Előfizetés

Visszavonhatja a kormány a civileket megbélyegző törvényt

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.10.26. 14:03

Fotó: Népszava
"Magyarország Kormányának nem sikerült bizonyítania azt, hogy a Civiltörvényre miért volna szükség" - áll a benyújtott tervezet indoklásában, a kormánypárti képviselők által is támogatva.
Visszavonni készül a kormány a "külföldről finanszírozott" civil szervezeteket megbélyegző jogszabályt – legalábbis erre utal, hogy az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága hétfői ülésén a Fidesz-KDNP képviselőinek támogatásával vették tárgysorozatba az erről szóló ellenzéki indítványt. A Szabó Tímea (Párbeszéd), Tóth Bertalan MSZP elnök és Harangozó Tamás szocialista képviselő által jegyzett indítvány szerint hatályát veszti a "Külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló", még 2017-ben elfogadott törvény, melynek értelmében azok a civil szervezetek, melyek külföldről is kapnak adományokat, ezt kötelesek feltüntetni, különben a Nemzeti Adó és Vámhivatal eljárást indíthat ellenük. A jogszabály egyértelműen a kormány által "sorosistának" nevezett civil szervezetek ellen irányult, akkor széles körű kormányzati lejárató kampány is indult az érintettekkel szemben. Az Európai Unió Bírósága azonban idén június 18-án az uniós joggal ellentétesnek minősítette a törvényt. A mostani parlamenti tárgysorozatba vett ellenzéki indítvány így hangsúlyozottan az eredeti állapot visszaállítását célozza. A törvény indoklásában - a kormánypárti képviselők támogatásával - többek között az szerepel: 
"Fontos kiemelni azt is, hogy Magyarország Kormányának nem sikerült bizonyítania azt, hogy a Civiltörvényre miért volna szükség, nem sikerült igazolnia azt, hogy ez valóban bármiféle jogszerű célt szolgálna, mivel Magyarország Kormánya által hangoztatott célok túlságosan általánosak voltak és a konkrét esetben a célok elérése érdekében alkalmazott lépések nem voltak igazolhatóak. Magyarországnak, az Európai Unió tagjaként, teljesítenie kell az Európai Unió Bíróságának ítéletét és helyre kell állítania az Unió jogával összeegyeztethető állapotot. Meg kell szüntetni a civil szervezetek megbélyegzését, a velük szembeni ellenséges légkör kialakítására irányuló kormányzati lépéseket."

A Fidesz frakcióból cikkünk megjelenése után azt jelezték lapunknak, hogy a tárgysorozatba vétel nem jelenti automatikusan azt, hogy a kormány visszavonja a törvényt, de "kétségtelenül ebbe az irányba mutat, ami a bizottságban történt, legalábbis a parlamenti vita lehetőségét mindenképpen megteremti", hiszen nagyon ritkán fordul elő, hogy ellenzéki indítványok kormánypárti támogatással kerülnek tárgysorozatba. A lépés azt jelenti, hogy a következő hetekben tárgyalhat a javaslatról az országgyűlés.

Jöhet az egészségügyi dolgozók korlátlan átvezénylése két évre

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.10.26. 13:55
Védőfelszerelést vesz magára egy ápoló az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2020. május 4-én
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Egyszerre döntött az Országgyűlés a kaszinók koncessziós díjáról, az egészségügyi dolgozók átvezényléséről és a karanténszabályok szigorításáról is hétfőn.
Elfogadta az Országgyűlés a koronavírus járvánnyal kapcsolatos legfrissebb salátatörvény javaslatot. Ez megteremtette az adminisztratív lehetőségét az egészségügyi dolgozók kétéves határidejű átvezénylésének tíz napos határidővel a belügyminiszter döntésére. Erről még két hete döntött a parlament az orvosok bérének megemelésével együtt. A most elfogadott törvény értelmében – a jelenlegi helyzet szerint legalább december 18-ig – az egészségügyi dolgozók átvezényléséről a Nemzeti Népegészségügyi Központ illetve az állami tisztifőorvos hozhat határozatot. A törvény kifejezetten nevesíti, hogy egészségügyi válsághelyzetben bármely egészségügyi dolgozó átvezényelhető. A parlament június 18-án úgy szüntette meg a veszélyhelyzetet, hogy a kormány még aznap el is rendelte – a megszüntetési törvény adta lehetőségét egyből kihasználva – az egészségügyi válsághelyzetet hat hónapra, vagyis december 18-ig. (Ez határidő nélkül meghosszabbítható, amíg az országos tisztifőorvos szerint fennállnak a feltételei.) Eddig a megyei kormányhivatalok dönthettek a kirendelésről - ezek megyén belül történtek -, most viszont országosan is megnyílt a lehetőség az átvezénylésre. Döntöttek a karanténszabályok szigorításáról is, eszerint a hatóságok által elektronikus levélben elküldött karanténhatározatot kinyomtatva és a rendőrség által átadott piros figyelmeztető cédulát jól látható helyre ki kell rakni, ellenkező esetben maximum 150 ezer forintos szabálysértési bírsággal sújtható a szabályszegő. Rig Lajos ellenzéki képviselő szerint a legtöbb magyar háztartásban viszont – még ha meg is kapják az emailt, kinyomtatni biztosan nem tudják. Ugyancsak 150 ezer forinttal büntethető az is, aki elhagyja a karantént. Többszöri szabálysértés esetén pedig akár napi 600 ezer forintos bírság is kiszabható. A törvény elfogadásával összekötik az állami egészségügyi és oktatási adatbázisokat, így lehetővé válik a fertőzött tanárok vagy tanulók számának, földrajzi elhelyezkedésének pontosabb nyomon követése. Változnak a szerencsejátékok koncessziójára vonatkozó szabályok is, az ellenzék szerint azért, hogy az államnak lehetőséget nyújtson a kaszinók koncessziós díjának elengedésére a koronavírus miatt kialakult gazdasági válsághelyzetre hivatkozva. A kormánypártok képviselői érdemben nem válaszoltak ezekre a kritikákra.

Freund Tamás: Palkovics miniszter úr és az Akadémia kapcsolata már csak ilyen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.26. 13:32

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A Magyar Tudományos Akadémia új elnöke szerint mivel az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjével alapvető kérdésekben nem értenek egyet, kérdéses a gyors javulás.
Fel voltam készülve mindenre. Körülbelül az történik velem, amire számítottam – nyilatkozta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hivatalba lépése első 100 napja után a Válasz online-nak.  Freund Tamás szerint jól haladnak elnöki programja megvalósításával, nem kaptak negatív visszajelzést se kormányoldalról, se az ellenzéktől. Mondta ezt annak ellenére, hogy máig nem valósult meg az Orbán Viktor miniszterelnökkel tervezett találkozója, illetve Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője az OTKA-vitában visszautasította a munkaebéd-meghívást.
– Palkovics miniszter úr és az Akadémia kapcsolata már csak ilyen. 2018 óta több kísérlet volt, hogy javuljon ez a helyzet, de úgy tűnik, néhány alapvető dologban nem értünk egyet, így az is kérdéses, egyáltalán lehetséges-e bárminemű gyors javulás. Én mindenesetre megtettem a gesztust felé

– állapította meg.

Elmondása szerint lassan minden miniszterrel sikerült leülnie négyszemközti beszélgetésre, ahol biztosította az egyes tárcákat az MTA együttműködési szándékáról. 
– Ez nem valamiféle elvtelen szolgálatot jelent, hanem azt, hogy az Akadémia hajlandó támogatni egyes politikai döntések optimalizálását

– magyarázta.

Eszerint a tudományt érintő döntések előtt kikérik az MTA véleményét. Erre már ígéretet kapott a tárcáktól, kivéve Palkovics Lászlóéktól.
Az interjúban szóba került, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe költöztetése ellen tudósok százai tiltakoztak, a kormány mégsem hátrál.
– Ebben a konkrét esetben én is felemeltem a hangom, és az MTA egésze is nyilatkozott, de úgy tűnik, hogy valami tudománytól messze eső dolog van a háttérben. Hogy pontosan micsoda, nem világos. A jelek szerint az ingatlanokról, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem terjeszkedéséről szólhat a történet

– mondta, hozzátéve, hogy a költözéssel hihetetlen érzékek mehetnek veszendőbe, de ha volna politikai akarat, létrejöhetne egy optimális megoldás.

Az OTKA-vitáról elmondta, amelyben egy pályamunkát soroltak át utolsóról az első helyre, hogy ott politikai beavatkozás történt.
– Még akkor is, ha a minisztérium tudományos teljesítménymérési módszerre hivatkozik: a scientometriára. Ez valóban képet ad arról, hogy az illető tudós eddig mit produkált. De ez önmagában kevés: meg kell nézni, megvalósítható-e a terve, hoz-e jelentős új eredményt, milyen az illető kutatóhelyi környezete. A lényeg, hogy a minisztérium sok faktort figyelembe vevő bírálati folyamatot egyszerűsített le egytényezősre. De akkor miért nem eresztjük szélnek a döntőbizottságokat? Egy számsort adminisztrátorok is össze tudnak állítani

– állapította meg.

Freund Tamás úgy véli, hogy az alapkutatások támogatási rendszerét kellene visszatenni az MTA alá. Ha ez megtörténne, szerinte mindenfajta politikai beleszólás lehetősége ki lenne zárva. Megjegyezte, hogy belátható közelségben van, hogy az OTKA és a Lendület is visszakerüljön az Akadémia alá. Elnöki programjában célként határozta meg az MTA kutatóhálózatának visszacsatolását, amelyet lépésenként képzel el. Maróth Miklóssal, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökével együttműködőnek nevezte kapcsolatukat, de úgy fogalmazott, hogy a kutatóintézetek visszacsatolása nem Maróth Miklóson, és nem is az Akadémián múlik.