Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök megmutatta: mélységes empátiával is lehet jó válságkezelést folytatni. Ő nem azt bizonygatja a feketéről, hogy fehér, hanem őszintén beszél a választókkal, ami a világ más részein nem számít magától értetődőnek. Azzal, hogy a Munkáspárt 64 mandátummal egymaga szerzett abszolút többséget, s koalíciós partnerre sem szorult, olyan hatalomra tett szert, amilyenre Új-Zélandon 1990 óta nem volt példa, jegyezte meg a New Zealand Herald című lap. Ezzel pedig a világ sok vezetőjének is példát mutatott arra: lám, így is lehet.
Az egész világban elismeréssel figyelték, milyen együttérzést tanúsított a hozzátartozókkal, amikor márciusban egy szélsőjobboldali ámokfutó több mint ötven embert gyilkolt meg egy christchurchi mecsetben történt lövöldözése során. De személyiségét jól jellemzi, hogy amikor még a választási kampányban egy televíziós vita során azt a kellemetlen kérdést szegezték a 40 éves politikusnak, fogyasztott-e valaha kannabiszt, őszintén elmondta, hogy igen, de már sok évvel ezelőtt. A kérdésnek azért is volt jelentősége, mert a parlamenti választással egy időben annak legalizálásáról is népszavazást tartottak, ennek az eredményét azonban csak a napokban teszik közzé.
A kampányban azonban természetesen a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos válságkezelés állt, s e tekintetben Új-Zéland valóban kivételesen jól teljesített. Az ötmilliós országban 25-en vesztették életüket a járvány következtében, s a vírus mindkét hullámát sikerült megfékezni. Ardern mottója így hangzott: „Kemény utat válassz, méghozzá gyorsan” arra utalva, hogy az ország hamar lezárta a határait és a világon a legszigorúbbak közé tartozó korlátozásokat vezette be, már akkor, amikor a fertőzések száma még alacsony volt. Száz napig például egyetlen megbetegedést sem regisztráltak. Bár újra megjelent a Covid-19, de ismét olyan hamar léptek, hogy sikerült helyi szinten izolálni a vírust. Ahogy Ardern mondja, ez „ötmilliós csapatának” volt köszönhető. Természetesen abban, hogy ennyire hatékony volt a válságkezelés, az ország különleges földrajzi helyzetének is szerepe volt. Ma már az országban nem kell maszkot viselni, még a népszerű rögbimeccseken sem.
A német Oliver Hartwich, a wellingtoni New Zealand Initiative munkatársa a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, Ardern sem tudta minden ígéretét maradéktalanul teljesíteni. Ezek közé tartozik a százezer szociális lakás létesítésére vonatkozó programja, a gyermekszegénység felszámolása, vagy a lakhatási költségek csökkentése. Ezek persze nem is csak rajta múlnak, hiszen a különleges adottságoktól függetlenül Új-Zéland sem tudja függetleníteni magát a nemzetközi befolyásoktól.
