Előfizetés

Azonnali fegyverszünetről állapodtak meg Líbiában a szemben álló felek

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.10.23. 19:39

Fotó: VIOLAINE MARTIN / AFP
Az ENSZ líbiai különleges missziója közleményében kiemelte: a lépés fontos fordulópont a béke és a stabilitás megteremtéséhez.
Azonnali és tartós fegyverszünetről állapodtak meg a líbiai szemben álló felek pénteken az ENSZ égisze alatt Genfben tartott tanácskozásukon. A Nemzetek Palotájában rendezett találkozóról közleményt adott ki az ENSZ líbiai különleges missziója, amely szerint
a lépés fontos fordulópont a béke és a stabilitás megteremtéséhez.

Stephanie Williams, az ENSZ-főtitkár líbiai politikai ügyeiért felelős helyettes különmegbízottja azt mondta, megtiszteltetés számára, hogy tanúja lehetett ennek a történelmi pillanatnak. Arabul elmondott beszédében hangsúlyozta, gratulál a résztvevőknek az elért eredményhez. A kőolajban gazdag Líbia 2011-ben süllyedt káoszba, miután a NATO támogatását élvező fegyveres felkelők elűzték a hatalomból és meggyilkolták Moammer Kadhafi diktátort. Az ország azóta lényegében két részre szakadt: a nyugati országrészt és benne a fővárost, Tripolit a nemzetközi közösség által elismert egységkormány irányítja. A keleti országrészt a bengázi katonai akadémián végzett Halífa Haftar tábornok ellenőrzi. Mindkét felet különböző országok támogatták eddigi harcaikban. A felek az elmúlt hetekben Genfben ültek össze, hogy megállapodjanak a tartós fegyverszünet feltételeiről. Erről Williams úgy fogalmazott,
„hosszú és nehéz út vezetett idáig. A született eredmény elérését a (felek) hazaszeretete tette lehetővé”.

A különmegbízott később a sajtónak azt mondta, hogy átfogó és állandó, azonnal hatályos nemzeti megállapodás született. Ennek együtt kell járnia azzal, hogy távoznak az országból a zsoldosok, külföldi harcosok.

Stoltenberg: A fegyverszünet betartása az egyetlen út a béke megteremtésére

A NATO arra szólítja fel a szemben álló feleket, hogy tartsák tiszteletben és hajtsák végre a fegyverszünetről pénteken született megállapodást, ugyanis ez az egyetlen út az ország békéjének megteremtésére – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos online tanácskozását követően pénteken. Jens Stoltenberg sajttájékoztatóján hangsúlyozta, a fegyverszünetről született megállapodás a jó irányba tett első lépést jelenti, ezért is fontos, hogy minden résztvevő fél tiszteltben tartsa azt. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, a kijelentéseket nem mindig követik tettek – emlékeztetett. Noha a NATO nincs jelen Líbiában, támogatja az ENSZ erőfeszítéseit a béketeremtés érdekében – tette hozzá. 

Önkéntes karanténba vonult a bolgár miniszterelnök

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.23. 19:00

Fotó: Dursun Aydemir / AFP
Bojko Boriszov egy koronavírussal fertőzött kollégájával találkozott.
Önkéntes karanténba vonult pénteken Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, miután egy koronavírussal fertőzött kollégájával találkozott – ezt maga a kormányfő közölte Facebook-oldalán.
„Nankov miniszterhelyettes (regionális fejlesztési és közmunkaügyi minisztérium) értesített arról, hogy pozitív lett a koronavírus-tesztje. Várom a járványügyi orvosok rendelkezését, és addig elszigetelem magam. Kapcsolatba kerültem vele öt nappal ezelőtt”

– írta a miniszterelnök.

Hozzátette, hogy péntek reggel, egy amerikai küldöttséggel tartott találkozója előtt készítettek vele vírustesztet, amely negatív lett. Nankov megfertőződése miatt a miniszter, Petya Avramova is önkéntes karanténba vonult, és várhatólag hasonlóan fog cselekedni Kiril Ananiev pénzügyminiszter és Desziszlava Taneva mezőgazdasági miniszter is, akik szintén kapcsolatba kerültek vele. Bulgáriában októberben meredeken nőtt az új koronavírus-fertőzések száma, csak az elmúlt napon 1595 új esetet regisztráltak, ami az eddigi legmagasabb napi növekmény. A fertőzöttek száma elérte a 34 930-at.

Magyar, lengyel és szaúdi – három jóbarát, másokkal együtt korlátoznák a nők jogát

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.10.23. 18:30

Fotó: Aleksander Kalka / AFP
Az Egyesült Államok kezdeményezésére abortuszellenes koalíció alakult, amelyhez többek között az Orbán-kormány, a terhességmegszakítás szinte teljes betiltására készülő Lengyelország és Szaúd-Arábia is csatlakozott.
Hazánk szempontjából rossz ómen, hogy az Orbán-kormány 31 országgal együtt csatlakozott egy, a nők önrendelkezési jogát kétségbevonó közös nyilatkozathoz. A javarészt a demokráciát, az emberi jogokat és a nők jogait egyaránt semmibe vevő fekete-afrikai és arab államok által aláírt kiáltványt az Egyesült Államok indítványozta és annak hazánk – Brazíliával, Egyiptommal, Indonéziával, illetve Ugandával egyetemben – a társkezdeményezője volt. Az úgynevezett Genfi Konszenzus Nyilatkozata egyebek mellett az emberi élet védelmére szólít fel annak ellenére, hogy az aláírok közül nagyjából egy tucat országban az előző öt évben is végeztek ki embereket. A dokumentum ezenfelül azt is állítja, hogy a nőknek nincsen nemzetközileg elismert joga az aborutsz, ezért a kérdésben minden államnak saját joga dönteni. A Trump-adminisztráció részéről a deklaráció egyértelműen kampányfogás, az abortuszellenes evangéliumi keresztények szavazatainak megnyerésére tett kísérlet. Árulkodó, hogy a hírek szerint a kiáltványon kizárólag az amerikai külügyminisztérium politikai kinevezettjei dolgoztak, a karrierdiplomatákat kihagyták annak szövegezéséből. Az Egyesült Államokban a jelenlegi törvények szerint a nőknek korlátlan joguk van a terhességmegszakításhoz, ahogyan hazánkban és Belaruszban is, a kiáltványhoz szintén csatlakozó Zambia is viszonylag szabad hozzáférést biztosít az abortuszhoz. Az említett országok vezetőinek szemszögéből a deklaráció akár egyfajta szándéknyilatkozatként is értelmezhető, hogy a többi 28 aláíróhoz igazítanák a szabályozásukat, vagyis korlátozásokat terveznek. A nők önrendelkezési jogát zászlajára tűző, amerikai Center for Reproductive Rights adatbázisa szerint a kiáltványt elfogadó államok közül ötben (Egyiptomban, Haitin, a Kongói Köztársaságban, Irakban és Szenegálban) teljesen tiltott az abortusz, további huszonháromban pedig csak szigorú feltételek mellett lehetséges. Nőjogi szervezetek már régóta azt hangoztatják, hogy a legális és biztonságos alternatívák elvétele nem szünteti meg a terhességmegszakításokat, csupán veszélyesebbé teszi azokat. A kommunista Románia szemléletes példa erre, ahol a Ceausescu-rezsim teljesen betiltotta az ilyesfajta orvosi beavatkozásokat, emiatt 1965 és 1989 között becslések szerint mintegy 10 ezer nő halt bele az illegális abortuszok során fellépő egészségügyi komplikációkba. Az ultrakonzervatív értékeket valló kormányok mégis megpróbálkoznak a korlátozással, legutóbb Lengyelország mozdult ebbe az irányba. A lengyel szabályozás már eddig is szigorú volt, de a helyi alkotmánybíróság csütörtökön alkotmányellenesnek nyilvánította a terhességmegszakítást a beteg magzatok esetében is, vagyis az eddig legálisan elvégzett abortuszok 98 százalékát megtiltja. A döntés a szükséges törvények meghozatalára kötelezi a parlamentet. A zömében a kormány kinevezettjeiből álló, megkérdőjelezhető legitimitású taláros testület a közvéleménnyel szemben foglalt állást – a felmérések szerint a társadalom többsége évek óta ellenzi a további korlátozásokat, a lakosság nem elhanyagolható része (30-40 százaléka) az enyhítés pártján van. Jaroslaw Kaczynskit, a kormányzó szélsőjobboldali Jog és Igazságosság Párt (PiS) elnökét azonban nem érdekli a népakarat. A Lengyelországot háttérből irányító politikus már 2016-ban kifejtette: az a célja, hogy a nők az életképtelen magzatokat is kihordják, az újszülöttnek nevet adjanak, megkereszteljék, majd eltemessék. A PiS a nők önrendelkezési jogát pártoló tömegtüntetések hatására hátrált meg az ügyben, ezért az alkotmánybíróságnak kellett elvégezni a piszkos munkát. Az ítélethirdetés időzítése kifejezetten kapóra jön a kormánynak: az abortusz-téma elterelheti a figyelmet arról, hogy a kabinet képtelen úrrá lenni a koronavírus-járványon (pénteken ismét rekordszámú, 13 632 megbetegedést, illetve 153 halálesetet regisztráltak Lengyelországban), a fokozódó fertőzésveszély pedig távol tarthatja az embereket az utcai megmozdulásoktól. Hosszú távon viszont kétséges, hogy Kaczynski malmára hajtja a vizet egy ilyen, az ellenzék által embertelennek nevezett szabályozás ráerőltetése a lengyelekre. Abban mindenesetre biztosak lehetünk, hogy az Orbán-kormány figyelemmel kíséri, mi történik Varsóban. A lengyel abortuszvita kimenetele ezért végső soron akár a magyar szabályozásra is hatással lehet. 

A kormányt úgy tűnik nem zavarja, hogy díszes társaságba keveredett

A világjárvány miatt virtuálisan tartott ünnepi aláíráson Magyarországot Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter képviselte. A politikus Facebook-videójában egyértelművé tette, hogy üdvözli a nyilatkozatot. „Meg kell mutatnunk az élet értékét, a gyermek várásának és megszületésének örömét. Ezért nagyon örülök, amikor látom, hogy egyre több olyan kezdeményezés és partnerség születik az Egyesült Államok kormányával és más hasonló gondolkodású országokkal, amelyek célja a közös fellépés” – fogalmazott. Novák Katalin kijelentése akár úgy is értelmezhető, hogy szerinte Magyarországnak az összes aláíró nemzettel hasonló a gondolkodása. A deklarációhoz (eddig) 32 ország csatlakozott: Bahrein, Belarusz, Benin, Brazília, Burkina Faso, Dél-Szudán, Dzsibuti, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, az Egyesült Államok, Gambia, Haiti, Indonézia, Irak, Kamerun, Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, Kuvait, Lengyelország, Líbia, Magyarország, Nauru, Niger, Omán, Pakisztán, Sváziföld, Szaúd-Arábia, Szenegál, Szudán, Uganda és Zambia. A washingtoni Freedom House jogvédő szervezet az említett államok közül mindössze négyet (Brazíliát, az Egyesült Államokat, Lengyelországot és Naurut) sorol a szabadságjogok tekintetében teljesen szabad kategóriába, 12-őt (köztük hazánkat is) részben szabadnak, további 16-ot pedig egyáltalán nem szabadnak minősít. A brit The Guardian azt is megjegyzi, hogy a legtöbb aláíró rosszul szerepel a Georgetowni Egyetem nők helyzetét vizsgáló indexén: a közös nyilatkozatot elfogadó 14 ország (Burkina Faso, Dzsibuti, Dél-Szudán, Egyiptom, Haiti, Irak, Kamerun, a Kongói Demokratikus Köztáraság, a Kongói Köztársaság, Líbia, Niger, Pakisztán, Sváziföld és Szudán) a lista utolsó 32 helyezettje között található meg.