Előfizetés

Meghaladta a 42 és fél milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.25. 07:27

Fotó: Alexey Maishev / AFP / Sputnik
Már 1 149 781 ember halt meg a járvány következtében.
Világszerte már 42 613 522 ember fertőződött meg koronavírussal a hivatalos nyilvántartások szerint, a járvány halálos áldozatainak száma 1 149 781, a gyógyultaké pedig 28 762 725 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint vasárnap reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 42 148 875 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 1 143 495, a gyógyultaké pedig 28 484 306 volt. A fertőzés 189 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol már 8 575 671 ember fertőződött meg, 224 891-en haltak bele a szövődményekbe, és 3 406 656-an gyógyultak meg. Indiában 7 864 811 fertőzöttet, 118 534 halálos áldozatot és 7 078 123 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 5 380 635 fertőzöttről, 156 903 halálos áldozatról és 4 526 393 gyógyultról tudni. Oroszországban 1 487 260-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 25 647-re, a gyógyultaké pedig 1 125 155-re emelkedett. Franciaországban 1 084 659 fertőzöttről, 34 536 halálos áldozatról és 113 636 gyógyultról tudni. Spanyolországban 1 046 132 fertőzöttet és 34 752 halálos áldozatot regisztráltak. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 857 043, és 44 835-en haltak meg a betegségben. Olaszországban a fertőzöttek száma 504 509, a halálos áldozatoké 37 210, és 264 117-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Németországban 434 798 a fertőzöttek száma, 10 035 a halottaké, 316 124-en meggyógyultak. Argentínában 1 081 336 fertőzöttet, 28 613 halálos áldozatot és 881 113 gyógyultat jegyeztek fel. Kolumbiában 1 007 711 fertőzöttet és 30 000 halálos áldozatot tartanak nyilván. Mexikóban 886 800 az igazolt vírusbetegek és 88 743 a halottak száma. A Dél-afrikai Köztársaságban eddig 714 246 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 18 944-en meghaltak, 644 641-en pedig felgyógyultak. Iránban 562 705 fertőzöttet, 32 320 halálesetet és 450 891 gyógyultat tartanak számon. Törökországban 359 784 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 9727, a gyógyultaké 313 093. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 91 125 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4739 halálos áldozatot és 85 974 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

Szabad szemmel – Jogállami viták: a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar vezetéshez

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.10.25. 07:15

Nemzetközi sajtószemle, 2020. október 25.
Washington Post A szerkesztőségi állásfoglalás arra figyelmeztet, hogy a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar vezetéshez, már abban az értelemben, hogy mindkettő kemény jogállami vitába keveredett az EU-val, ám Lengyelországban idáig viszonylag erőteljes volt a sajtó. Csakhogy Duda elnök megtartotta a hivatalát a nyári választáson, utána pedig a nacionalista-populista Kaczynski, aki hadjáratot folytat a migránsok és a melegek ellen, bejelentette a média „visszalengyelesítését”, ideértve, hogy fel kell számolni a többes tulajdont a független orgánumok esetében. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hivatalos politika szócsövévé kell változtatni azokat, ahogyan az a közmédiával is történt. A módszert is Magyarország szolgáltatta, ahol nem durva cenzúrával kebelezték be a nem kormányzati kiadványokat, hanem úgy, hogy a hatalomhoz közelálló üzletemberek felvásárolták azokat. Varsóban már közölték, hogy az Orlen állami olajcég 20-24 körzeti lap megvételéről tárgyal. Kaczynski pedig máris megfenyegette mindazokat, akik úgy gondolják, hogy nem adnák el érdekeltségeiket. Egyértelműen olyan újságokról, tévékről van szó, amelyek részben vagy egészen német és amerikai cégek tulajdonát képezik. A legtekintélyesebb és legolvasottabb lap, a Gazeta Wyborcza már érzi a következményeket, mert a PiS elrendelte, hogy állami vállalkozások nem hirdetnek benne. De ha ezt a kampány folytatódik, akkor az megsemmisítheti mindazt, ami még megmaradt a lengyel demokráciából. Mindazonáltal az érintett amerikai társaságok viszonylagos védettséget élveznek, mert az USA varsói nagykövete nyilvánosan felszólalt a szólásszabadság védelmében. És ha erősödik a nyomás a német kézben lévő sajtóra, akkor arra várhatóan reagál Berlin és Brüsszel, hiszen épp most megy a vita arról, hogy csak olyan államok részesülhessenek a gazdaságok helyreállítását szolgáló alap, illetve az új, hétéves költségvetés áldásaiból, amelyek adnak a jogállamra. Kaczynski azonban változatlanul kihívó: vétót helyezett kilátásba a két pénzügyi csomag kapcsán, semhogy eleget tegyen a demokratikus normáknak. Ám ha változatlanul támadja a szabad médiát, akkor annak negatív következményekkel kell járnia Washington részéről is.
Bloomberg A hírügynökség egyre valószínűbbnek tartja, hogy a magyar és a lengyel ellenkezés miatt csak a jövő év közepén jutnak hozzá az uniós támogatáshoz a vírus által leginkább sújtott tagországok. Az állam- és kormányfők ugyan a nyáron történelmi egyezséget kötöttek a 750 milliárdos csomag ügyében, de az Európai Parlament azt akarja, hogy szigorúan vasalják be a támogatás árát a demokratikus normákat semmibe vevő Budapesten és Varsón, ami ellen a két kormány hevesen tiltakozik. A hollandok ezzel szemben szintén szigorúbb jogállami mechanizmust sürgetnek. Jelenleg az egyes országok igen kedvező feltételekkel juthatnak hitelhez a szabad tőkepiacon. Ám az zavaró, hogy a politikai ellentétek akadályozzák a segély folyósítását. A jelek szerint a régi beidegződések nehezen tűnnek el Európában és ezen az sem változtat, hogy a befektetők készségesen adnának kölcsön – hivatalosan a Bizottságnak – az újjáépítési program céljaira. Pedig az új rendszer lépést jelentene a költségvetési unió felé, ám annak politikai akadályai vannak, mert úgy tűnik, hogy az erős gazdasággal rendelkező országoknak továbbra sincs nagy kedvük kihúzni a csávából az egyensúly visszaszerzéséért össze-vissza csapkodó szomszédokat.
Spiegel Az elemzés értelmetlennek és szomorúnak nevezi, hogy a vírus újabb hulláma láttán sok európai országban a nacionalista reflexek lépnek működésbe: azaz bezárkóznak, igyekeznek távol tartani a külvilágot. Emögött nem a józan ész, hanem alighanem az a tudatalatti ösztön húzódik meg, hogy a rossz kívülről jön. De hamar ki fog derülni, hogy az elszigetelődés semmit sem segít, mert a fertőzéseknek csak egészen minimális száma ered a határokon túlról. Egyébiránt teljesen mindegy, hogy valaki hol szedi össze a bajt. Már annyi a beteg, hogy nem oszt és nem szoroz, ha az a pár ember külföldön kapta meg a kórokozót. Ennek ellenére azt hisszük, hogy fokozza a biztonságot, ha lezárjuk a határokat, vagy más országokat kockázatos területnek minősítünk. Ez a fajta koronanacionalizmus a Covid-19 egyik legrosszabb mellékhatása. Ha Trump bukik alig egy hét múlva, az vereség lesz a többi populista számára is. De attól még az irányzat továbbra is erős marad. Ezt bizonyítja az a tanulmány, amelyben három német közgazdász az utóbbi 100 év demagóg kormányzatait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy ezek a rendszerek gazdaságilag ugyan többnyire gyengébben teljesítenek, viszont tovább maradnak hatalmon. Sűrűbben újraválasztják őket, és ha egy állam egyszer már megadta magát a populizmusnak, akkor újból áldozatul esik annak. Vagyis a demagógia járványos lett. Ez esetben az amerikai választás nem lesz olyan döntő, ahogyan azt sokan remélték. Mert az elnök megy, de a populizmus marad.
FT A vezércikk fölöttébb nyugtalanítónak tartja, hogy a közvetlenül ezredforduló előtt született fiatalok elégedetlenek a demokráciával és arat körükben a populizmus, így félő, hogy az ún. millenniumi nemzedék a kudarc és a kiábrándulás ördögi körébe kerül. A gondokat csak tetézi, hogy ez a generáció sokkal kevésbé tartja fontosnak a demokráciát, mint az előző évjáratok – ugyanebben az életkorban. Ezért ezután könnyen becsatlakoznak a politikai szélsőséghez, amely igencsak fenyegeti a jogállamot. Mindez annak az eredménye, hogy jó néhány kormány demokratikus teljesítménye sok kívánnivalót hagy maga után, pedig a reform és a megújulás nélkül a liberális rendszerek nem tudnak virágozni. A nyugtalanító jelenséget a Cambridge Egyetem felmérése tárta fel, amelyet 160 országban, 4,8 millió ember megkérdezésével végeztek el. Hogy ennyire lesújtó ennek a rétegnek a véleménye, elsősorban Nyugat-Európában, valamint az angolszász országokban, az javarészt a fejlett demokráciák gazdasági teljesítményére vezethető vissza. Ahol viszont az államok még csak most próbálnak felzárkózni az élen járó országokhoz, ott az átalakulás nyomában fellépő „fáradtságot” tapasztalni. Merthogy a fiatalok látják a korrupciót és a hozzá nem értést. Ám egyre nagyobb számban vonzódnak a populizmushoz. Ha a kiábrándulás a demagóg megtévesztéssel párosul, akkor eljuthatunk odáig, hogy a populisták képesek szétverni a meglévő szerkezeteket, a mérsékelt politikusok ugyanakkor már nem tudják azokat többé összerakni. Ha egy ország beleesik ebbe a csapdába, akkor onnantól kezdve nemigen tud kikeveredni belőle. A megoldás az, hogy a társadalom nem szolgálhatja csak a gazdagokat és az időseket, amire a vírusjárvány csak ráerősít. Ennek megfelelően kell cselekedni, mert különben az adott ország belezuhanhat a demagógia szakadékába.   
Washington Post A szerkesztőségi véleménycikk arra szólít fel mindenkit, hogy szavazzanak Bidenre, ha nem akarják, hogy a következő négy évben is folytatódjon Amerika hanyatlása, és még nagyobb veszélybe kerüljön a demokrácia. Merthogy Trump eddigi teljesítménye azt mutatja: az ország egyre jobban csúszik lefelé. És a fokozatos bukás ugyanígy menne tovább a következő négy évben is. Az USA jóléte a jogállamra, a profi államapparátusra, az ország globális vezető szerepére, valamint a dollár kulcsvaluta funkciójára épül. Ezeket Trump mind aláásná. Ő egyre inkább átpolitizálja és erkölcsileg lezülleszti a kormányzatot. Autokraták jóindulatáért pitizik, noha azok rosszat akarnak az Egyesült Államoknak. Ugyanakkor sértegeti a szövetségeseket. Úgy állítja be, hogy csak az illegális migrációt utasítja el, de felére csökkentette a törvényes bevándorlást. Emiatt a legtehetségesebb külföldi tudósok és számítógépes szakemberek máshová mennek, semmint Trump Amerikájába. Az elnök egymás ellen fordítja a különböző társadalmi csoportokat. A tudományt és az igazságot megveti. A koronaválság kezelését elfuserálta, ez azután messze a legtöbb áldozatot követelte a világban. Ugyanígy nem tud mit kezdeni a klímaváltozással sem. Az ő szemében a politikai vetélytársak árulók, akiket üldözni kell, illetve börtönbe kell zárni. A Kongresszus ellenőrző funkcióját viszont félresöpörné. A tényfeltáró újságírók nála a nép ellenségei. Elfogadja a külföldi beavatkozást, ha az az ő kampányát erősíti, ugyanakkor aláássa a választásba vetett bizalmat, és azzal fenyegetőzik, hogy nem fogadja el az eredményt. Senki se higgye azt, hogy a következő időszakban nem a tekintélyelvű ösztönei vezérelnék., miközben már eddig is egyre ügyesebben játszotta ki az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat. A vezércikk jó elnöknek tartja Bident, azért felhívja a még bizonytalan szavazókat, hogy tegyék félre esetleges aggályaikat és voksoljanak a demokrata jelöltre, mert akkora veszélyekkel fenyeget, ha Trump újrázni tudna. Merthogy az amerikai demokrácia, a jólét és az USA globális vezető szerepe forog kockán. Így a döntés egyáltalán nem nehéz.

Február 16-ig meghosszabbította a rendkívüli állapotot a francia nemzetgyűlés

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.25. 07:13

Fotó: Mathieu Menard / AFP / Hans Lucas
A szenátus szerdán szavaz a javaslatról, a végleges elfogadás a parlament két házában november elején várható.
A francia nemzetgyűlés első olvasatban megszavazta szombat este a koronavírus-járvány miatti korlátozások kihirdetéséhez törvényi keretet biztosító egészségügyi rendkívüli állapot meghosszabbítását, miközben
az elmúlt 24 órában több mint 45 ezer új esetet tártak fel, ami újabb napi rekordnak számít.

A törvénytervezetet 71 igen szavazattal 35 ellenében fogadták el a képviselők. A szenátus szerdán szavaz a javaslatról, a végleges elfogadás a parlament két házában november elején várható. Míg tavasszal valamennyi politikai párt támogatta a vészhelyzet kihirdetését, ezúttal a baloldal és a jobboldal is bírálta az alsóházban a kormányt, hogy a vírusra hivatkozva „zárójelbe teszi a szabadságjogokat” és korlátozza az állampolgárok szabad mozgását. A kormány tíz nappal ezelőtt rendeletben állította vissza az egészségügyi rendkívüli állapotot egy hónapra. A hosszabbításhoz parlamenti felhatalmazásra van szükség.
A február közepéig kért felhatalmazás ellenére a kormány bármikor feloldhatja a vészhelyzetet, amennyiben a helyzet javul.

A törvénytervezet szerint egyébként április 1-ig lehetségesek korlátozások a vészhelyzetet követő átmeneti időszakban. A kérdés azért is kényes, mert elvileg ebben az időszakban esedékesek a regionális és megyei választások. A perspektíva azonban a következő hetekben borúsnak ígérkezik. Olivier Véran egészségügyi miniszter a parlamenti vitában elmondta:
„a következő napokban és hetekben a számok romlani fognak, bármit is teszünk”.

Miközben a járvány egyre fokozódó terjedése miatt péntek éjféltől a kormány az ország száz megyéjéből 54-re kiterjesztette az éjszakai kijárási korlátozást, ami a franciák több mint kétharmadát, mintegy 46 millió lakost érint, az egészségügyi tárca szombat este közzétett adatai szerint a napi új esetszám újabb rekordot döntött:
45 422 új estet tártak fel az elmúlt 24 órában a hatóságok az előző napi több mint 42 ezer után, a járvány kezdete óta regisztrált fertőzöttek száma 1 086 497-re emelkedett.

A Covid-19-betegségben péntek óta 138-an haltak meg, ezzel 34 645-re emelkedett a járvány kezdete óta elhunytak száma. A pozitív tesztek aránya szombaton elérte a 16 százalékot, miközben az előző nap 15,1, szeptember elején pedig még csak 4,5 százalék volt. A súlyos betegek számának emelkedése valamelyest csökkent péntek óta:
az elmúlt 24 órában 59-en kerültek intenzív osztályra, ahol jelenleg 2491 beteget látnak el.

A francia kórházakban 5800 ágy áll rendelkezésre a súlyos betegeknek, de a kormány szerint a nem sürgős beavatkozások elhalasztásával az intenzív ágyak számát két héten belül 7700-ra lehet növelni. A járvány első hullámának tetőzésekor 7200 intenzív ágyon feküdtek súlyos állapotban lévő koronavírusos fertőzöttek. Amennyiben az este 9 órától reggel 6 óráig tartó éjszakai kijárási korlátozással nem sikerül megfékezni a járvány terjedését,
a kormány a hét második felében „még keményebb intézkedésekről” dönthet.

Jean Castex miniszterelnök szerint, Emmanuel Macron államfő pénteken nem zárta ki az általános vesztegzár újbóli kihirdetésének lehetőségét sem.