy valószínűség szerint a hivatalban lévő elnököt támogatja majd, így a második körben Akinci az esélyesebb. 
Turkish Cypriot Leader Mustafa Akinci in Germany
Fotó: ABDULHAMID HOSBAS / 2019 Anadolu Agency
Tatar – Akincival szemben – a kétállami megoldást támogatja és azon törökök nagy érdekvédőjének tartja magát, akik az utóbbi évtizedben Törökországból érkeztek ide, s telepedtek le. Némi feszültség is kialakult az itt élők és az új lakók között. A kampány finisében az Ankarával igen szoros kapcsolatokra törekvő nacionalista Tatar olyan lépést tett múlt csütörtökön Erdogan hathatós támogatásával, ami nem csak Ciprus görög részén, hanem Athénban is hatalmas felháborodást keltett: megnyitotta a híres üdülőváros, Varószia egy részét, amely a Csernobilhoz közeli kísértetvároshoz, Pripjatyhoz hasonlítható. Pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1984-es határozata szerint minden olyan kísérlet, amely Varószia betelepítésére irányul, nemzetközi jogba ütközik. A világszervezet az utóbbi évtizedekben többször kezdeményezte, hogy Varósziában az ENSZ-nek alárendelt városvezetést hozzanak létre, ezt azonban Törökország következetesen elutasította. Így Ciprus egyik legszebb része az enyészetté vált Miután múlt héten Tatar katonák jelenlétében megnyitotta a helyiek számára a partszakasz egy részét, Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök figyelmeztetett arra, ez elfogadhatatlan számukra, hiszen megsértette a világszervezet határozatát. Görögország mellett az Európai Unió és az ENSZ is tiltakozott. A lépés Recep Rayyip Erdogan már sokadik nemzetközi provokációja volt.

Erdogant nem érdekli a tiltakozás

A török elnököt természetesen hidegen hagyták a nemzetközi tiltakozások, szerinte semmi kivetnivaló sincs a lépésben, mert a település török részen található. Hangzatos megfogalmazása szerint az Észak-ciprusi Török Köztársaság „átvágja az embargók láncolatát”, ezáltal „gazdagabbá és erősebbé válik”. Állítólag már török ingatlanfejlesztők is megjelentek a településen, ami azt jelzi, hogy Erdogan, az általa támogatott Tatar közvetítésével, teljesen birtokba akarja venni a települést. A Famaguszta szélén, a sziget keleti részén található városrész a török csapatok 1974-es bevonulása óta lezárt katonai területnek minősül. Akkori megszállásakor a görög lakosság csapot-papot otthagyva menekült a délebbi területekre. Voltak, akik a lábosban melegedő ételt is a rezsón hagyták. Varósziát 1956-ban görög bevándorlók hívták életre, 1973-ban 32 ezren éltek itt. A hatvanas években igazi turistaparadcsomnak számított, hatalmas szállodákat emeltek a népszerű homokos tengerpart közelében, különleges adottságainak köszönhetően Ciprus Saint-Tropezének is nevezték. A turisták körében a helyi bevásárlónegyedek is kivételes népszerűségnek örvendtek. Egy sor világsztár fordult meg itt, köztük Richard Burton, Elizabeth Taylor, Brigitte Bardot. Vaszia Markidisz, akinek édesanyja nőtt fel a településen, a BBC-nek elmondta, aki akár egyszer is itt járt, az máig a legkellemesebb nosztalgikus emlékei között idézi fel az ott eltöltött időt. Évente 700 ezren látogattak el ide. Varószia ugyan valóban csodálatos település, Erdogan elnök azonban ismét bizonyította: számára semmi sem szent, a nemzetközi megállapodások sem.