Előfizetés

364,70 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.16. 08:34
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon péntek reggel: az euróhoz, a dollárhoz és a svájci frankhoz képest erősödött, míg a japán jennel szemben gyengült.
Az euró 364,70 forinton forgott reggel hét órakor, 12 fillérrel csökkent az árfolyama a csütörtök esti 364,82 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 311,71 forintról 311,63 forintra, a svájci franké pedig 340,92 forintról 340,56 forintra csúszott le.
A jent 2,9604 forinton jegyezték, míg csütörtök este 2,9579 forinton állt az árfolyam.
Az euró 1,1703 dolláron forgott péntek reggel, 0,03 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,01 százalékkal gyengült az euró, 1,0709 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9150 frankot adtak, 0,01 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest viszont 0,18 százalékkal gyengült a dollár, 105,25 jenen jegyezték péntek reggel.

Növeli a szakadékot, hogy a politika osztja a válságkezelés pénzeit – Interjú Bod Péter Ákossal

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.16. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A Covid-19 járvány okozta válság nem gazdasági eredetű, s ezért sokkal nagyobb bizonytalansággal, és társadalmi feszültséggel jár együtt – nyilatkozta Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár a Népszavának.
Meglehetősen nagy a bizonytalanság, hogy hova vezet a mostani válság. A tíz évvel ezelőtti kiszámíthatóbb volt? Minden válság bizonytalansággal jár, de a 2008-2009-es esemény pénzügyi természetű volt, amit hasonló eszközökkel jól-rosszul, de lehetett kezelni. Akkor bevált a szakértők várakozása, és valóban, a mély recesszióból, bár eltérő sebességgel és mértékben, de úgymond visszapattantak a gazdaságok. Ez az a bizonyos „V” képlet. Sok elemző és politikus most is erre számított még az év elején. Ma már komoly szakember erről nem beszél.  Mi ennek az oka? Nem kell járványügyi szakértőnek lenni ahhoz, hogy lássuk, a vírus egyelőre kitart. Az is egyértelmű, hogy a Kínában tavaly decemberben, Európában idén februárban, míg Magyarországon márciusban kibontakozó járvány, amit most az első hullámként emlegetünk, olyan társadalmi és gazdasági következményekkel járt, amelyek egy része vélhetően a járvány remélt kifulladásával sem múlik el.    Konkrétan? Például a távmunka, amely korábban leginkább csak néhány szakmában, illetve kiegészítő megoldásként volt jelen a gazdaságban, mostanra a mindennapok részévé vált. A hazai közoktatásban néhány nap alatt épült be az intézmények és családok gyakorlatába a digitális képzés. Az élet szinte minden területén elfogadottá vált az online értekezlet, általában is a táv-kapcsolattartás. Nincs szükség a nemzetközi cégeknél sem a kontinensek közötti utazgatásra. Bár ez rossz hír a repülőtársaságoknak, amelyek közül sok nem éri meg az év végét, velük ellentétben a Föld klímájának és az emberiség jelentős részének nem az.  Gazdasági értelemben ki, hogyan élheti túl ezt a válságot?  Ki így, ki úgy. Az internetes, informatikai szolgáltató cégek például köszönik szépen, jelenleg is jól teljesítenek. Elég csak a tőzsdére pillantani. Ezek az ágazatok gyakorlatilag nem érezték meg a Covid-19 válságot. Ellentétben a turizmussal, amelyik viszont a mélybe zuhant, és belátható időn belül nem is kapaszkodik vissza a járvány előtti szintre. Talán 2021-2022-re feltápászkodhat valamennyire, de a korábbi teljesítmény elérése még hosszú éveket vehet igénybe. Változás vár a feldolgozóipar nagy részére is, lásd az egyik húzóágazat, az autógyártás jelen állapotát és kilátásait.  Hogyan vészelte át eddig a magyar gazdaság a válságot, ha nem korai még ez a kijelentés?  A politikát és a nagyközönséget is sokkolta a bruttó hazai termék, a GDP második negyedévi 13,6 százalékos zuhanása. A meglepődést az is előidézhette, hogy az első negyedév kedvező gazdasági számai félrevezetőek voltak, a magyar gazdaság szolidan növekedett, miközben a francia, német, olasz csökkent. A Magyar Nemzeti Bank és eleinte a Pénzügyminisztérium közleményeiből azt lehetett kiolvasni, hogy nem is akkora a baj. Pedig csak néhány hét késéssel jött minálunk a nagy leállás. Aki azt gondolta, hogy Kelet-Közép-Európa, és benne Magyarország megússza a mély recessziót, az nagyot tévedett. De pánikra nem ok a második negyedéves adat, az első félév átlagát tekintve a „csak” 6,1 százalékos visszaesés nagyjából megfelel az európai átlagnak.    A jegybank és kormány szerint a válságból az egyik kivezető út, a beruházások növelése. Ez jó gyógymód lehet?  Örülök, hogy az MNB szeptember végi közleményei reális képet adnak a kialakult helyzetről, de ebben a kérdésben más a véleményem. Jegybanki és kormányzati nézetek szerint nagyvállalati és állami beruházások erőltetésével lendületet lehet adni a gazdaságnak. Fel kell viszont tenni a kérdést: vajon a beruházások csökkenése okozta a gazdaság lassulását? A kínálat vagy a kereslet visszaesése okozta a válság jelenségeket? Vagy pedig az általános bizonytalanság?  Ezekre a kérdésekre mi a válasz?  Van egy kínálati elem: a nemzetközi termelési láncok első negyedévi szakadása tény. Csakhogy az érintett cégek osztottak, szoroztak és irdatlan gyorsasággal átszervezték a beszállítói útvonalakat. Szükség esetén készleteket halmoznak fel, technológiát változtatnak. Eklatáns példa erre, hogy Amerika már a Kínával kirobbantott vámháború során rengeteg termék gyártását átvitte Mexikóba, amelyik ebből jócskán profitált. De jutott ezekből a falatokból Vietnámnak, sőt valamennyi még talán a mi térségünknek is. Vagyis nem az áru, illetve szolgáltatás kínálati oldalán kell keresni a jelenlegi válság fő okát, inkább a keresletnél. Megjegyzem, az MNB-nek ma igen korlátozottak a lehetőségei a növekedés ösztönzésére, nem kis részben az infláció nekilódulása és a tartósan gyengélkedő forint miatt. Értem, hogy szeretne a jegybank hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, de eszközeinek teljesítőképességét gyakorlatilag kimerítette. Akkor pedig marad a költségvetési élénkítés. Annak sem a nagyságrendje az elsődleges, bár az is fontos, hanem az összetétele. Az állam ne politikailag preferált célokra ossza a pénzt bőséggel, hanem a társadalmi kohézió fenntartására költsön. Ha ágazatonként eltérő ütemben is, de elindul a növekedés, akkor készen álljon a legfontosabb termelési tényező, az ember.    Miért gondolja, hogy a kereslet visszaesése a hangsúlyosabb?  Kezdjük ott, hogy a járvány miatt nagyon sokan veszítették el az állásukat. Hogy Magyarországon ez hány embert érint, az mindig is vita tárgya volt, mert a hazai statisztikai módszerek nem képesek elég életszerűen mérni azt, ami a munka világában zajlik. Ugyanis nem annyira a munkanélküliség nőtt nagyot 2020-ban, mint inkább az alulfoglalkoztatottság. Rengeteg vállalkozás jelenleg fél gőzzel működik. A nyolcórás foglalkoztatást sok helyen felváltotta a 6, vagy éppen a 4 órás munkaidő, s ezzel arányosan csökkent a jövedelem is. Jó néhány cég pedig csökkentett kapacitással is veszteséges, s egy ponton túl nem tudja fenntartani a működését.    Hova vezethet ez a folyamat?  Mint minden válságot követően, most is várható a piacon egy jelentős átrendeződés. Sokan a vesztes oldalra kerülnek, mások sokat nyernek a változásokon.    Kiket fenyeget leginkább a bukás?  Leginkább azokat a kis és közepes vállalkozásokat, amelyek nem rendelkeznek elegendő tőkével és nem állnak több lábon. Ez a szegmens a legsérülékenyebb. A nagy, tőkeerős cégek nyilván jobban és tovább bírják az ilyen nehéz időszakokat. Természetesen sok függ attól is, hogy egy vállalkozás milyen ágazatban tevékenykedik, és főként hogy mennyire képes alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.    És mivel járhat, ha egy szűk csoport marad nyertesként a porondon?  Itt van a buktatója annak, ha az állam mesterségesen ösztönzi a beruházásokat. Ha minden gazdasági szereplő nagyjából hasonló feltételekkel kap támogatást, az nem mélyíti a társadalom szövetének a válság miatti szakadását. Azonban a támogatás minálunk szelektív, amint azt Petschnig Mária Zita kimutatta elemzéseiben. A válságkezelő alap forrásainak kiosztásánál láthatóan a politika döntött, ezt bizonyítják az olyan költések, amelyeknek semmi köze a válságkezeléshez: sportklubok, stadionok, presztízsberuházások.    És kik maradtak, maradnak ki az osztogatásból?  Akik eddig is. A kormány tíz éve nem nyúlt a családi pótlékhoz, az álláskeresési segély ideje továbbra is a legrövidebb Európában, az önkormányzatok költségvetése szűkös. Hazánkban a szelektív állami pénzosztás nem mérsékli a társadalom szétszakadását, hanem éppen ellenkezőleg, tovább növeli a szakadékot a lent és a fent élők között. A kormány tavasz óta folytatott politikája nem segít abban, hogy a társadalom egésze tűrhető állapotban jusson túl a válságon.    A miniszterelnök történelmi nagyságrendűnek nevezte a válságkezelő programba belapátolt állítólag mintegy négyezer milliárd forintot. Mennyi volt ebben a friss pénz? Ez egy lényeges pont: mennyi a friss pénz aránya ebben az irdatlan nagy összegben, és mire megy el. A politikusi bejelentéseket némi fenntartással érdemes kezelni. Az nagyon jól hangzott, hogy ez a csomag a nemzeti össztermék 10-20 százalékára rúgott, de hamar kiderült, hogy a csomagnak számos eleme nem jelent friss pénzt, csak a költségvetési fejezetekben már szereplő összegeket mozgatta a kormány, illetve időbeli eltolásokkal operált. Így például a hiteltörlesztéseket az év végéig felfüggeszthetik az érintettek. Csakhogy ezek a törlesztések 2021-től ismét ketyegnek. A vállalkozások bértámogatása valóban többletpénz, de a konstrukció nehezen született meg, túl bonyolultra sikeredett. Viszonylag kevesen élhettek vele, de ez a támogatási elem is lejár.    A hivatalos propaganda tévedne, amikor sikeresnek véli ezeket a lépéseket?  Remélem, a döntéshozó nem hiszi el a saját derülátó szövegét, mert az nagy baj lenne. Mert ha igen, az azt jelentené, hogy álláshely-támogatásra már nem lát indokot a kormány. Márpedig sokan éppen attól tartanak, hogy az őszi második hullámot jó néhány cég, amelyik eddig kitartott, már nem éli túl. Költekezni persze óvatosan kell, hiszen minden állami mentőcsomag a következő generáció adóterheit növeli.    Milyen nemzetközi gazdasági viszonyok között evickél Magyarország?  A világban nem tűnt el a járvány okozta bizonytalanság. A tavaszi sokkot máig nem követte stabilizálódás. A világkereskedelemben maradtak a jelentős feszültségek. Bár a járvány miatt kikerült a reflektorfényből a brexit, de fenyegető hatásai igen csak jelen vannak. Ami azonban a legijesztőbb: a járvány első hullámának berobbanásakor az Európai Unió több közös vívmányát hetek alatt félre tették a tagállamok, így sérült az uniós polgárok és az áruk szabad mozgása, megszegték az állami támogatások tilalmát, számos kormány, köztük a magyar is, megtiltotta stratégiainak gondolt gyógyszerek exportját. Ez egy rémisztő, régebbi időket felidéző, atavisztikus reflex volt Európában. Követte szerencsére az uniós költségvetés elfogadása, és azon felül a 750 milliárd euróra tervezett mentőcsomag, de az sem oldja fel az európai Észak és Dél, illetve a Kelet és Nyugat közötti feszültségeket. Az unió továbbra is nagy politikai, gazdaság és biztonságpolitikai kockázatokkal kénytelen szembenézni. Ennek gyakorlati következményeként, a bizonytalanság miatt sok iparágban befagyasztják a tervezett beruházások egy részét.    Mi várható 2020 végéig?  Reménykedni lehet a helyzet javulásában, de a folyamatok elemzése alapján attól tartok, még várni kell a konjunktúrára. A krízisnek nincs vége, és folytatódhat a társadalom szövetének bomlása. A történeti tapasztalat az, hogy ilyen mély krízis után nem áll helyre a korábbi állapot. Azok maradnak talpon, akik rugalmasak és kooperatívak. Aki nem az, bajban lesz.  

Bod Péter Ákos

Közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, a Corvinus egyetem professzora, a korábbi kormányok tagjaiból és volt európai biztosokból álló V21 csoport tagja. Szigetváron született 1951-ben. 1990-1991 között Antall József kormányában ipari és kereskedelmi miniszter, illetve országgyűlési képviselő, majd 1991 decemberétől 1994 végéig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 17. elnöke volt. 1995-1997 között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatótanácsának tagja volt. 2000-től a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, főbb kutatási területei a nemzetközi pénzügyek, gazdasági biztonság, gazdaságpolitika. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

Tovább csúszik Paks 2

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.10.16. 06:00

Fotó: JÁRDÁNY BENCE / GREENPEACE
Ismét titkolt bakit fedeztünk fel az Orbán-kabinet nukleáris beruházásának előkészítésében: miközben még egy biztonsági előíráson is könnyítettek azért, hogy az erőműengedélyezés előtt kiáshassák a munkagödröt, utóbbi kérelmének késése miatt akár az egész, eleve kínos módosítás értelmét veszítheti.
Még mindig nem adta be a Paks 2-es földmunkák megkezdésére irányuló kérelmét a beruházás mögött lévő állami Paks II Zrt. – tudtuk meg az Országos Atomenergia Hivataltól (OAH). A magyar állami megrendelő ez év novembere és jövő év februárja között, több részletben tervezi benyújtani a résfalazásra és a talajszilárdításra vonatkozó kérelmeket - közölte lapunkkal a hatóság. Mindezek elbírálása legfeljebb három hónapot vehet igénybe. A földmunkák megkezdésének határidejét a parlament fenntartható fejlődési bizottsága keddi ülésén talán emiatt is szabta meg igen tág keretek között Süli János. A Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter ugyanis – az MTI szerint – annyit említett, hogy a földmunkák a jövő év első felében indulnak. A miniszter által korábban többször – így tavaly decemberben lapunknak is – felvázolt ütemterv szerint a gödörásási-résfalazási munkák megkezdését három hónappal azután kérvényezik, hogy beadták a hatósághoz a teljes beruházás központi, úgynevezett létesítési engedélykérelmét. Ez utóbbi kétségkívül megtörtént, mégpedig - a több év csúszás után tavaly nyár óta következetesen ígért - június 30-i időpontban. A miniszter akkor emlékeztetett: míg a létesítési engedélykérelem elbírálására összesen tizenöt hónap áll a hatóság rendelkezésére, a gödörásási-résfalazási dokumentumot három hónap alatt fogadhatják el. Meglátásuk szerint ezzel az ütemezéssel kellő módon összefésülhető a két kérelem. Mindazonáltal annak érdekében, hogy az alapozást már a létesítési engedély megadása előtt elkezdhessék, korábbi tudósításunk szerint az Orbán-kormány még rendeletet is módosított. Ennek kapcsán lapunknak nem csak "zöldek", de a biztonság iránt elkötelezett atompárti szakértők is aggályaikat fejezték ki. Megfogalmazásuk szerint a nukleáris szabályok eddig sem véletlenül tiltották a munkagödör teljes atomerőmű engedélyezése előtti kiásását. A Duna közelsége miatt egyébként különösen fontos a munkagödör vízbetörés elleni védelme. Bár a miniszter által közzétett ütemterv alapján október 1-től időszerűvé vált a talajszilárdítási és résfalazási engedélykérelem beadása, az OAH lapunknak adott tájékoztatása szerint ez mindmáig nem történt meg. Sőt, részletes beszámolójuk szerint a gödörásási engedélykérelmek a Paks II Zrt.-től származó előzetes információik szerint négy részletben, ez év november és jövő év február között érkezhetnek be. Ezek várható tartalma a résfaltesztre, a teljes résfalra, a talajszilárdítástesztre és a teljes talajszilárdításra vonatkozik. Ebből tehát az következik, hogy a gödörásással kapcsolatos egyes kérelmek engedélyezése akár jövő év májusáig is eltarthat. Süli János a témát a parlament fenntartható fejlődési bizottsága előtti, keddi meghallgatásán – az MTI tudósítása alapján – szinte egyáltalán nem érintette. Igaz, annyit megjegyzett, hogy az építkezés földmunkái 2021 első felében megkezdődnek. Ennek pontosítását a képviselők se kérték. Pedig már e tekintetben is folyamatos a csúszás. A gazdasági bizottság 2018 közepi ülésén 2020 szeptemberére még nem hogy a földelőkészítő munkákat, de már az azt követő első betonöntést is kilátásba helyezte. Egy tavaly decemberi konferencián pedig gödörásásra 2020 végi-2021 januári kezdést valószínűsített. A miniszter számos alkalommal megemlítette azt is, hogy az első földmunkák korábbra ütemezéséhez az EU is hozzájárult, az szakmailag kifogástalan, a finnek is hasonlóképp járnak el, valamint hogy 8 millió köbméter földet kell megmozgatniuk. A felvetés élét lapunknak Kovács Pál, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár a pénteki Budapest Climate Summit nevű rendezvényről távozóban azzal ütötte el, hogy minden az ütemterv szerint halad és 2030-ra bizonyosan elkészülnek mindkettő, egyenként 1200 megawattos atomblokkal. Az előkészítésre rálátó forrásaink a látszólagos ellentmondásokat úgy vélték feloldani, hogy október 1-re csak a résfalazási engedélykérelem legkorábbi időpontjaként tekintettek. Eszerint a beruházás előremenetelében úgymond „néhány hét csúszás” nem számít semmit. Kétségtelen: Süli János jövő év első felére vonatkozó ígérete látszólag kellő mozgásteret biztosít a beadásra és az engedély bevárására is. A beruházás előkészítői ismereteink szerint a földmunkák kezdőidőpontjaként a jövő év első felének elejével számolnak. Mások szerint viszont, tekintettel arra, hogy az előzetes engedélybeadással 8 hónapot terveztek nyerni, mostani adataink szerint viszont (októbertől februárig) akár 5 hónapot is késhetnek a benyújtással, ezzel lassan értelmét is veszítheti a szakmai kifogások ellenére keresztülvert, kissé kínos eljárássorozat. Az üggyel kapcsolatos – az újabb csúszás okát is firtató – megkeresésünkre sem Süli János hivatala, sem a Paks II Zrt. nem válaszolt.

Hiányosságok a létesítési engedélykérelemben

A Paks II Zrt. által már beadott létesítési engedélykérelem elbírálása során már került sor hiánypótlásra - közölte megkeresésünkre az OAH. Ez felmerülhet például a beadvány egyes részeinek lektorálása, illetve a tervellenőrzés kapcsán is. Ennek időtartama adott esetben nem számít bele az ügyintézésbe. Utóbbi eredendően 12 hónap, ami szükség szerint 3 hónappal meghosszabbítható. Az OAH változatlanul törekszik 12+3 hónapos elbírálási ütemterve tartására - tették hozzá. Munkatársaik most az első körös értékelésen dolgoznak. Zajlik a külső szakértők - köztük a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség - felkérése is. Az atomtörvény alapján a Paks II Zrt. által a napokban beadott fizikai védelmi engedélykérelem elbírálására 8 hónap áll rendelkezésükre - szögezték le.