Előfizetés

Kompetenciafejlesztés magyar módra

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.10.22. 06:40

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A kormány úgy javítaná a felnőttképzési statisztikákat, hogy felnőttképzéssé minősítette a munka- és tűzvédelmi oktatást.
A kormány felnőttképzéssé minősítette a munka- és tűzvédelmi oktatást, hogy javítsa a mostani gyenge beiskolázási adatokat - derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium „A felnőttképzés megújítása” című 40 oldalas tájékoztató kiadványából. A szeptember elsején elindított új elektronikus Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerbe minden munkahelyen belül szervezett oktatást, valamint a résztvevők adatait is jelenteni kell. Ez szakértők szerint több szempontból is hibás megközelítés: a feladat ugyanis kivitelezhetetlen adminisztrációs terhet ró a nagyobb munkahelyekre, hiszen a több száz, vagy több ezer fős vállalatoknál, hivataloknál akár naponta kell tartani ilyen oktatásokat. Gábor László, az egyik legnagyobb munkavédelmi képzéseket végző hazai vállalkozás vezetője lapunknak elmondta, 170 partnerük között van olyan kukáscég is, ahol minden reggel egy rövid oktatással indítják útnak a munkatársakat. Ha szigorúan betartanák az új szabályokat, ők akár minden nap jelenthetnének. 
Egy olyan építőipari nagyvállalat területére pedig, mint például az Alcoa-Köfém, a vendégek is csak munkavédelmi alapoktatást követően tehetik be a lábukat, de nem tudni, vajon ezt is listába kell-e venni elvégzett felnőttoktatásként. A legnagyobb kérdés tehát az, valóban felnőttképzés-e a munka- és tűzvédelmi oktatás. Gábor László szerint az Oktatási Hivatal tíz évvel ezelőtti határozatában még nem tartotta annak és most is így gondolja a megkérdezett szakértők nagy része. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) három feltétel együttes teljesülésekor beszél felnőttképzésről: legyen szervezett, célirányos az oktatás és az egyén kompetenciáinak alakítását vagy fejlesztését segítse. A baj épp ezzel van, hiszen milyen képességeket és készségeket erősít vagy fejleszt, ha valaki sokadszor is meghallgatja, hol vannak a vészkijáratok a munkahelyén. Erre vonatkozó kérdésünkre a minisztérium nem adott magyarázatot. Ráadásul a módosítás adatvédelmi szempontból is aggályos lehet – emelték ki többen. A képzésen ugyanis a munkavállalóktól meg kell kérdezni, hozzájárul-e az adatai továbbításához, ám ha azt feleli, hogy nem, a rendszer nem engedi tovább a bejelentőt. Így vagy kénytelenek jóváhagyás nélkül mégis megadni a személyes információkat, vagy - a felnőttképzésről szóló törvény februári végrehajtási rendelete alapján - kockáztatják a minimálbér akár tizenötszörösének megfelelő összegű bírság kifizetését dolgozónként. A kormány szándékát kutatva két magyarázatot említettek a szakértők a változtatás céljaként. Egyrészt a pénzt, hiszen a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerbe 15 ezer forintos díj megfizetésével lehet regisztrálni. A július elsején megindított előzetes csatlakozás lehetőségével augusztus végéig 5500 munkahely élt és 400 működési engedélyt adtak ki oktatást nyújtó vállalkozásoknak. Az adatbázis felelősének kijelölt Pest Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint október 20-ig 9733 bejelentést és 463 engedélyezési kérelmet kaptak, utóbbiak közül „307 pozitív, 37 pedig negatív elbírálásban részesült, a többi engedélykérelem értékelése folyamatban van.” Kis számolással ugyanakkor beláthatjuk, milyen hatalmas bevételi forrást jelent az államnak a kötelező regisztráció. A KSH adatai szerint 2019 végén 515 ezer társas vállalkozás működött az országban, ha mind regisztrálna, az 7,7 milliárdos bevételt jelentene az államnak és akkor még nem beszéltünk a hivatalokról, egyesületekről, ahol legalább az évi egyszeri képzést meg kell tartani. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 4,5 millió magyar munkavállaló legalább egyszer biztosan bekerül a rendszerbe. Így érkezünk el az Orbán-kormány eredeti céljához, hogy mesterségesen javítsa a magyar felnőttképzés nemzetközi összehasonlításban jelenleg rossz statisztikai adatait. A szándékot internetes tájékoztatón is megerősítette az ITM: a mostani öt százalékról 2030-ra 25 százalékra akarják növelni azoknak a felnőtt dolgozóknak az arányát, akik tanulnak valamit. Egy munkavédelmi oktatásokkal feljavított statisztika azonban önmagában nem teszi rugalmasabbá és hatékonyabbá a munkavállalóinkat – figyelmeztetnek a szakértők.

Van, ami marad a régiben

A munka- és tűzvédelem új felnőttképzési rendszerbe való besorolásának alapjait kérdőjelezi meg, hogy közben nem változott egyik terület önálló törvénye sem. Így pedig a munkavédelmi hatóság ezután is az oktatási naplókat és tematikákat ellenőrzi, esetleg meghallgatja a dolgozókat, valóban tudják-e, mivel előzhetik meg a balesetet a munkahelyükön és nem foglalkozik a folyamatos adatfeltöltés betartásával.  

Ombudsmani megkeresés

Gábor László az ombudsmanhoz írt levelében - a cikkben is szereplő kifogásokon túl - jelezte azt is, hogy a munka- és tűzvédelmi képzések megtartásához a foglalkoztatónak képzési szerződést kell kötni a munkavállalóival, ami tovább növeli a cégek adminisztrációs terheit. Az oktató cég vezetője szerint ugyan a Polgári Törvénykönyv a szóbeli szerződést is elfogadja, ha megvalósul a felek szerződési szabadsága, ám itt nincs szó szabad döntésről. A beadványban azt kéri az alapvető jogok biztosától, segítsen, hogy a munka- és tűzvédelmi oktatások kikerüljenek a felnőttképzési törvény hatálya alól. Választ még nem kapott a hivataltól.

Kettészakad az ország időjárása

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.22. 06:36

Fotó: Monika Skolimowska / AFP
Északon 11 és 15 fok között alakul a legmagasabb nappali hőmérséklet, máshol 20 fok feletti csúcsértékekre lehet számítani.
Meleg levegő van felettünk és a következő napokban még az is érkezik fölénk, emiatt a hőmérséklet csúcsértéke egyre magasabbra emelkedik – a déli országrészben. Északon lesznek tartósabban felhős, ködös területek, ott csak 13, 14 fokot mutatnak majd a hőmérők még délután is. Hőmérsékleti szempontból kettészakad az ország – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.  
Az előrejelzés szerint csütörtökön az ország északi harmadán a köd és rétegfelhőzet helyenként tartósan megmaradhat, máshol gyengén felhős, napos idő várható. Számottevő csapadékra nem kell készülni, de a ködös részeken gyenge szitálás is lehet. Csak az ország déli felén lesz élénk a szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet a felhősebb északi részeken 11 és 15, máshol 17 és 22 fok között várható. Késő estére 7 és 13 fok közé csökken a hőmérséklet.

Bezzegválasszal védekezik az Orbán-kormány

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.10.22. 06:20

Fotó: JOHN THYS / AFP
A kabinet az Európai Bizottság jogállamiságról szóló jelentésére adott válaszában kizárólag azokat a tagállamokat veszi célba, amelyek különböző fórumokon rendszeresen bírálják a magyar demokrácia állapotát.
Hibás nézőpont és módszertan, kiegyensúlyozatlan források, megalapozatlan állítások. Így jellemzi a kormány az Európai Bizottság szeptember végén közzétett jogállamisági jelentését, amely komoly bírálatokat tartalmazott a magyarországi korrupcióról, médiapluralizmusról, a fékek és ellensúlyok rendszeréről. A Fidesz EP-delegációja szerdán az Európai Parlament képviselőinek is megküldte a tagállami kormányoknak már eljuttatott három oldalas magyar panaszgyűjteményt. Az Orbán-kormány véleménye szerint a brüsszeli testület témaválasztása eleve önkényes és egyoldalú, mivel a jogállamnak nincs általánosan elfogadott meghatározása. Miközben a médiapluralizmus nem tartozik a jogállam kategóriájába, a nemzeti kisebbségek jogainak védelme vagy az antiszemitizmus elleni harc nem volt a vizsgálat tárgya — olvasható a dokumentumban. A kormány hiányolja azt is, hogy míg az Európai Bizottság górcső alá vette a korrupciót, addig kimaradt a látóköréből a pénzmosás, amely rendszerszintű problémát jelent például Dániában és Svédországban. Orbánék felróják a grémiumnak azt is, hogy a jelentés elkészítésekor figyelmen kívül hagyta a magyar kormány részletes elemzéseit, és elsődlegesen külső forrásokra hagyatkozott, amelyek megbízhatósága és elfogulatlansága megkérdőjelezhető. Ebben az összefüggésben előkerül a (Soros György által létrehozott) Nyílt Társadalom Alapítvány is, amely az értékeléshez véleményt benyújtó 13 civil szervezet közül 11-nek nemrégiben pénzügyi támogatást nyújtott. A jelentést valójában ezek a szervezetek írták — áll a kormányzati összefoglalóban. Bár az Európa Tanács antikorrupciós szervezete (GRECO) és az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) Hollandiával és Belgiummal kapcsolatban is megfogalmazott kritikát, azok nem szerepeltek a két országról szóló beszámolóban, ellentétben a magyarországi értékeléssel. Nem foglalkozott az Európai Bizottság azzal sem, hogy az általa támogatott szakértői intézet szerint Finnországban bajok vannak a médiapluralizmussal — szögezi le a dokumentum. A kormány ezúttal is kettős mércével vádolja Brüsszelt: az Európai Bizottság megkérdőjelezte az egyetlen szervnek vagy tisztségviselőnek sem alárendelt magyar főügyészség függetlenségét, de nem tette szóvá, hogy bizonyos tagállamokban az igazságügyi minisztérium utasíthatja a főügyészt, illetve leválthatja őt. Az Orbán-kormány a felek tisztességes meghallgatását, az egyenlő bánásmódot, az előreláthatóságot, az objektivitást és a pártatlanságot kéri számon a Bizottságon, mivel ezek minden, a jogállamiság elvén alapuló mechanizmus alapvető követelményei. “A jogállamisági felülvizsgálati ciklusa nyilvánvalóan nem felel meg ezeknek a kritériumoknak” — zárul a lesújtó kormányzati kritika a brüsszeli jelentésről.