Európai Unió;Egyesült Királyság;koronavírus;Brexit;

Michel Barnier EU-főtárgyalójának szerdai nyilatkozata adott új lendületet az egyezkedésnek

- Főnixmadárként támadtak fel a Brexit-tárgyalások

Ismét „intenzív szakaszba” léptek a megbeszélések az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Péntek óta Londonban tart, jövő héttől a súlyos járványgócnak számító Brüsszelben folytatódik az egyezkedés.

Üdítő látványt nyújtott csütörtökön Michel Barnier, az Európai Unió Brexit-ügyi főtárgyalója, amikor Eurostarral megérkezett a pompás londoni St Pancras pályaudvarra, természetesen az EU zászlajára emlékeztető arcmaszkot viselve. A főnixmadárként feltámadt tárgyalásokat a francia diplomata még szerdán tette lehetővé az Európai Parlamentben tartott beszédével, amikor nem csak az eszmecsere felgyorsítására és végre a jogi szövegre való koncentrálásra tett ígéretet, hanem azt is kimondta, hogy mindkét félnek engedményeket kell tennie. Londonba érkezésekor Barnier újra hangsúlyozta az „együttes felelősség fontosságát”, hozzátéve: „Minden nap számít”.

Ahogy erről a pénteki The Times napilap beszámolt, a Whitehall kormányzati negyedben töltött három nap után százötven brit köztisztviselő és jogász utazik Brüsszelbe, hogy a jogi formába öntött szövegeken dolgozzanak EU-partnereikkel. A szokásosnál népesebb delegációra fokozott biztonsági szabályok vonatkoznak majd, miután a belga főváros Európa egyik legfertőzőbb gócpontjának számít, 100 ezer ember vetítve 1389 regisztrált pozitív esettel. Mint emlékezetes, Barnier és brit hivatali megfelelője, azóta Lorddá kinevezett David Frost már a pandémia kezdetén, márciusban elkapták a Covid-19 vírust.

A munkás hétvége előtti szívélyes hangulatban a vezérelv az, hogy a persze még mindig csak „esetleges” megegyezés egyaránt tükrözze az EU autonómiája és az Egyesült Királyság szuverenitása iránti kölcsönös tiszteletet. A dokumentumnak világossá kell tennie, hogy történelmileg és gazdaságilag szorosan összefonódott közeli szomszédok és szövetségesek megállapodásáról van szó. Más országokkal, mint Törökországgal, vagy Ukrajnával ellentétben a szigetország nem fog „konvergálni” az EU-val egy későbbi formálisabb együttműködés reményében.

Miután az állami szubvenciókkal és az egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatban az álláspontok közeledtek egymáshoz, változatlanul a halászati kvóták az egyik fő akadálya annak, hogy London és Brüsszel dűlőre jusson egymással. Péntekreggel Stephen Barclay volt Brexit-ügyi miniszter, jelenleg a pénzügyminiszter első helyettese járta körbe a kormány nevében a hírcsatornák stúdióit. A Sky News-nak nyilatkozva a politikus kifejtette, hogy a megszületendő megállapodásnak tartalmaznia kell azt, hogy Egyesült Királyság kontrollt élvez a saját fenségvizei felett, valamint azt a tényt is, hogy elhagyja az EU-t.

Mindeközben a brit kormány mesterterve, az új „globális Nagy-Britannia” koncepciója lendület kapott péntek reggel, amikor Liz Truss kereskedelmi miniszter Tosimicu Motegi japán külügyminiszterrel aláírta a két ország közötti „átfogó gazdasági partnerségi szerződést”. A tory politikus asszony értékelése szerint a paktum „rámutat arra, mit tud elérni ez az ország független kereskedelmi nemzetként”. A megegyezés a következő másfél évtizedben több mint 15 milliárd fonttal lendíti fel a két sziget közötti kereskedelmet, míg brit üzleti vállalkozások örülhetnek a Japánba irányuló export 99 százalékában érvényesülő vámmentességnek.   

Akár 90 ezer is lehet a napi esetszámElső ízben fordult elő, hogy a nyilvánosság előtt bírálta a brit tesztelés és kontaktkövetés rendszer hibáit Boris Johnson. A brit kormányfő  csütörtökön délután a héten már másodszor állt ki a nyilvánosság elé, a miniszterelnöki irodában, ezúttal Rishi Sunak pénzügyminiszter és Sir Patrick Vallance, tudományos főtanácsadó társaságában. A tájékoztatón elhangzott figyelemreméltó információk sorába tartozik, hogy az aznapi hivatalosan 21 242 igazolt új Covid-esettel szemben a tényleges helyes adat napi akár 90 ezer megbetegedés is lehet. Sir Patrick ismét hangsúlyozta, hogy „rossz irányba haladnak a dolgok”, bár legalább az elmúlt hónapokban bevezetett szigorításoknak köszönhetően a fiatalok között kevesebb az új fertőzött. Csalódottságának adott hangot a 12 milliárd fontos befektetéssel létrehozott tesztelési és kontaktkövetési rendszer fogyatékosságai miatt. A kudarc két legbeszédesebb száma, hogy az elvégzett ellenőrzések mindössze 15 százalékának az eredménye készül el az ígért 24 órán belül, illetve a pozitív esetek csak 60 százalékának kapcsolatait sikerül elérni és önkéntes karanténba küldeni. A kiábrándító számok még a rendszert mindeddig oroszlánként védő Boris Johnsont is annak kijelentésére ösztönözték, hogy „osztozik az emberek frusztráltságában és megérti, gyorsabb és hatékonyabb tesztelésre és kontaktkövetésre van szükség”. Justin Madders, árnyék-egészségügyi államtitkár számításai szerint közel 102 ezer megerősített kontaktus merült feledésbe, ami „csillagos ég méretű fekete lyukat jelent a kormány fertőzéscsökkentési terveiben”. Mire vasárnapra virradóra visszaállítjuk az órákat, 2,8 millió nagy-manchesteri lakosra fognak vonatkozni a legmagasabb kockázatú 3-as fokozat szigorításai és 17 napra mind a 3,1 millió walesi vesztegzárba vonul.

Az Egyesült Államok kezdeményezésére abortuszellenes koalíció alakult, amelyhez többek között az Orbán-kormány, a terhességmegszakítás szinte teljes betiltására készülő Lengyelország és Szaúd-Arábia is csatlakozott.