Előfizetés

Egymillió ember végleg leszakadt: térségi gettósodás kezdődött

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.10.22. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Önmagában egy-egy falut nem lehet kiemelni a nyomorból – hangsúlyozza Ladányi János szociológus, aki szerint a helyzet javulásától távolabb vagyunk, mint a rendszerváltás idején.
Semmiképpen se tartom fölöslegesnek a sok adatot tartalmazó tanulmányokat, de azt is gondolom, hogy nem csak ezeknek van értelme – indokolta lapunknak Ladányi János szociológus, miért írt „szubjektív tudományos önéletrajzot”. A Hanyatló világok című kötet úgy foglalja össze (és gazdagítja személyes élményekkel) az elmúlt 45 évben készített, legfontosabbnak gondolt kutatásait, hogy abban nincs egyetlen táblázat vagy diagram sem.
Praktikus oka is van annak, miért váltott könnyedebb stílusra. Ladányi még a szociológusnak tanuló egyetemisták körében is egyre inkább úgy veszi észre, hogy a hallgatók jóval könnyebben megértik – esetenként csak akkor értik meg – a tényanyagot, ha annak illusztrálására a mindennapokban tapasztalható példákat is kapnak.
Tudományos munkáiban Ladányi János nemcsak családját, magánéletét kezelte tabuként, hanem minden olyan dolgot – mint például szülőföldjét, Újpestet is – amivel kapcsolatban nem tudott, mert nem is akart objektív lenni. Most viszont felidézi az Újpesten eltöltött középiskolás éveket és a városrész hajdani, mára csupán töredékében fennmaradt polgári hangulatát. Mesél családjáról, zsidó felmenőkről, nagypolgár ősökről.
Kitér arra is, hogy „otthonról viszonylag jól eleresztett” szociológus létére miért főleg szegények, cigányok és kirekesztettek helyzetét kutatta. A válasz egyszerű: „Nem kell madárnak lenni ahhoz, hogy valaki ornitológus legyen”. Ladányi elég nagy bajnak, a szociológia világméretű válságához vezető út egyik állomásának tartja, hogy gyakran egész intézetek, egyetemi tanszékek épülnek arra a tételre: cigányokkal csak cigányok, feketékkel csak feketék, nőkkel csak nők, zsidókkal csak zsidók foglalkozhatnak.
A miskolci gettóügy a magyarországi cigányok első nagyobb és sikeres megmozdulása, a hazai, sőt az egész kelet-európai roma polgárjogi mozgalom kezdete volt – idézi fel a könyv a több mint három évtizede történt eseményeket. A miskolci tanács és pártvezetés a „semmi közepén” felépítendő, fürdőszoba, WC és folyóvíz nélküli, kis méretű lakásokba akart kitelepíteni cigányokat a városból. Ladányi János és társai egy akkor még ismeretlen roma értelmiségi, Horváth Aladár vezetésével 1989-ben megalakították a Gettóellenes Bizottságot, hogy szembeszálljanak a helyi hatalommal. Látszólag esélyük se volt, de végül ők győztek: az országos botrány hatására a tervet visszavonták. Törvényszerű volt, hogy a később alakuló emberi jogi szervezetek (ennek minden nyűgével és bajával együtt) professzionalizálódjanak, főmunkaidőben foglalkoztatott jogászokat és egyéb szakértőket alkalmazzanak. Ettől még a civil önkéntesekre építő polgárjogi mozgalom ugyanúgy fontos marad, a kettőnek egymást kellene erősíteni – közölte kérdésünkre Ladányi János. A könyvben külön fejezet jut a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserehátban lévő Csenyétének, amelynek megsegítésére a kilencvenes években Ladányiék külön alapítványt is létrehoztak. Az alapítvány elsorvadt, Csenyéte ma is az ország legszegényebb települései közé tartozik. A kudarc okait elemezve a szociológus elmondta: bizonyossá vált, hogy egy-egy falut önmagában nem lehet kiemelni a nyomorból. Ehhez a környező településekre, vagy akár az egész térségre kiterjedő (kellő forrásokkal támogatott) programokat kell kidolgozni, amelyek nem kizárólag részproblémákra, hanem komplex módon, legalább az oktatásra, az egészségügyre, közlekedésre, infrastruktúrára, munkahelyteremtésre egyszerre fókuszálnak. Az egészségügyben például pont az ellenkezőjét kellene tenni annak, amit most terveznek: a családorvosi ellátás koncentrálása következtében az aprófalvakban lakók csak a mainál is nagyobb nehézségek árán jutnának el orvoshoz. A Baranya megyei Cserdi esetében is csodát emlegettek. Pedig – jelentette ki Ladányi János – végre tudomásul kellene venni, hogy csodák nincsenek. A közfoglalkoztatástól eleve nem remélhető átütő eredmény. A rendszerváltás után a munkanélküliség és a szegénység növekedése elkerülhetetlen volt, de az, hogy ekkora és ennyire tartós legyen, ilyen szörnyű hatásokkal, egyáltalán nem volt szükségszerű. Kialakult egy olyan „undarclass” (több szempontból hátrányos helyzetben és kirekesztettségben lévő, nem csak cigányokból álló) társadalmi réteg, amelynek létszáma nemhogy csökkent volna, egyre csak növekedett: mára legalább egymillió emberről van szó. Az ezredfordulón Magyarországon történetében először gettósodó térségek is megjelentek. A legszegényebb vidékeken már a harmadik-negyedik generáció úgy nő fel, hogy nincs emberi megélhetést biztosító munkája. A nagyon súlyos probléma megoldása a politikusok számára nem csupán nehéz, hanem gyakran népszerűtlen feladat is. Ezzel a témával szavazatokat nyerni nem lehet, csak veszíteni. Ladányi János ezért egyetlen lehetőségként azt javasolja, hogy a különféle irányzathoz tartozó politikai erők állapodjanak meg a legfontosabb teendőkben, és abban, hogy a választókat nem hergelik a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok ellen. Elfogadhatatlan, hogy a kitaszított embereket teszik felelőssé a sorsukért. Politikai hovatartozáson felülemelkedő, hosszú távú állami programokra lenne szükség – egészítette ki lapunknak a leírtakat. Ettől azonban ma még távolabb vagyunk, mint a rendszerváltáskor voltunk – állapítja meg a könyvben a szociológus. A piaci reformok éllovasából, viszonylagos szabadsága és jóléte miatt irigyelt országból illiberális, „unortodox” megoldásokkal kísérletezgető, Kelet felé kacsingató, lemaradó, antidemokratikus országgá váltunk: a legélhetőbb (állam)szocialista országból az Európai Unió legpocsékabb kapitalista országává. Túl sok biztatóval nem kecsegtet a szerző. Az elhúzódó gazdasági válságok egy idő után a baloldal leértékelődését, 2005 után pedig a szélsőjobb megerősödését és a szavazók legrosszabb beidegződéseit meglovagoló vezetők felemelkedését hozták máshol is. Az egzisztenciális helyzet megingásának az a következménye, hogy az elbizonytalanodott egyének a születéstől adottnak és megváltozhatatlannak tartott eszmékben, vezérekben és csoportokban vélik megtalálni biztonságukat. Ladányi János úgy látja: a jelenlegi tendenciák folytatódása az etnonacionalista diktatúrák fennmaradásának és újabb ilyen rezsimek kialakulásának kedvez. De – jegyezte meg – ne felejtsük, hogy időközben felnőtt egy új generáció.

Kompetenciafejlesztés magyar módra

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.10.22. 06:40

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A kormány úgy javítaná a felnőttképzési statisztikákat, hogy felnőttképzéssé minősítette a munka- és tűzvédelmi oktatást.
A kormány felnőttképzéssé minősítette a munka- és tűzvédelmi oktatást, hogy javítsa a mostani gyenge beiskolázási adatokat - derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium „A felnőttképzés megújítása” című 40 oldalas tájékoztató kiadványából. A szeptember elsején elindított új elektronikus Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerbe minden munkahelyen belül szervezett oktatást, valamint a résztvevők adatait is jelenteni kell. Ez szakértők szerint több szempontból is hibás megközelítés: a feladat ugyanis kivitelezhetetlen adminisztrációs terhet ró a nagyobb munkahelyekre, hiszen a több száz, vagy több ezer fős vállalatoknál, hivataloknál akár naponta kell tartani ilyen oktatásokat. Gábor László, az egyik legnagyobb munkavédelmi képzéseket végző hazai vállalkozás vezetője lapunknak elmondta, 170 partnerük között van olyan kukáscég is, ahol minden reggel egy rövid oktatással indítják útnak a munkatársakat. Ha szigorúan betartanák az új szabályokat, ők akár minden nap jelenthetnének. 
Egy olyan építőipari nagyvállalat területére pedig, mint például az Alcoa-Köfém, a vendégek is csak munkavédelmi alapoktatást követően tehetik be a lábukat, de nem tudni, vajon ezt is listába kell-e venni elvégzett felnőttoktatásként. A legnagyobb kérdés tehát az, valóban felnőttképzés-e a munka- és tűzvédelmi oktatás. Gábor László szerint az Oktatási Hivatal tíz évvel ezelőtti határozatában még nem tartotta annak és most is így gondolja a megkérdezett szakértők nagy része. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) három feltétel együttes teljesülésekor beszél felnőttképzésről: legyen szervezett, célirányos az oktatás és az egyén kompetenciáinak alakítását vagy fejlesztését segítse. A baj épp ezzel van, hiszen milyen képességeket és készségeket erősít vagy fejleszt, ha valaki sokadszor is meghallgatja, hol vannak a vészkijáratok a munkahelyén. Erre vonatkozó kérdésünkre a minisztérium nem adott magyarázatot. Ráadásul a módosítás adatvédelmi szempontból is aggályos lehet – emelték ki többen. A képzésen ugyanis a munkavállalóktól meg kell kérdezni, hozzájárul-e az adatai továbbításához, ám ha azt feleli, hogy nem, a rendszer nem engedi tovább a bejelentőt. Így vagy kénytelenek jóváhagyás nélkül mégis megadni a személyes információkat, vagy - a felnőttképzésről szóló törvény februári végrehajtási rendelete alapján - kockáztatják a minimálbér akár tizenötszörösének megfelelő összegű bírság kifizetését dolgozónként. A kormány szándékát kutatva két magyarázatot említettek a szakértők a változtatás céljaként. Egyrészt a pénzt, hiszen a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerbe 15 ezer forintos díj megfizetésével lehet regisztrálni. A július elsején megindított előzetes csatlakozás lehetőségével augusztus végéig 5500 munkahely élt és 400 működési engedélyt adtak ki oktatást nyújtó vállalkozásoknak. Az adatbázis felelősének kijelölt Pest Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint október 20-ig 9733 bejelentést és 463 engedélyezési kérelmet kaptak, utóbbiak közül „307 pozitív, 37 pedig negatív elbírálásban részesült, a többi engedélykérelem értékelése folyamatban van.” Kis számolással ugyanakkor beláthatjuk, milyen hatalmas bevételi forrást jelent az államnak a kötelező regisztráció. A KSH adatai szerint 2019 végén 515 ezer társas vállalkozás működött az országban, ha mind regisztrálna, az 7,7 milliárdos bevételt jelentene az államnak és akkor még nem beszéltünk a hivatalokról, egyesületekről, ahol legalább az évi egyszeri képzést meg kell tartani. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 4,5 millió magyar munkavállaló legalább egyszer biztosan bekerül a rendszerbe. Így érkezünk el az Orbán-kormány eredeti céljához, hogy mesterségesen javítsa a magyar felnőttképzés nemzetközi összehasonlításban jelenleg rossz statisztikai adatait. A szándékot internetes tájékoztatón is megerősítette az ITM: a mostani öt százalékról 2030-ra 25 százalékra akarják növelni azoknak a felnőtt dolgozóknak az arányát, akik tanulnak valamit. Egy munkavédelmi oktatásokkal feljavított statisztika azonban önmagában nem teszi rugalmasabbá és hatékonyabbá a munkavállalóinkat – figyelmeztetnek a szakértők.

Van, ami marad a régiben

A munka- és tűzvédelem új felnőttképzési rendszerbe való besorolásának alapjait kérdőjelezi meg, hogy közben nem változott egyik terület önálló törvénye sem. Így pedig a munkavédelmi hatóság ezután is az oktatási naplókat és tematikákat ellenőrzi, esetleg meghallgatja a dolgozókat, valóban tudják-e, mivel előzhetik meg a balesetet a munkahelyükön és nem foglalkozik a folyamatos adatfeltöltés betartásával.  

Ombudsmani megkeresés

Gábor László az ombudsmanhoz írt levelében - a cikkben is szereplő kifogásokon túl - jelezte azt is, hogy a munka- és tűzvédelmi képzések megtartásához a foglalkoztatónak képzési szerződést kell kötni a munkavállalóival, ami tovább növeli a cégek adminisztrációs terheit. Az oktató cég vezetője szerint ugyan a Polgári Törvénykönyv a szóbeli szerződést is elfogadja, ha megvalósul a felek szerződési szabadsága, ám itt nincs szó szabad döntésről. A beadványban azt kéri az alapvető jogok biztosától, segítsen, hogy a munka- és tűzvédelmi oktatások kikerüljenek a felnőttképzési törvény hatálya alól. Választ még nem kapott a hivataltól.

Kettészakad az ország időjárása

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.22. 06:36

Fotó: Monika Skolimowska / AFP
Északon 11 és 15 fok között alakul a legmagasabb nappali hőmérséklet, máshol 20 fok feletti csúcsértékekre lehet számítani.
Meleg levegő van felettünk és a következő napokban még az is érkezik fölénk, emiatt a hőmérséklet csúcsértéke egyre magasabbra emelkedik – a déli országrészben. Északon lesznek tartósabban felhős, ködös területek, ott csak 13, 14 fokot mutatnak majd a hőmérők még délután is. Hőmérsékleti szempontból kettészakad az ország – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.  
Az előrejelzés szerint csütörtökön az ország északi harmadán a köd és rétegfelhőzet helyenként tartósan megmaradhat, máshol gyengén felhős, napos idő várható. Számottevő csapadékra nem kell készülni, de a ködös részeken gyenge szitálás is lehet. Csak az ország déli felén lesz élénk a szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet a felhősebb északi részeken 11 és 15, máshol 17 és 22 fok között várható. Késő estére 7 és 13 fok közé csökken a hőmérséklet.