Csütörtökön a Brexitről és a klímavédelmi lépésekről egyeztettek, pénteken az Európát térdre kényszerítő Covid-19 járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójukon. A vírus gyors terjedésének jeleként, nem sokkal a tanácskozás kezdete után Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök kénytelen volt elhagyni a termet és karanténba vonulni, miután kiderült, hogy egyik munkatársa pozitív tesztet produkált. Ugyanilyen okból maradt távol az eszmecserétől Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is, akit cseh kollégája, Andrej Babiš képviselt a csúcson. Mette Frederiksen dán miniszterelnök meg is jegyezte, hogy talán jobb lett volna videokonferenciát tartani.
Az uniós vezetők hosszú idő óta először vették napirendre a Brexitet, miután Boris Johnson brit kormányfő október 15-ikét jelölte meg a megállapodás határidejének. Bár az utóbbi napokban kedvező hírek érkeztek az álláspontok közeledéséről, az egyezségnek se híre, se hamva, és a tárgyalások kimenetele még mindig bizonytalan. Emmanuel Macron francia államfő a csúcsra érkezvén arról beszélt, hogy „bármi áron” nem lesz megállapodás az Egyesült Királysággal, Franciország pedig a hard, vagyis a megállapodás nélküli Brexitre való felkészülése végén tart. „Semmilyen körülmények között nem engedjük, hogy a francia halászok a brit kilépés áldozataivá váljanak” – utalt Macron a megegyezés útjában álló egyik legkomolyabb akadályra. Franciaország és hét másik parti ország ragaszkodik hosszútávú halászati jogainak fenntartásához a brit felségvizeken, míg a Csatorna túlpartján ezt jelentősen korlátoznák. Emellett a szabályozói környezet közelítéséről, illetve a vitarendezési mechanizmusról alkotott eltérő nézetek jelentik a kompromisszum fő gátját.
A csúcs résztvevői záróközleményükben aggodalommal vették tudomásul, hogy az EU-brit megbeszéléseken nem sikerült kellő előrehaladást elérni. Ezért felkérték Michel Barnier uniós főtárgyalót, hogy a következő hetekben folytassa a tárgyalásokat, az Egyesült Királyságot pedig felszólították, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a megegyezés érdekében. A vezetők elhatározták, hogy felgyorsítják a felkészülésüket minden lehetséges forgatókönyvre, beleértve a megállapodás nélküli Brexitet.
Az Európai Unió becsvágyó klímacéljainak teljesítéséről késő esti vacsorájukon tárgyaltak a huszonhetek. Most még csak vitatkoztak arról, tartható-e, és ha igen, hogyan a károsanyag-kibocsátás 55 százalékos csökkentése 2030-ig. A céllal nagyjából mindenki egyetért, de a vélemények jelentősen eltérnek a megvalósítás módjáról. Döntés a decemberi csúcstalálkozón várható.
A közös költségvetés nem szerepelt az ülés hivatalos napirendjén, de a várakozásoknak megfelelően David Sassoli európai parlamenti elnök előhozakodott vele. A büdzséről megállapodni hivatott társ-jogalkotók – az uniós képviselőtestület és a kormányok nevében eljáró EU Tanács – az elmúlt napokban kezdtek tárgyalásokat a bevételek és kiadások rendszeréről, és álláspontjuk egyelőre olyan messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Sassoli az állam- és kormányfők előtt elmondott beszédében megerősítette: az EP 39 milliárd euróval kívánja megfejelni a hétéves büdzsé keretösszegét, ami szerinte csekélység az elkölteni tervezett 1800 milliárdhoz képest. A tagállamoknak egyelőre semmi kedvük megnyitni a vitát a júliusban négy nap alatt összehozott büdzséről, és legfeljebb akkor fognak beavatkozni az EP-képviselők, diplomaták és miniszterek részvételével folyó tárgyalásokba, ha azok végképp zátonyra futnak.