Mathias Corvinus Collegium;

Belakja Révfülöpöt a Corvinus Collegium

Kivételes adottságú, 10,7 hektáros területet is kapott a közvagyonból a Mathias Covinus Collegium a településen. A helyieket is meglepte ez a döntés.

Nagy visszhangot váltott ki, lapunk is beszámolt arról, hogy a hivatalosan tehetséggondozással foglalkozó Fidesz-közeli Mathias Covinus Collegium (MCC) Alapítvány – pécsi, zalaegerszegi, szekszárdi és szombathelyi ingatlanok mellett – a révfülöpi kikötőt is megkapja az államtól. A révfülöpi kikötő azonban csak a jéghegy csúcsa, a vízparti létesítmény mellett ugyanis további hatalmas, értékes területeteket kap az alapítvány.

A Népszava összesítése szerint az MCC a 3,3 hektáros kikötő „feletti” – települést átszelő 71-es úttól és vasúttól északra található –, két tagból álló, összesen 10,7 hektáros, kiváló adottságú területtel is számolhat. Csak viszonyításképpen: a település teljes területe 1039 hektár, ebből visz el el kikötővel együtt 14 hektárt az MCC. Vagyis a kormánypártok egyetlen parlamenti voksolással az alapítványnak adták a település 1,3 százalékát. Helyszíni riportunkból kiderül, hogy a most átadott hatalmas területen egy kastély is áll, az MCC-hez kerülő kikötő szomszédja pedig egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó kemping. 

 

Megkerestük az MCC-t, hogy megtudjuk, mihez kezd ekkora területtel, milyen tervei vannak a kastéllyal, és milyen forrásból újítja fel a birtokot, de csak a honlapjukon olvasható szöveget ajánlották figyelmünkbe.

Abból annyi derül ki, hogy ott „korszerű, több száz fiatal elszállásolására és időszakos oktatására, játékos foglalkoztatására alkalmas gyermektábort alakít ki.” A terület jelentős méretéről, kivételes adottságáról szemérmesen hallgatnak, de azt hangsúlyozzák, hogy „ szebb napokat látott ingatlanegyüttesről” van szó, és megemlítik, „a terület elhagyatottsága többször okozott bosszúságot az önkormányzat és a lakók számára.”

Mint arról már többször írtunk, az MCC-t 1996-ban magánalapítványként hozták létre, mára pedig jókora tőkét kapott a nemzeti-konzervatív-keresztény elitképzést célul kitűző – de az üzlettől sem megriadó – szervezet a Fidesz-kormánytól. A Mol- és Richter-részvények 10-10 százalékával megtámogatott alapítvány vagyona 260-280 milliárd forinttal nőtt. Az alapítván kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, miniszterelnökségi államtitkár.

A most átadott, hét különböző helyrajzi-számon fekvő ingatlanok mindegyike állami tulajdon. A kikötő környékének kezelője a Nemzeti Sportközpontok, a mólóké pedig Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság volt. A vitorláskikötőt amúgy a 2011-es, nemzeti vagyonról szóló törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok közé sorolta, most mégis átkerül az MCC-hez.

Lázár is felbukkant, de nem úgyAz egykori kancelláriaminiszter, Lázár János családjának Révfülöpön van nyaralója, ezzel együtt a helyiek gyanúsnak találták, hogy a politikust éppen a napokban látták a településen. Többek szerint kapcsolatban lehet a „mostani helyzettel”. Megkerestük Lázár János sajtóügyekért is felelős munkatársát, aki érdeklődésünkre azt közölte: a politikus rendszeresen megfordul a Balaton-parti településen, de ennek nincs köze az MCC tulajdonszerzéséhez. B. Z., K. A. 

A lapunk által megkérdezett ingatlanszakértő az alapítványnak juttatott révfülöpi terület értékét nem tudta meghatározni, állította, a további hasznosítási tervek nagyban befolyásolják, mennyit is érhet a 14 hektár. Az ingatlanirodák ajánlatai alapján Révfülöpön 10-22 ezer forintos négyzetméter-áron találhatók beépítetlen telkek, ez alapján is 1,4-3,1 milliárd forintot érhet a terület, ám az ingatlanszakértő szerint fekvése miatt az MCC-hez kerülő terület ennek többszörösét éri.

A kikötő feletti, helyben csak "tervhivatali nyaralóként" emlegetett terület be van kerítve, jó része mára erdősödött. Így is látni azonban itt-ott a pártállam idején épült, előbb az Országos Tervhivatalhoz, majd a Pénzügyminisztériumhoz tartozó üdülőket. A főútról pedig belátni az egykori – ahogy a helyiek mondják – „grófi kastélyig.”

Impozáns a kiskastély, de leromlott állapotú, sűrű növényzet veszi körül.

A terület olyannyira elhagyatott, hogy a bozótosban otthonra találtak a vaddisznók amelyek a lakosok szerint egyre gyakrabban jelentek meg a település utcáin.

A területen egy darabig a kétcsillagos Révfülöp Üdülőszálló is volt, ám a közeli utcában lakók szerint jó tíz éve, hogy nem üzemelt.

A terület kerítésén látható még az Otthon Centrum ottfelejtett hirdetése, jelezve, hogy az állami tulajdonos máskor is meg akarhatott szabadulni a területtől, ám sikertelenül. Az egyik helyi lakos úgy tudja: pár éve egy helyi tulajdonosi konzorcium tervezte, hogy megveszi a területet és lakóparkot húz fel ott. Végül elvetették a tervet.

Kerestük a település polgármesterét, de nem értük el, üzenetünkre nem reagált. A Révfülöpön megkérdezettek körében meglepetést és megütközést keltett, hogy nem „csak” a kikötőt, hanem "tervhivatali nyaralóként" emlegetett jókora területet is viszi az alapítvány.

– Az is az övék lett?! – reagált a híre tegnap a településen egy idősebb, helybeli asszony, és nagyot legyintette: – Akkor annak is búcsút inthetünk.

Mint az a helyiek beszámolójából kikerekedik, a kikötőt valójában már korábban elkezdték elveszíteni, egyre kevesebb révfülöpi csónakjának adtak helyet, és 1200 forintos belépőjeggyel próbálták távol tartani a betérőket. A kikötő közvetlen szomszédja a Napfény Kemping, ami Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik.

– Már csak káromkodni tudnék, pedig nem szívlelem a ronda beszédet, pedagógus vagyok – dühöngött egy asszony, amikor az MCC érkezéséről kérdeztük. – A helyieket sorra szorítják ki a Balaton partjának közeléből. Ma, ha egy családos lejön, alig tud hova menni a gyerekekkel. Régen a Napfény kempingbe is bárki szabadon bejárhatott, gyakran mi is onnan hajóztunk ki a férjemmel horgászni, vagy kikötöttünk a sporthivatal vitorláskikötőjénél. Mára mindenhonnan elkergették a helyieket, szinte a teljes Balaton-partot kerítés övezi. A fiatalokat sajnálom, nekünk legalább még volt Balatonunk.

Érinthetetlenebb, mint a jegybank alapítványaiMáshol sem ritka, hogy magánalapítványok támogatják az egyetemeket, a tehetséggondozást, csakhogy másutt ezek az alapítványok általában nem köz-, hanem magánvagyonból gazdálkodnak. A Matthias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozási programját azonban az Országgyűlés idén májusban közfeladatnak minősítette, amelyet az MCC-t működtető Tihanyi Alapítvány közérdekből lát el. Ehhez a jogszabály értelmében a kormány több száz milliárdos vagyoni juttatást adott. – Ez a vagyon kormányváltás esetén a Fidesz ellenzéki szerepének finanszírozására szolgálhat. Az új kormánynak még annyi beleszólása se lesz a a vagyon kezelésébe és felhasználásába, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által gründolt Pallas Athéné Alapítványok esetében – világított rá egy neve elhallgatását kérő jogi szakértő a Népszavának. Az idén egybeolvadó MNB alapítványok alapítói joga ugyanis a jegybanknál maradt, így annak kuratóriumát a bank jelöli ki. Ezt ugyan jelenleg Matolcsy György uralja, de a jövőben azért előfordulhat olyan konstelláció, hogy új vezetőséget kap az MNB, amelynek lehetősége nyílik a kuratórium összetételének megváltoztatására és így az alapítványi vagyon kezelésébe való beleszólásra. A Tihanyi Alapítvány azonban teljes egészében magánalapítvány, amelyet annak idején Tombor András saját befolyási övezetének tágítására hoztak létre. Az alapítvány alapítói jogait a kuratórium gyakorolja, amelynek döntéseire a mindenkori kormánynak jogszerűen semmiféle befolyása sincs. A cél éppen ez volt: a szükséges erőforrások biztosítása a kormányváltás után. Ez az alapítványi vagyon sokkal könnyebben használható erre a célra, bármilyen pártvagyonnál. A Pallas Athéné alapítványok kapcsán hozott korábbi alkotmánybírósági döntés értelmében a jegybanki alapítványok közérdeket ellátó szervként az infótörvény hatálya alá esnek, így az ezekben kezelt vagyon nem veszti el „közpénz jellegét”. A jogalkotó ezúttal meg sem próbálkozott az MNB-s trükkel, így átláthatósági szempontból a Tihanyi Alapítvány vagyona is közvagyonnak számít a közcél teljesítése okán, így a közadatigényléseket teljesítenie kell. Kérdés, hogy ezt magától is megteszi, vagy csupán bírósági végzés hatására. Utóbbi esetben a per akár két évig is húzódhat, így a győzelem inkább erkölcsi lesz, mintsem hasznos, hiszen a kiperelt adatok már nem lesznek aktuálisak. Másrészt, ha az alapítvány gazdálkodik a vagyonnal, akkor esetenként üzleti titokra is hivatkozhat. Az alapítványok törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el, így ezen az úton számonkérhető lenne Tombor alapítványa. A jelenlegi helyzetben azonban erre nem sok remény van. A Tihanyi Alapítványnak átjátszott vagyon már nem szerezhető vissza, de ez nem jelenti azt, hogy egy kormányváltás esetén nem lehetne megtalálni azt a módot, amivel a jelenlegi kuratóriumi tagok helyére mondjuk az ELTE, a Corvinus és a BME szenátusai által választott 3-3-3 képviselőt ültetik, akik kormányoktól függetlenül jelentős vagyonnal gazdálkodva biztosíthatnák a későbbiekben az egyetemi autonómiát. (Szalai Anna)