A Színház és Filmművészeti Egyetem körül dúl a harc az új kuratórium és emberei, valamint a diákok között az alkotmányos jogok megtartásáért, amelyeket a hatalom mindenáron el akar venni. Ezt egy (volt) katona bevetésével, a NER egyre militarizálódó értéktelen rendje által akarják megoldani. Pedig van jogi megoldás is.
A következő a helyzet: a törvényalkotó a 2020. évi LXXII. törvénnyel valójában nem hozta létre azt az alapítványt, amely át akarja venni az uralmat az egyetem felett. A törvényalkotó a kormányt bízta meg azzal, hogy hozza létre ezt az állami kezelésű alapítványt. A kormány pedig határozatban rendelkezett az alapítvány létrehozásáról. Viszont a kormány mint végrehajtó hatalom – a hatalmi ágak elválasztásának elvéből következően – nem rendelkezhet állami vagyonról. De ha mégis, ezt csak rendeleti szinten tehette volna meg, nem határozatban. A kettő között az a különbség, hogy a kormányhatározat nem – ismétlem: NEM – jogszabály, joghatással nem bír. A kormány határozata nem minősül jogforrásnak, és nem tartozik a jogforrások rendszerébe.
Ebből következően: a kormányhatározattal létrehozott állami alapítvány megteremtése mögött nincs jogszabályi rendelkezés. Vagyis az alapítvány létrejötte nem jogszabályon alapul. Jogszabályi rendelkezés hiányában az alapítvány jogi létezése vitatható és megkérdőjelezhető. Mivel állami alapítványt kizárólag csak jogszabályi szinten lehet létrehozni, ezért a jelenlegi formában az nem törvényes. És mivel a kormányhatározat nem jogszabály, ezért maga az alapítvány, valamint annak létezése, létrehozása is bíróság előtt támadható.
És még egy szempont: azon törvény esetében, amely az alapítvány létrehozására felhatalmazást adott, nem biztosított elégséges felkészülési időt a norma címzettjei számára, mert a kihirdetést követő napon hatályba is lépett. Márpedig az egyik napról a másikra történő hatályba léptetés nem felel meg ennek az alkotmányos elvárásnak. Az Alkotmánybíróság (a korábbi és a jelenlegi is) több határozatában mondta ki, hogy a felkészülési idő hiánya megalapozza a törvény közjogi alkotmányellenességét. Miáltal a törvény visszamenőleges hatállyal semmis, ezért alkotmányos keretek között nem létezik. Következésképpen jogszerű felhatalmazás sem létezik. Összességében tehát kijelenthető, hogy az alapítvány létezése törvénytelen és alkotmánysértő is. Márpedig ha az alapítvány jogilag nem létezik, hiszen jogszabállyal sosem hozták létre, akkor az egész fellépés, amit az egyetemmel szemben mutatnak a hatalmasok, minden létező jogi szempontból súlyosan jogsértő.