Előfizetés

Kényszerköltöztetés Somogyban, hetven kilométerrel odébb

Vas András
Publikálás dátuma
2020.10.27. 06:40

Fotó: Röhrig Dániel
Egy héttagú, szegény sorban lévő családnak – melynek több tagja fogyatékkal él – hetven kilométerrel odébb vett egy házat egy balatoni település.
Megszólítottuk volna, de a harmincas férfi leszegett fejjel ballagott el mellettünk, aztán eltűnt egy romos ház kerítése mögött. – Ez van egész nap, jön-megy megállás nélkül, szótlanul. Néhány napja az ablakból láttam, hogy bejött az udvarba, amikor megkérdeztem, mit akar, válasz nélkül sarkon fordult és kiment – mondta egy idős bakházai asszony. – Egyedül élek, elhihetik, félek, amikor idegenek mászkálnak a kertemben. Ander Balázs, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselője október elején a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet a Bakházán történtekre: a halmozottan hátrányos helyzetű településre a helyiek megkérdezése és tudta nélkül egy héttagú családot költöztettek a Balaton mellől, miután elbontott házuk helyett a balatonújlaki önkormányzat hetven kilométerre, az alig másfélszáz lakosú, dél-somogyi zsákfaluban vásárolt nekik szükséglakást. Az ellenzéki honatya szerint az eljárás nemcsak az elköltöztetett család miatt aggályos, hiszen jól mutatja, hogy a tehetősebb önkormányzatok az ország szegényebb vidékére transzportálják a szociálisan vagy más szempontból problémás lakóikat, hozzájárulva az amúgy is leszakadt területek további elgettósodásához. Bakházára október első napján, rendőri felvezetéssel kanyarodott be a kisbuszból, személy- és teherautóból, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kocsijából álló konvoj, mely a Kossuth utca 55. előtt állt meg. A helyiek meglepetésére kiderült, egy héttagú családot költöztettek Balatonújlakról a településükre. – Semmit sem tudtunk róluk, azt sem, hogy érkezni fognak – állította Nagy Tibor polgármester. – Csak, amikor lepakoltak, keresett meg a balatonújlaki polgármester, s mondta el, kik ezek az emberek, s miért hozzánk költöztették őket. Vimmer István szerint egyszerűen kényszerhelyzetbe kerültek: a család újlaki háza az építési hatóság szerint életveszélyessé vált, s mivel a hibákat nem javították, elrendelték az épület bontását. A família erre nem volt hajlandó, így végrehajtó hatóságként a NAV intézkedett az ügyben. – Február elején közölte velünk a NAV – mesélte lapunknak a balatonújlaki faluvezető –, hogy el fogják bontani az épületet. A törvény szerint az önkormányzatnak három hónapra szükséglakásról kell gondoskodnia ilyen esetekben, nekünk viszont nem volt ilyen ingatlanunk. A költségvetésünkből hirtelen 1,7 millió forintot tudtunk elkülöníteni erre a célra (Balatonújlak az idén 75 millió forintból gazdálkodhatott – a szerző), ám a faluban 8-10 millió forint alatt nincs eladó ingatlan, s ennyi pénzért a környékbeli településeken sem találtunk, hiszen előírás, hogy víz, villany és tető legyen az épületben. A legközelebb, ahol a paramétereknek megfelelő házat venni tudtunk, Bakháza volt. Az önkormányzat meg is vásárolta a valamivel több, mint 50 négyzetméteres épületet, ám a koronavírus-járvány első hulláma miatt a hatósági eljárás, azaz a balatonújlaki ház bontása, s így a kényszerköltöztetés elcsúszott októberre. – Teljesen érthető, hogy a helyieket felháborították a történtek – vélekedett Nagy Tibor. – Bakházára hosszú évek óta nem költözött senki, sok az idős ember, illetve néhány kisgyerekes család él a faluban. Erre idehoztak hét embert, akikről aztán kiderült, hogy jellemzően fogyatékkal élők. Az öregasszony vak, a gyerekek pedig szellemi sérültek, ki erősebben, ki kevésbé. A famíliában az idős anya már nyugdíjas, állítása szerint fertőzött víz miatt veszítette el a látását, ám valamennyit lát. Felnőtt gyerekei közül többen a házban voltak, de nem tudtunk beszélni velük, az egyetlen, aki Balatonújlakon közmunkásként valódi munkát végzett, nem volt otthon. – Mindennap elbiciklizik valahová – mondta róla Nagy Tibor. – A költöztetésüket követő napon például elkerekezett vissza Újlakra. Oda-vissza 142 kilométer… A többiek pedig... Akad köztük, aki azt sem tudja, hol, melyik településen van. Betévednek mások portáira, s bár nem nyúlnak semmihez, érthető, hogy az emberek félnek.
Bakházára nem igazán költözik senki, a helyiek mégsem csak emiatt lepődtek meg
Fotó: Röhrig Dániel
A bakházai polgármester hozzátette, a panaszkodáson kívül semmilyen lehetőségük nincs a helyzet megváltoztatására, jogilag ugyanis teljesen szabályos Balatonújlak eljárása. – Alig másfélmillió forintért cserében megszabadultak egy problémás helyzettől és családtól, az pedig, mi mit kezdünk a helyzettel, már senkit sem érdekel – jegyezte meg. – Munkahely nincs errefelé, közmunkát sem tudok adni mostanában, kiment hozzájuk a családsegítő, de nem tudott kommunikálni velük, nem tudtak TAJ-kártyát mutatni, nem mondták, mennyi pénzük van, így azt sem tudjuk, miből élnek? Csak annyit mondtak neki: a boltból. Pedig az, ahogyan kocsma vagy posta sem, nincs is a faluban… És még tűzifájuk sincsen, meg fognak fagyni a télen, vagyis ebben is segítenünk kellene, de hát nincs semmi pénzünk. Pedig ezek szerint az lenne az egyetlen megoldás, hogy mi is veszünk egy házat máshol, aztán átköltöztetjük őket. De most komolyan, tologassuk a nyomort tovább?! Hát itt emberekről, méghozzá sérültekről van szó, akiket akaratuk ellenére elköltöztettek a megye másik végébe! Vimmer István szerint viszont ők nem tehettek mást, ha meg akartak felelni a törvényi előírásnak. – Elvileg három hónapig vagyunk kötelesek biztosítani a szükséglakást, de természetesen utána sem rakjuk utcára a családot – állította. – Igazából úgy gondolom, nem az önkormányzat feladata lenne a helyzet megoldása, egy ilyen családnak komolyabb segítségre lenne szüksége. Láthatóan valamilyen otthonban kellene élniük, de nem találtunk helyet számukra, ahogyan a megyei cigány önkormányzatot is hiába kerestük, hogy segítsenek. Megértem, hogy Bakházán nem örülnek a helyzetnek, én sem örülnék fordított esetben, de meg volt-van kötve a kezünk, ennyit tudtunk tenni. Ami azért, valljuk be, nem kevés, hiszen így a család nem az utcára került, ráadásul, ha akarnak, a szükséglakásos idő letelte után is maradhatnak a bakházai házban.

Jogilag minden rendben van

A lapunk által megkérdezett önkormányzati szakértő szerint jogilag teljesen szabályosan járt el Balatonújlak, ugyanis a törvény arról nem rendelkezik, hogy egy önkormányzatnak hol kell szükséglakást biztosítania az érintetteknek. Más kérdés azonban, mennyire humánus egy családot hetven kilométerre elköltöztetni korábbi lakhelyétől. Az újlaki önkormányzat eljárása persze nem új és egyedi: Miskolcon a 2010 utáni fideszes városvezetés a „telepfelszámolási programja” keretében próbálta különböző eszközökkel elérni, hogy a szegreált városrészek lakói a környező településekre költözzenek ki, ám utóbbiaknak helyi rendeletekkel sikerült megakadályozniuk a kitelepítést. Hasonlóképpen oldotta meg évekkel ezelőtt egy roma család elhelyezését Keszthely is: a Balaton parti város vezetése a somogyi Kéthelyen vásárolt egy ingatlant, és oda költöztette bérlőként a famíliát. 

Nem javult a szegénységi ráta

Ritka, de korántsem egyedi, hogy egy önkormányzat áttelepít egy vagy több szegénységben élő családot más településre – hangsúlyozta a Gyerekesély Egyesület elnökségi tagja a Népszava kérdésére. Farkas Zsombor az ország keleti felében dolgozik felzárkóztató programokban – Hevesben és Borsodban végez kutatásokat –, tapasztalatból mondja, hogy a néhány száz fős kistelepüléseken a gyermekvédelmi, gyermekjóléti és családvédelmi szolgáltatások csak elvben szervezettek, de a gyakorlatban nagyon nehezen működnek. Egy szakember jó, ha heti egy-két órát tud tölteni egy ilyen faluban, ami nem elég az olyan súlyos és komplex bajok megoldására, amelyekkel a riportunkban szereplő családnak meg kell küzdenie. A szociológus szerint többnyire akkor kapnak meg minden nekik járó segítséget az ilyen családok, ha egy helyi vagy országos civil szervezet felkarolja őket és kiharcolja nekik az ellátásokat. Az Egyesület tavaly megjelent Civil jelentés a gyerekesélyekről 2014-2017 című tanulmánykötetében épp Farkas Zsombor összesítette a gyermekes családok szegénységi adatait és lakhatási gondjaik mutatóit. Lapunknak most is megerősítette, hogy az alsó középosztályt segítő lakástámogatásokkal szemben a társadalom legalsó jövedelmi rétegeinek lakáshelyzete romlott az utóbbi években. Az életveszélyes épületeket megszüntető telepfelszámolási próbálkozások csak néhány helyen hoztak változást, de összességében látható eredményt nem ért el Magyarország – állítja a szakember. A gyermekes családok helyzetét vizsgálva a Ferge Zsuzsa által alapított Gyerekesély Egyesület munkatársa azt hangsúlyozza, az utóbbi öt évben látványosan a felére csökkent a jövedelmi szegénységben élő gyerekek aránya - ma az adott korosztály 11 százaléka tartozik ebbe a körbe –, de a lakosság egészében nem javult a szegénységi ráta, csak stagnál, a cigányság körében pedig 38-40 százalékos. Farkas Zsombor ráadásul úgy látja, a statisztikai mutatóknál sokkal rosszabb helyzetet talál az, aki végigmegy az országon, és a járvány hatására egyes régiókban tovább romlanak a kilátások, csak még nem tudni mennyivel. – Gulyás Erika 

A COVID-19 társadalmi hatásai

A TÁRKI internetes oldalán már elérhető a kutatóintézet Társadalmi Riport című kétévente megjelenő átfogó társadalmi és gazdasági elemzéseket tartalmazó tanulmánysorozatának 2020-as kötete, amit november elején mutatnak be hivatalosan. Ez már érinti a járvány hatásait is. Az első hullámban, májusig munkájukat elvesztők számát például félmillióra teszik, és kimondják, hogy akár 2 és félmillió ember is olyan háztartásban él, amelyben a járvány hatására jelentősen csökkent a jövedelem.  

Elégedetlenek a budapestiek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok

M. László Ferenc
Publikálás dátuma
2020.10.27. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
A megkérdezettek egy jelentős hányada, 41 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem elégedett azzal, ahogy az ország ügyei alakulnak.
Kevesebben vannak azok a budapestiek, akik elégedettek azzal, „ahogy az országban mennek a dolgok”, mint azok, akik szerint a főváros ügyei jól alakulnak – derül ki a Publicus Intézet lapunk számára készített szeptember végi felméréséből. Míg az előbbi kérdésre a fővárosi válaszadók 39 százaléka mondta azt, hogy teljes mértékben vagy inkább elégedett, az utóbbira 42 százalék válaszolt igennel. Ugyanakkor a megkérdezettek egy jelentős hányada, 41 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem elégedett azzal, ahogy az ország ügyei alakulnak. A fővárosi fiatalok a legelégedetlenebbek az ország ügyeinek alakulásával.
Nagy az eltérés számokban, ha aszerint nézzük a felmérés eredményeit, hogy a budapesti válaszadók melyik pártnak a támogatói. A fideszes szavazók alig 7 százaléka elégedetlen azzal, ahogy az Orbán-kormány irányít, az ellenzékiek 75 százalékának viszont nem tetszik a kabinet tevékenysége. Jóval kisebb az eltérés a két tábor álláspontja között, ami a budapesti helyzet alakulását illeti: még a fővárosban élő kormánypártiak 38 százaléka is elégedett a Karácsony Gergely főpolgármester vezette városháza munkásságával, a budapesti ellenzékiek körében ez az arány 43 százalék.
Érdekes, hogy az ellenzéki összefogáshoz csatlakozó Jobbik és Demokratikus Koalíció budapesti hívei közel annyira elégedetlenek (55, illetve 60 százalék) a főváros helyzetének alakulásával, mint a fideszesek (62 százalék). Ugyanakkor a fővárosi momentumosok kiugróan (65 százalék) elégedettek, de az MSZP-sek fele is ezt mondja magáról. A DK-támogatók reakciója azért is meglepő, mert több kerületi polgármestert is ad a párt, Gy. Németh Erzsébet személyében pedig főpolgármester-helyettesük is van. Egyébként a különutasságát hangsúlyozó Magyar Kétfarkú Kutya Párt budapesti szavazóinak tetszik a legkevésbé, ami a fővárosban zajlik: 69 százalékuk elégedetlen.  A Publicus rákérdezett arra is, mi a véleményük a budapestieknek a fővárosi vezetés legutóbbi intézkedéseiről. A válaszadók mindössze 18 százaléka támogatja teljes mellszélességgel a kerékpársávok kialakítását, relatív többségük (45) százalék az autósok pártján áll. A legkevésbé a fideszesek (8 százalék), a leginkább a momentumosok (48 százalék) támogatják a keréksársávok elkülönítését. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kormánypárti politikusok korábban élesen támadták az intézkedés miatt a főpolgármestert.
A fideszesek jelentős része egyébként azon a véleményen van, hogy vissza kellett volna állítani a járvány előtti helyzetet, amikor nem volt semmilyen kerékpársáv a Nagykörúton. Ugyanakkor a budapestiek 47 százaléka úgy véli, mindenképpen és jelentős mértékben csökkenteni kellene a belvárosi kerületek autós forgalmát, 83 százalékuk azt gondolja, ennek a legjobb módja a közösségi közlekedés fejlesztése, és 43 százalékuk híve az általános dugódíjnak.

Fővárosi ifjak

Az utóbbi időben gyakran lehetett olvasni arról, hogy a Fidesz nem áll jól a fiatalok körében. A Publicus mérése szerint ez hatványozottan igaz a budapesti fiatalokra. Legalábbis, ami a 18-29 éves korosztály véleményét illeti az ország helyzetével kapcsolatban: 72 százalékuk elégedetlen, de a 30-44 éves generációnak (65 százalék) sem igazán tetszik a dolgok alakulása. 

Az EP elítéli a kormányzati propagandát: védenék a média sokszínűségét

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.10.27. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A médiaszabadság védelmét az EU-ra bízná a kormányzati gyűlöletbeszédet is bíráló európai parlamenti jelentéstervezet.
Az Európai Parlament elítéli, hogy egyes tagállami kormányok igyekeznek elhallgattatni a független médiát, próbálják aláásni a sajtószabadságot és a média sokszínűségét. Ezért sürgeti, hogy uniós szinten jöjjön létre egy olyan mechanizmus a médiaszabadság és médiapluralizmus védelmére, amely konkrét előírásokat és ösztönzőket tartalmaz. Többek között ez áll az EP állampolgári jogi bizottsága elé került állásfoglalás-tervezetben, amelyről ma szavaz a szaktestület, majd várhatóan néhány hét múlva a parlament plenáris ülése. A médiaszabadságról, az újságírók védelméről, a gyűlöletbeszédről és a dezinformációról szóló dokumentum leszögezi: sajnálatos, hogy egyes uniós országokban a közszolgálati műsorszórás kormányzati propagandává silányult, amely gyakran becsmérli az ellenzéket és a társadalmi kisebbségeket. Az Európai Parlament felszólítja az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy olyan jogi eszközt, amelynek segítségével ellenőrizhetővé válik, hogy a közmédia megfelel-e a tényeken alapuló, tisztességes és etikus újságírás követelményeinek. A jelentéstervezet elutasítja az információhoz való hozzáférést korlátozó kormányzati magatartást is. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a sajtó képviselői megfelelően tudósíthassanak a parlamenti vitákról és hozzáférhessenek közérdekű adatokhoz – fogalmaz a szöveg, amelyet mintha egy az egyben a magyar helyzetről írtak volna. Az EP nehezményezi, hogy bizonyos kormányok állami támogatások segítségével rombolják a média sokszínűségét, ezért „kéri a Bizottságot, hogy tagállami szinten ellenőrizze a meglévő uniós eszközök alkalmazását a médiatulajdonlás koncentrációja és az illegális állami támogatások ellen”. A képviselők kifogásolják, hogy egyes tagállamokban a médiaszabályozó szervek a kormány befolyása alá kerültek és elfogultak a hatalmon lévőkkel szemben kritikus kiadványokkal. Az elfogadás előtt álló állásfoglalás megerősíti, hogy az EU következő többéves költségvetésében egy állandó európai újságírói alapot kell létrehozni, amely közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a független újságíróknak és médiaorgánumoknak. Európa-szerte nő a gyűlöletbeszéd a kormányok és politikai pártok kommunikációjában – állapítja meg a jelentés-tervezet, amely hosszan taglalja a dezinformáció okozta károkat és veszélyeket is. Hangsúlyozza, hogy a Covid okozta veszélyhelyzetet szélsőjobboldali, populista csoportok és politikusok arra használták fel, hogy felerősítsék a bevándorlásellenes retorikát. „Az EP elítéli az összeesküvés-elméleteket és az államilag finanszírozott dezinformációs kampányokat. Kéri az Európai Bizottságot, hogy nyíltan ítélje el és cáfolja meg az állami hatóságok által terjesztett, az Európai Unióval kapcsolatos hazugságokat és álhírterjesztést, valamint tegyen közzé és terjesszen tényeken alapuló választ a polgárok tájékoztatása érdekében” – olvasható a szavazásra bocsátott szövegben. 

Magyar precedens

A Magyar Narancs hetilap cenzúrázott cikke miatt riasztotta az Európa Tanács (ET) újságírók védelmére létrehozott platformját a Bizottság az Újságírók Védelmére nevű nemzetközi szervezet. „Magáncégek és tulajdonosaik polgári perekben eljáró bíróságon megtámadhatnak újságcikkeket, de nem bújhatnak az adatvédelmi szabályozás mögé azért, hogy elkerüljék a média ellenőrzését és eltussoljanak közérdekű információkat” – hangsúlyozta Gulnoza Said, a szervezet európai és közép-ázsiai programjának koordinátora. Október közepén cenzúrázva jelent meg a Hell energiaitalt gyártó cégről készült oknyomozó riport a Magyar Narancsban, mert a vállalat tulajdonosai adatvédelmi okokra hivatkozva a Fővárosi Törvényszék úgynevezett korlátozó végzésével tiltottak le bizonyos információk közzétételét a lapban.