Kompetenciafejlesztés magyar módra

A kormány úgy javítaná a felnőttképzési statisztikákat, hogy felnőttképzéssé minősítette a munka- és tűzvédelmi oktatást.

A kormány felnőttképzéssé minősítette a munka- és tűzvédelmi oktatást, hogy javítsa a mostani gyenge beiskolázási adatokat - derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium „A felnőttképzés megújítása” című 40 oldalas tájékoztató kiadványából.

A szeptember elsején elindított új elektronikus Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerbe minden munkahelyen belül szervezett oktatást, valamint a résztvevők adatait is jelenteni kell.

Ez szakértők szerint több szempontból is hibás megközelítés: a feladat ugyanis kivitelezhetetlen adminisztrációs terhet ró a nagyobb munkahelyekre, hiszen a több száz, vagy több ezer fős vállalatoknál, hivataloknál akár naponta kell tartani ilyen oktatásokat.

Gábor László, az egyik legnagyobb munkavédelmi képzéseket végző hazai vállalkozás vezetője lapunknak elmondta, 170 partnerük között van olyan kukáscég is, ahol minden reggel egy rövid oktatással indítják útnak a munkatársakat. Ha szigorúan betartanák az új szabályokat, ők akár minden nap jelenthetnének.

Egy olyan építőipari nagyvállalat területére pedig, mint például az Alcoa-Köfém, a vendégek is csak munkavédelmi alapoktatást követően tehetik be a lábukat, de nem tudni, vajon ezt is listába kell-e venni elvégzett felnőttoktatásként. A legnagyobb kérdés tehát az, valóban felnőttképzés-e a munka- és tűzvédelmi oktatás. Gábor László szerint az Oktatási Hivatal tíz évvel ezelőtti határozatában még nem tartotta annak és most is így gondolja a megkérdezett szakértők nagy része.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) három feltétel együttes teljesülésekor beszél felnőttképzésről: legyen szervezett, célirányos az oktatás és az egyén kompetenciáinak alakítását vagy fejlesztését segítse. A baj épp ezzel van, hiszen milyen képességeket és készségeket erősít vagy fejleszt, ha valaki sokadszor is meghallgatja, hol vannak a vészkijáratok a munkahelyén. Erre vonatkozó kérdésünkre a minisztérium nem adott magyarázatot. Ráadásul a módosítás adatvédelmi szempontból is aggályos lehet – emelték ki többen. A képzésen ugyanis a munkavállalóktól meg kell kérdezni, hozzájárul-e az adatai továbbításához, ám ha azt feleli, hogy nem, a rendszer nem engedi tovább a bejelentőt. Így vagy kénytelenek jóváhagyás nélkül mégis megadni a személyes információkat, vagy - a felnőttképzésről szóló törvény februári végrehajtási rendelete alapján - kockáztatják a minimálbér akár tizenötszörösének megfelelő összegű bírság kifizetését dolgozónként.

A kormány szándékát kutatva két magyarázatot említettek a szakértők a változtatás céljaként. Egyrészt a pénzt, hiszen a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerbe 15 ezer forintos díj megfizetésével lehet regisztrálni. A július elsején megindított előzetes csatlakozás lehetőségével augusztus végéig 5500 munkahely élt és 400 működési engedélyt adtak ki oktatást nyújtó vállalkozásoknak. Az adatbázis felelősének kijelölt Pest Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint október 20-ig 9733 bejelentést és 463 engedélyezési kérelmet kaptak, utóbbiak közül „307 pozitív, 37 pedig negatív elbírálásban részesült, a többi engedélykérelem értékelése folyamatban van.” Kis számolással ugyanakkor beláthatjuk, milyen hatalmas bevételi forrást jelent az államnak a kötelező regisztráció. A KSH adatai szerint 2019 végén 515 ezer társas vállalkozás működött az országban, ha mind regisztrálna, az 7,7 milliárdos bevételt jelentene az államnak és akkor még nem beszéltünk a hivatalokról, egyesületekről, ahol legalább az évi egyszeri képzést meg kell tartani. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 4,5 millió magyar munkavállaló legalább egyszer biztosan bekerül a rendszerbe. Így érkezünk el az Orbán-kormány eredeti céljához, hogy mesterségesen javítsa a magyar felnőttképzés nemzetközi összehasonlításban jelenleg rossz statisztikai adatait. A szándékot internetes tájékoztatón is megerősítette az ITM: a mostani öt százalékról 2030-ra 25 százalékra akarják növelni azoknak a felnőtt dolgozóknak az arányát, akik tanulnak valamit. Egy munkavédelmi oktatásokkal feljavított statisztika azonban önmagában nem teszi rugalmasabbá és hatékonyabbá a munkavállalóinkat – figyelmeztetnek a szakértők.