Előfizetés

Ma is ütős az Emlékmás

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.10.21. 06:41

Fotó:
Az Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült film harminc évvel eredeti bemutatója után ijesztően aktuálisabb, mint valaha.
Harminc évvel az eredeti premier után újra a mozik műsorán (hazánkban a budapesti Corvinban, majd később több vidéki helyszínen) a Paul Verhoeven rendezte Total Recall – Az emlékmás. Joggal kérdezheti az ember, hogy miért olyan nagy szám, ha egy Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült akció darab újra látható a nagyvásznon. Már az önmagában elég indok lenne, hogy kultikus mű, a Verhoeven-életmű egyik legizgalmasabb darabja, mely úgy tudott kasszarobbantó bombasiker lenni, hogy több szinten működő mozgóképként még ma is aktuális társadalomkritikát hordoz. Friss megtekintés után meg kell állapítani: ijesztő, hogy 2020-ban aktuálisabbnak tűnik, mint 1990-ben volt.  Az emlékmás Philip K. Dick Emlékárusítás nagyban és kicsiben (We Can Remember It for You Wholesale) című novellája szolgált, amely 1966 áprilisában jelent meg. Ismeretlen író volt Dick, amikor Dan O'Bannon és Ronald Shusett potom ezer dollárért megvette a megfilmesítés jogait. A két forgatókönyvíró tudta, hogy pazar történet került a kezeik közé, akinek megmutatták, mindenkinek tetszett, de amikor a megvalósításról esett szó, mindig zárt ajtók előtt találták magukat, azzal az indokkal, hogy túl drága lenne a film. Az árak mellett a lezárás sem volt tiszta, nagyon sokáig a forgatókönyvírók nem tudták a novella alapjaitól jócskán túllépő sztorit befejezni. Paul Verhoeven rendező szerint viszont a novella minden idők legjobb sztorija, elvégre azok az álmok a legizgalmasabbak, amelyekben nem vagyunk önmagunk.
Az első komoly befektető Dino Del Laurentis producer volt, aki szerződtette Bruce Beresford rendezőt. A főszerep kapcsán bejelentették Richard Dreyfuss-t, ám amikor kiderült, hogy Beresfordnak nem tetszik annyira, hogy a történet egy része a Marson játszódna, megváltak tőle. Laurentis meggyőzte David Cronenberget, aki kiválasztotta a főszerepre Patrick Swayze-t. Amikor De Laurentis másik álomprojektje, az 1984-ben mozikba kerülő, David Lynch rendezte Dűne megbukott, elvesztette a lelkesedését a disztópiák iránt. Főleg, amikor nem sokkal később csődöt kellet jelentenie. A Total Recall megmenekülése Arnold Schwarzeneggernek volt köszönhető, aki évek óta szemezett a projekttel, de a producer mindig elküldte, biztosítva, hogy ő soha nem fogja megkapni a főszerepet. Amikor azonban a producer csődbe ment Arnie felhívta két jóbarátját, a ízléséről híres Mario Kassart és a „pénztáros” Andy Vajnát, akik néhány napon belül minden jogot megvettek. Schwarzenegger meg rámutatott Paul Verhoeven rendezőre, aki a Robotzsaru filmjével már 1987-ben felrobbantotta a hollywoodi határokat. A holland mestert nagyon nagyra beszülte a színész, aki botrányos és energikus alkatával kihajtotta a maximumot mindenkiből. Hollywoodi legendák szerint addig és azóta sem merte Arnoldnak azt mondani, hogy csipkedje már magát jobban, mert nem passzol az elképzelt atmoszférához és annak tempójához.  Persze, nem csak emiatt lett kimagasló alkotás a Total Recall. Verhoeven az erőszakot a maximumra állította, nem értette, hogy az amerikai cenzorok miért nem értik az iróniába forduló túltolt stilizálást. Előtte hűen a maximalista hírnevéhez többször túllépte a tervezett költségvetést, nem alkudott meg semmivel. Mivel ez volt az egyik utolsó film, melyben nem digitális trükköket, hanem miniatűröket alkalmaztak, elképesztő összegek folytak el Verhoeven Hieronymus Bosch-festményeit idéző képi világára – amely mai szemmel is lenyűgöző. A rendező gondosan ügyelt arra is, hogy Dick 1960-as évekre utaló, gonosz kormányokra fókuszáló társadalomkritikája megmaradjon: a Marson működő totalitárius rendszer, és annak ura, Cohaagen számos mai politikust megidéz. Elég sok olyan vezetőt tudnék felsorolni, aki visszatartja a jót az emberektől. Méghozzá gátlástalan és visszataszító módszerekkel. Aggasztóan sokat.

Ne nyeld le!

A Totall Recall egyik kultikus jelenete, melyben az Arnold Schwarzenegger alakította Quaid-et meg akarják győzni, hogy amit átél, az csak egy álom, és ha lenyel egy piros kapszulát, akkor úgy érzi elalszik, miközben a valóságban felébred és elkerüli a lobotómiát. (Nem mellkékesen: ezt a szcénát vették át a Mátrix alkotói, melyben Neónak kell választania a piros és a kék kapszulák között.) De egy 1990-ből datálódott budapesti mozis legenda is kapcsolódik hozzá: amikor Dr. Edgemar  próbálja meggyőzni Quiad-et, hogy „nyelje le!” már azt a tablettát. Ekkor egy idősebb női hang rikkantása hallatszott a Vörös Csillag mozi nézőterén: „Ne nyeld le!”  

Iványi Gábor kollégiumi férőhelyeket és tantermeket ajánlott fel az SZFE hallgatóinak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.20. 22:10

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az egyetemisták szerint ugyanis az új kancellár megtiltotta a dolgozóknak, hogy beengedjék őket a Színház- és Filmművészeti Egyetem tantermeibe, ráadásul a kollégiumból is ki kellene költözniük.
Nem lehet közönyösnek maradni – ezzel indokolta Iványi Gábor az RTL Híradónak azt, hogy az általa vezetett Wesley János Lelkészképző Főiskola kollégiumi férőhelyeket és tantermeket is felajánlott a Színház- és Filmművészeti Egyetem polgárainak. A hallgatók szerint ugyanis az új kancellár megtiltotta a dolgozóknak, hogy beengedjék őket a tantermekbe, ráadásul a kollégiumból is ki kellene költözniük. A diákok azonban maradtak és a tanítás is folyik. A szintén Iványi Gábor által vezetett Magyar Evangéliumi Testvérközösség gyűjtést is szervezett a hallgatóknak, amiből most naponta főznek nekik ebédet.
– Ha ebben gyáván hallgatunk, vagy közönyösek maradunk, akkor elmegy mellettünk ez az idő, és nagyszerű, kitűnő emberek esetleg támasz nélkül maradnak

– nyilatkozta a lelkész.

Egyébként már nem csak az SZFE egyik osztálya, hanem a teljes filmes képzés nem tud bejutni a Szentkirályi utcai épületben található tévé stúdió terembe, mivel a kulcsokat – munkáltatói utasításra hivatkozva – nem adták át a dolgozók a hallgatóknak. Hétfőn egy osztályt arra hivatkozva nem engedtek be a dolgozók, hogy elkezdődött az őszi szünet.

Budapest a Világ Könyvfővárosa címre pályázik

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.20. 20:08

Fotó: Népszava
A Főpolgármesteri Hivatal az ingyenes programokkal a kulturális szegénységet számolná fel.
Megpályázza Budapest a 2023-as Világ Könyvfővárosa címet – közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel kedden. A közleményben emlékeztetnek arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) kulturális világszervezete, az UNESCO 2001 óta minden évben pályázati úton választ ki egy-egy várost, amely áprilistól márciusig, egy teljes éven át viselheti a címet. Az utolsó két európai könyvfőváros Wroclaw (2016) és Athén (2018) voltak, 2020 aktuális könyvfővárosa Kuala Lumpur, 2021-ben pedig Tbiliszi lesz.
– A sportesemények mellett itt az idő, hogy kiemelkedő kulturális rendezvényekkel kapcsolatban is megismerje a világ Budapestet

– idézi a közlemény Karácsony Gergely főpolgármestert, aki szerint az egyéves programsorozat a könyvszakmának és a kulturális turizmusban érintett szereplőknek is segítség lehet.

A tervek szerint a programok nagy része ingyenes lesz, mert a főváros vezetésének
„alapvető célja a kulturális szegénység felszámolása”.

– A pályázatot szakmai grémium készíti elő, az egyeztetések már a tavaszi karantén ideje alatt elkezdődtek, amikor a fővárosi könyvtárak zárva voltak – írják a közleményben. Kitérnek arra is, hogy a magyar UNESCO szakbizottságok teljes mellszélességgel támogatják a főváros pályázatát, amelyet 2021 nyarán kell benyújtania Budapestnek, döntés várhatóan 2021 szeptemberében lesz.