Előfizetés

WHO: Jelenleg jóval a vírus mögött kullogunk Európában

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.26. 22:35
Michael Ryan
Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Rrendkívül nyomasztó a kép, miután egy sor ország jelentette a fertőzöttek rekordszámú növekedését – mondta az Egészségügyi Világszervezet veszélyhelyzeti igazgatója.
Európának komolyan erősítenie kell a koronavírus elleni harcot, a kontaktuskövetési képesség hiánya miatt pedig sötét kilátásai lehetnek a betegségnek – mondta hétfőn Genfben Michael Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszélyhelyzeti igazgatója. Európában rendkívül nyomasztó a kép, miután egy sor ország jelentette a fertőzöttek rekordszámú növekedését, az élen Franciaországgal, amely első ízben vasárnap számolt be több mint 50 ezer új fertőzöttről, a halálesetek száma pedig földrészen meghaladta a negyedmilliót – hívta fel a figyelmet az igazgató. A 46 WHO-tagországot magában foglaló hatalmas régióban van a világban jelentett igazolt fertőzöttek 46 százaléka és a halálesetek közel egyharmada – mondta sajtótájékoztatóján.
„Jelenleg jóval a vírus mögött kullogunk Európában, az előrehaladáshoz komoly gyorsításra van szükség, ahol csak lehet”

– mondta Michael Ryan.

Nagyon sok a fertőzött, széles körben terjed a járvány, nagyon magas a pozitív esetek aránya és egyre nő a kontaktuskövetés kapacitásának hiánya, ami miatt a jövőben nagyon borúsak lehetnek a betegség kilátásai – tette hozzá a WHO-vezető. A veszélyhelyzeti igazgató arra is kitért, hogy
a WHO hivatalos ajánlást dolgoz ki azzal kapcsolatban, hogyan lehet csökkenteni a kockázatokat a koronavírus-világjárvány idején tartott választásokon.

Maria Van Kerkhove, a WHO Covid-19-járvánnyal foglalkozó epidemológusa reményét fejezte ki, hogy a magas esetszámok ellenére az országok nem kényszerülnek országos karantén bevezetésére.

Bezárják a bárokat és hat főben maximalizálják az összejöveteleket Máltán

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.26. 20:59
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az éttermek tovább működhetnek, egy asztalnál legfeljebb tízen ülhetnek.
Máltán december 1-jéig bezáratják a bárokat és legfeljebb hat főben maximalizálják az összejöveteleket a koronavírus további terjedésének megelőzésére – jelentette be hétfőn a vallettai kormány. A korlátozások csütörtöktől lépnek hatályba.
A kisebb utcai büfések és dohányárusok nyitva tarthatnak azzal a feltétellel, hogy nem árulnak alkoholt és este 11 órától reggel öt óráig zárva tartanak. Az éttermek tovább működhetnek, itt a megszorítás az, hogy egy asztalnál legfeljebb tízen ülhetnek.

Az óvintézkedések megsértőit 200 euró (73 ezer forint) bírsággal büntetik, ami a pénzbüntetés helyszíni rendezése esetén 100 euróra (36 500 forint) csökken. A korlátozásokat egy nappal azt követően jelentették be, hogy a szigetország egészségügyi tisztségviselői figyelmeztettek: az egészségügyi ellátórendszer összeomolhat, amennyiben a fertőzöttek számát nem sikerül mérsékelni. A mintegy félmillió lakosú szigetállam területén eddig 5578 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 53-an hunytak el a kórban. A fertőzöttek többségét az utóbbi két hónapban regisztrálták.

Hillary nyugtatja a liberálisokat

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.10.26. 20:30

Fotó: ANGELA WEISS / AFP
Nagy a különbség a kampánygyűlések között. Barrett bírónő kinevezése lehet egy időre az utolsó republikánus siker.
Egy héttel az elnökválasztás előtt egyetlen kivétellel minden jel egy irányba mutat: Joe Biden lesz a következő amerikai elnök. A kivétel említésekor azonban a liberális oldalon idegesen rándulnak össze a kampányszakértők, mert négy évvel ezelőtt is egy irányba mutattak a jelek, Hillary Clinton helyett mégis Donald Trump költözhetett a Fehér Házba. A volt first lady, szenátor és külügyminiszter a New York Times honlapjának nyilatkozva maga sietett enyhíteni a szorongáson. Szerinte most más a helyzet, mert a választók már megismerték Donald Trumpot és kevésbé hajlamosak bedőlni az álhíreknek. A statisztikai adatokkal operáló FiveThirtyEight.com honlap szerint az országos felmérések átlagában Biden 8.7 százalékponttal vezet. Ennél szűkebb az egyes államokban végzett közvélemény-kutatásokból kiszámított előnye, viszont a képviselői körzetekben végzett felmérések megint csak nagyobb különbséget mutatnak. A végeredmény szempontjából az a legfontosabb, hogy Biden a hibahatáron kívüli előnnyel, Pennsylvaniában 5.5, Wisconsinban 6.4, Nevadában 7.7 százalékponttal vezet. Ha ezt a három államot (és a még könnyebbnek tűnőket) megnyeri, akkor nem lesz szüksége Arizonára (+2.4), Floridára (+2.2), Észak-Karolinára (+2.1), Iowára (-0.3), Georgiára (-0.4) vagy Ohióra (-1.0). A kihívó a hétvégén váratlan helyről kapott segítséget. Trump kabinetfőnöke, Mark Meadows egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a kormányzat nem akarja feltartóztatni a koronavírus-járványt, azt majd a védőoltások és a gyógyszerek fogják megoldani. Biden és alelnök-jelöltje, Kamala Harris azonnal lecsapott az alkalomra és újra Trumpot hibáztatta, amiért nem tett meg időben mindent a Covid-19 megállításáért, nem jár elől jó példával a maszkviselésben, sőt, tömegek előtt tart kampánygyűléseket, ahol a többség semmilyen elővigyázatosságot nem mutat. Biden, Harris és a támogatásukra harcba szállt Barack Obama volt elnök ezzel szemben szigorúan betartja a tudományos szakértők tanácsait. Olyannyira, hogy kampánybeszédeiket a kocsijukban ülő közönségnek mondják el, akik taps helyett dudálással fejezik ki egyetértésüket. Trump tegnap azzal ijesztgette a pennsylvaniakat, hogy Biden győzelme esetén tönkre fogja tenni az energetikai szektort, olyannyira, hogy áramkimaradások lesznek. Az ellentábor folyamatosan a drámai járványadatokkal érvel: az Egyesült Államokban már 8.7 milliónál is többen kapták el a koronavírust, a halottak száma meghaladja a 225 ezret. A szenátusban hétfőn estére tervezik az Amy Coney Barrett legfelső bírósági kinevezéséről szóló zárószavazást. A republikánusoknak rendelkezésükre áll a szükséges többség, így indokolatlan kockázatnak tűnik, hogy az ülést Mike Pence akarja levezetni. Az alelnök kabinetfőnöke és több közeli munkatársa koronavírustól dőlt ki, ennek ellenére nem vonult karanténba, mint Kamala Harris tette hasonló esetben.     

A külvilág Bident választaná

Az Ipsos 24 országot felölelő felmérése szerint a külföldiek 48:17 arányban Joe Bidenre szavaznának. A különbség a svédek, belgák és kanadaiak esetében a legnagyobb (73:10, 63:10 és 62:12). Csupán az oroszok relatív többsége választaná Donald Trumpot (27:13), illetve a lengyeleknél alakult ki holtverseny (27:27). A jelenlegi elnököt viszonylag sokan támogatják Törökországban és Magyarországon (27:30 és 23:33). Az Ipsos hasonló, 2016-os közvélemény-kutatása azt mutatta, hogy a külföld egyértelműen Hillary Clintonnak szurkolt (58:12).