Előfizetés

43,5 millió koronavírus-fertőzöttet regisztráltak már világszerte

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.27. 08:24
Képünk illusztráció.
Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY
A járvány halálos áldozatainak száma 1 159 533.
Világszerte már 43 504 448 ember fertőződött meg koronavírussal a hivatalos nyilvántartások szerint, a járvány halálos áldozatainak száma 1 159 533, a gyógyultaké pedig 29 199 666 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 42 990 032 fertőzöttet tartottak nyilván, a járvány halálos áldozatainak száma 1 153 625, a gyógyultaké pedig 28 960 204 volt. A fertőzés 189 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
  • A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol már 8 704 524 ember fertőződött meg, 225 735-en haltak bele a szövődményekbe, és 3 460 455-en gyógyultak meg.
  • Indiában 7 946 429 fertőzöttet, 119 502 halálos áldozatot és 7 201 070 gyógyultat jegyeztek fel.
  • Brazíliában 5 409 854 fertőzöttről, 157 397 halálos áldozatról és 4 526 393 gyógyultról tudni.
  • Oroszországban 1 520 800-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 26 092-re, a gyógyultaké pedig 1 140 333-ra emelkedett.
  • Franciaországban 1 209 651 fertőzöttről, 35 052 halálos áldozatról és 115 964 gyógyultról tudni.
  • Spanyolországban 1 098 320 fertőzöttet és 35 031 halálos áldozatot regisztráltak.
  • Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 897 740, és 45 088-an haltak meg a betegségben. Olaszországban a fertőzöttek száma 542 789, a halálos áldozatoké 37 479, és 268 626-an gyógyultak fel a Covid-19-ből.
  • Németországban 450 258 a fertőzöttek száma, 10 091 a halottaké, 325 052-en meggyógyultak.
  • Argentínában 1 102 301 fertőzöttet, 29 301 halálos áldozatot és 909 586 gyógyultat jegyeztek fel.
  • Kolumbiában 1 025 052 fertőzöttet és 30 348 halálos áldozatot tartanak nyilván.
  • Mexikóban 895 326 az igazolt vírusbetegek és 89 171 a halottak száma.
  • A Dél-afrikai Köztársaságban eddig 716 759 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 19 008-an meghaltak, 646 721-en pedig felgyógyultak.
  • Iránban 574 856 fertőzöttet, 32 953 halálesetet és 459 250 gyógyultat tartanak számon.
  • Törökországban 363 999 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 9874, a gyógyultaké 316 008.
  • Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 91 175 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4739 halálos áldozatot és 86 018 gyógyultat.
Világszerte már 43 483 973 ember fertőződött meg koronavírussal a hivatalos nyilvántartások szerint, a járvány halálos áldozatainak száma 1 159 397, a gyógyultaké pedig 29 199 046.

Szabad szemmel - "Az Európai Bizottság jóformán szó nélkül asszisztál a magyar demokrácia felszámolásához"

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.10.27. 07:23

Nemzetközi sajtószemle, 2020. október 27.
Euractiv A magyar Helsinki Bizottság társelnöke megalkuvást vet az Európai Bizottság szemére, mert mint írja, az jóformán szó nélkül asszisztál a magyar demokrácia felszámolásához, pedig volna rá módja, hogy cselekedjen. Sőt, neki van leginkább lehetősége, hogy megálljt parancsoljon a folyamatnak. Kádár András Kristóf az Őrzők, vigyázzatok!” c. cikkben a Lex CEU, illetve a civil törvény példáján mutatja be, hogy Brüsszel ugyan kötelességszerűen az Európai Bíróság elé vitte mindkét ügyet, de sokra nem ment a szerződésszegési eljárással. Az ítélet mindkét jogszabályt törvényellenesnek nyilvánította, de a Közép-Európai Egyetem ettől még aligha fog visszaköltözni Budapestre. Ami pedig a külföldi támogatást élvező NGO-k megbélyegzését illeti, az Orbán-kabinet a füle botját sem mozgatja a verdikt láttán, sőt! Több példa igazolja, hogy ugyanúgy alkalmazza a jogszabályt, mintha mi sem történt volna. Azaz a hatóságok követelték, hogy az uniós támogatások fejében a kérelmező csoportok jegyeztessék be magukat, mint amelyek a határon túlról kapnak apanázst. A CEU kapcsán a jelenlegi kész helyzetet el lehetett volna kerülni, ha az EU az kéri, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel függessze fel a jogszabály alkalmazását. Ám valamiért sem a Juncker, sem a von der Leyen vezette testület nem tartotta szükségesnek. Budapest és Varsó ellen zajlik az eljárás a 7-es paragrafus eljárás alapján, az időközben napvilágot látott jogállami jelentés pedig lesújtó képet fest mindkét országról. Elvileg a Bizottságnak ezek után élesen el kellett volna ítélnie mindkét kormányt, és lépéseket kellett volna tennie, de nem állt ki sem az EUB ítélete, sem az uniós alapok törvényes felhasználása ügyében. Márpedig ez a hallgatás roppant mód zavaró, mert ugyan az Orbán-rezsim immár egy évtizede tudatosan számolja fel a fékeket és ellensúlyokat, Brüsszel mégis úgy ápolja kapcsolatokat vele, mintha mi sem történt volna. Pedig szó sincs arról, hogy a magyar vezetés véletlenül sértené meg az uniós jogot. Ilyen esetben az EU kezdeményezhetné az Európai Bíróságnál, hogy az szabjon ki kemény bírságot. Azon felül újabb szerződésszegési eljárást indíthatna, de mindenképpen átmeneti intézkedést kérve ott, ahol fennáll a veszély, hogy a késlekedés miatt jóvátehetetlen kár keletkezik. Továbbá oda kellene figyelnie, hogy Magyarország mennyire tesz eleget az EUB határozatainak.
CNN Az amerikai kormánypárt kezd nagyon olyan lenni, mint a tekintélyelvű Fidesz, illetve a török elnök hasonszőrű pártja. Ezt a svéd Gothenburgi egyetem átfogó tanulmánya állapította meg. Azaz a republikánusok mind inkább feladják a demokratikus normákat és illiberális, populista vonásokat mutatnak az utóbbi néhány évtizedben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy semmibe veszik a politikai ellenfeleket, erőszakra buzdítanak és megszegik a kisebbségi jogokat. A folyamat különösen felerősödött azóta, hogy Trump beköltözött a Fehér Házba. A Demokrata Pártnál viszont nem látni ilyen tendenciát, bár az is elmozdult populista, elitellenes irányba. A Köztársaság Párt ugyanakkor mára már nagyon különbözik az európai középerőktől és közeledik az autokrata mozgalmakhoz. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb, sőt mérgező az amerikai társadalom megosztottsága. Ennek oka, hogy a hatalmon lévő párt kész megtenni mindent saját céljai elérésére. Az cikk, amelyet a tévé honlapján a tavalyi Trump-Orbán-találkozóról készült kép illusztrál, kiemeli, hogy a republikánusoknál már nincs meg az elkötelezettség a demokratikus szabályok tiszteletben tartására, ami nagyon veszélyes. A vizsgálatot 169 országban végezték el és az eredmény az lett, hogy általános az eltolódás az illiberalizmus felé. Azaz a pártok már nem tartják annyira fontosnak a politikai sokszínűséget, befeketítik az ellenfeleket, figyelmen kívül hagyják a kisebbségi jogokat és szítják az erőszakot. És félő, hogy hatalomra kerülve beváltják szavukat, ami felgyorsítja a demokrácia lebontását.
Washington Post A vezércikk szerint Trumpnak igaza van, mert nem tudja feltartóztatni a vírust, de egy jobb elnök azért képes volna rá. Pedig nem okvetlenül volt szükséges, hogy a ragály az Egyesült Államokban, a világ egyik vezető országában követelje a legtöbb áldozatot. Európát szintén próbára teszi a fertőzés, ám a földrész nem ül a babérjain, gyorsan reagál. A spanyoloknál rendkívüli állapotot hirdettek ki, a franciáknál meghosszabbították az éjszakai kijárási tilalmat, az olaszoknál este hatkor bezárnak a vendéglátóhelyek, a konditermek, uszodák, mozik, színházak pedig ki sem nyithatnak. Ezzel szemben az USÁ-ban Trump a kampánykörúton arra panaszkodik, hogy a tévében mást sem hall, mint hogy így a covid, meg úgy a covid. Pedig a saját stábfőnöke is arra figyelmeztet, hogy az eszköz megvolna hozzá, ám az elnök nemtörődömsége folytán nem tudják megfékezni a ragályt. Idáig 225 ezren haltak bele a bajba, de amíg nem lesz meg az ellenszer, addig szélsebesen kell intézkedéseket hozni, ideértve az ideiglenes lezárásokat. Sokat segítene, ha az egész országban előírnák a maszk kötelező viseletét. Ha sikerül lefékezni a vírus terjedését, a tesztelésre, a fertőzés útjának nyomon követésére és az elszigetelésre kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez persze vezetőre, vagy ha úgy tetszik: egy másik elnökre volna szükség.
Die Welt A koronavírus-fertőzés 2. szakasza megmutatja, hogy meztelen a király, azaz az osztrák kancellár, hiszen Ausztria szánkázik a káosz felé, és reszket a jövőtől az idegenforgalom, a miniszterelnök ugyanakkor egyre inkább tehetetlen. Pedig az első hullámban még erős emberként ünnepelték (Orbán Viktor pedig magyar szempontból kísérleti labornak nevezte az országot – a szerk. megj.) A politikus igazi terepe a kommunikáció, ha szövegelni kell, abban nagyon otthon van. Folyamatosan azt üzeni, hogy nem kell aggódni, rendben lesz minden. Ez be is jött idáig, leszámítva, hogy az egész fertőzés gócpontja a tiroli síüdülőhely, Ischgl lett. Jelenleg viszont drasztikus emelkedik a betegek száma, ma már naponta 3 ezren kapják meg a kórokozót. Az irányítás ugyanakkor teljesen tehetetlen. A helyzet emlékeztet Németországra, mert ott is fenyeget, hogy a dolgok kicsúsznak a kormány ellenőrzése alól. Ausztriában félő, hogy a kórházak nem tudnak megbirkózni a teherrel, a hatóságok utasításai ellentmondanak egymásnak, nem működik a hálózat a fertőzöttek számának nyomon követésére, az érintett minisztériumok teljesen más és más számokat tesznek közzé. Úgy hogy a kancellár a tegnapi nemzeti ünnepen annyit mondott: a helyzet rendkívül komoly és csak tovább éleződik. Mi több, újabb zárlatot helyezett kilátásba. Közben a helyi önkormányzatok nem tudják, mitévők legyenek, mert föntről folyamatosan egymásnak ellentmondó utasításokat kapnak. A dolgokat csak tetézi, hogy a néppárti vezetés alatt álló egészségügyi tárca a szociáldemokrata tartományfőnököket időnként nem tájékoztatja, csak a sajátjait. Vagyis kicsinyes torzsalkodás tört ki pártalapon. Miközben az egyik felkapott síközpontban a liftnél nem viselnek maszkot a tömött sorokban várakozó emberek. A kormány igyekszik megmenteni az idei téli idényt, hiszen nem kis pénzről van szó. Ha megint elmaradnak a vendégek, az katasztrofális lenne gazdaságilag Tirol, Vorarlberg, Salzburg vagy Karintia számára.  
Der Standard Paul Lendvai úgy látja, hogy az abortusz gyakorlati betiltásával Lengyelország menetel vissza a múltba, de igazából képmutató és gyáva, amit a PiS művel. Merthogy Kaczynski változatlanul igyekszik éket verni a társadalomba, miközben nem kíván nyilvános vitát folytatni a kérdésről és próbálja elterelni a figyelmet az egyre terjedő járványról. A lengyel nők közül évente nagyjából 100 ezren vetik alá magukat magzatelhajtásnak, vagy illegálisan, vagy külföldön). Az ország erős embere öt éve Orbán Viktor legfontosabb szövetségesének számít, hogy az EU illiberális, nacionalista és vallási választóvonalak mentén alakuljon át. Ám a magyar vezetővel ellentétben az újdonsült lengyel miniszterelnök-helyettes nem pénzsóvár, cinikus politikus, aki csaknem abszolút hatalmat élvez, hanem a háttérből mozgatja a szálakat. Egyedül élő aszkéta, nemzeti küldetéstudattal. Fanatikus kulturkampfja a nemi kisebbségek jogai, a bíróságok függetlensége és a média szabadsága ellen, széttagolja a társadalmat. Az ország a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság listáján 2015 óta a 18-ról a 62. helyre zuhant vissza. Változásra nemigen lehet számítani, amit bizonyít, hogy az új kormányban olyasvalaki kapta meg az oktatási tárcát, aki hallani sem akar a melegek vagy más kisebbségek egyenlő jogairól. 
Guardian Európában jelentősen gyengült a populisták népszerűsége, ezt állapította meg a YouGov 8 országban végzett közvélemény kutatása. Politológusok meglepetéssel fogadták, hogy ennyire visszaesett a demagóg pártok támogatottsága, ám azt elsősorban a koronajárványnak tulajdonítják, és úgy gondolják, hogy ezek az erők újra megerősödhetnek, amikor a válságkezelés során a gazdasági szempontok kerülnek előtérbe. Az Amszterdami Egyetem egyik professzora úgy érzékeltette a helyzetet, hogy a járvány olyan mint egy vulkán: kitört, és keményen érintette a populizmust, ám termékeny talajt jelent annak számára a jövőben. Mindesetre a populista pártok taroltak az utóbbi 20 évben: Salvini, Le Pen és Orbán vezérletével 7 %-ról 25 %-ra jöttek fel a nemzeti választásokon és kormányra kerültek csaknem egy tucatnyi európai országban. Ám jelenleg a briteknél, dánoknál, franciáknál, németeknél, olaszoknál, lengyeleknél, spanyoloknál és svédeknél az eddiginél kevesebben értenek egyet alaptételeikkel. A dánoknál a visszaesés 11 %-os, a lengyeleknél 4 %-ot tesz ki. Ugyanakkor 7 országban 60-74 % továbbra is úgy véli, hogy a „nép akaratának” kell érvényesülnie. Ráadásul a 2. hullámban újra nagy erővel terjednek az összeesküvés elméletek, a társadalmak mind inkább megosztottak a hatalom által alkalmazott intézkedések ügyében. Márpedig ez remek alkalom a populisták számára, hogy visszaszerezzék korábbi pozícióikat. Kapóra jön nekik az is, hogy bevándorlás továbbra is lényeges kérdés marad.  
Euractiv A klímavédelemért felelős bizottsági alelnök bejelentette, hogy az EU nem áll útjába, ha valamely tagállam úgy dönt, hogy új atomerőművet kíván építeni. Vagyis szabad utat ad pl. Lengyelországnak és Csehországnak. Timmermans azonban arra figyelmeztetett, hogy ugyan a nukleáris energia nulla széndioxid kibocsátással jár, ám a technológia sok-sok évtizedre szólóan hatalmas kiadásokat követel, azon felül gondoskodni kell az elhasznált hasadóanyag tárolásáról és az urániumot importálni kell. Ezzel együtt ha valamely ország rászánja magát új reaktorok telepítésére, akkor Brüsszel nem gátolja meg, hogy a beruházást állami forrásokból fedezzék. A politikus ugyanakkor azt mondta, hogy az érintett kormányoknak teljes egészében racionális alapon kell meghozniuk a döntést, alaposan mérlegelve a számokat. Hiszen a következmények a beruházás teljes életciklusára szólnak. A jelentés megjegyzi, hogy az unióban egyre több szél-, illetve naperőmű épül, az áramtermelés azonban még mindig csupán 15 %-ban támaszkodik megújuló forrásokra. Az atomerőművek pedig a villany 27 %-át állítják elő.
Reuters El akarja adni magyarországi leányvállalatát és többi kelet-európai érdekeltségét a holland Aegon biztosító, miután már két éve kiszállt a cseh és a szlovák piacról. Ezt két bennfentes közölte, névtelenséget kérve. A cég, amelynek új igazgatója azt ígérte, hogy felülvizsgálja a külföldi üzleti stratégiát, ily módon kíván megbirkózni a járvány következményeivel, miután bevételei erősen visszaestek. A magyar és a lengyel, román és török pozíciók feladása nagyjából 650 millió eurót hozna a konyhára. A vevő az lehet, aki egyfajta árverés formájában a legtöbbet ígéri. A lebonyolításban a JPMorgan működik közre. Az érdeklődők között van a holland NN, a belga KBC és a német Allianz.  
Süddeutsche Zeitung A tomboló magyar kulturkampf, azon belül az SZFE körüli küzdelem lesz a téma holnap a passaui Európa-heteken, ezért felkérték Bagossy Lászlót, az egyetem volt tanszékvezetőjét, valamint Ladányi Jakab diákot, hogy a zoom segítségével számoljanak be a helyzetről. A beszélgetés házigazdája, Stephan Ozsváth lesz, aki éveken át dolgozott az ARD bécsi regionális stúdiójában. (A linket vagy a fesztivál honlapjáról lehet letölteni - www.ewpassau.de -, vagy kívánságra e-mailben megküldik: ew@ew-passau.de.)

Az amerikai szenátus megszavazta Amy Coney Barrett alkotmánybíró jelöltségét

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.27. 06:43

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
A szenátorok párthovatartozás szerint, 52:48 arányban szavazták meg az új alkotmánybírót.
Az amerikai szenátus megszavazta Amy Coney Barrett konzervatív alkotmánybíró jelöltségét hétfőn az esti órákban, a bíró le is tette a hivatali esküjét. A szenátorok párthovatartozás szerint, 52:48 arányban szavazták meg az új alkotmánybírót. Egyetlen republikánus politikus, Maine állam szenátora, Susan Collins voksolt együtt a demokratákkal és nemleges szavazatot adott le. Donald Trump amerikai elnök üdvözölte a döntést. "Történelmi nap ez Amerika számára" - jelentette ki a Fehér Házban az esketési ceremónián. Amy Coney Barrett röviddel a szenátusi szavazás után Clarence Thomas főbíró irányításával tette le a hivatali esküt a Fehér Házban. Az új alkotmánybíró az eskütételkor ismételten ígéretet tett arra, hogy személyes meggyőződését nem érvényesíti bírói gyakorlatában. Ha nem így cselekedne, akkor "nem tenne eleget hivatali feladatának" - szögezte le. Kifejtette, hogy független lesz az elnöktől, aki jelölte, és a republikánus szenátoroktól, akik megszavazták őt. "Munkámat félelem és részrehajlás nélkül fogom végezni" - jelentette ki. Az ünnepséget a nagy amerikai televíziós társaságok élőben közvetítették. Donald Trump beszédében méltatta Coney Barrett szakmai felkészültségét. Úgy fogalmazott: a 49 éves jogásznőnek, aki eddig szövetségi kerületi fellebbviteli bíró volt, "kifogástalan a szakmai felkészültsége, nagylelkű a (katolikus) hite és nemes a jelleme". Beszédében Trump az Egyesült Államok "ragyogó örökségéről" is beszélt. "Soha nem szabad elveszíteni hitünket a történelmünkben, az örökségünkben és a hőseinkben" - mondta. Az esti szenátusi szavazás előtt Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének frakcióvezetője felszólalásában szintén Amy Coney Barrett felkészültségét hangsúlyozta. Briliáns bírónak nevezte a jelöltet, kiemelve, hogy soha nem keveredett politikai vitákba. Lindsey Graham, a szenátus igazságügyi bizottságának republikánus elnöke történelmi napnak nevezte Coney Barrett megválasztásának napját. Chuck Schumer, a szenátus kisebbségben lévő demokrata párti frakciójának vezetője úgy vélekedett, hogy álszent döntés született, mert szerinte Donald Trump nem a képességei és a felkészültsége alapján jelölte Barrettet, hanem azért, mert a bírónő radikális jobboldali véleményt képvisel, nevezetesen az abortusz, az emberi jogok vagy a klímavédelem ügyeiben. A hét gyermeket nevelő Coney Barrett konzervatív és katolikus hitében mélyen elkötelezett személyiség, aki jogászként azt vallja, hogy a törvényt betű szerint be kell tartani, nem pedig értelmezni kell, majd az értelmezés alapján meghozni a döntést. Jelölését a demokraták kezdettől fogva elutasították. Részben arra hivatkoztak, hogy az elnök a választások előtt jelölte őt - amelyhez egyébként Trumpnak alkotmányos joga volt - részben pedig konzervativizmusa miatt nem támogatták a bírónőt. Amy Coney Barrett már kedden munkába áll. Megválasztásával a kilenctagú alkotmánybíróságban 6:3 arányban többségben lesznek a konzervatív bírák. Elődje, a szeptemberben elhunyt Ruth Bader Ginsburg liberális bíró volt. Az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság az amerikai politika és társadalom életét befolyásoló irányadó döntéseket hoz, bíráinak megbízatása élethosszig tart. Amy Barrett a harmadik konzervatív alkotmánybíró - Neil Gorsuch és Brett Kavanaugh után -, akit Donald Trump jelölt, és akit a szenátus meg is szavazott. A demokrata párti politikusok közül sokan már hétfőn este reagáltak a szavazásra és az azt követő eskütételre. Kamala Harris, a demokraták alelnökjelöltje a szavazás után erősen bírálta a döntést, és azt mondta újságíróknak: "ezt nem fogjuk elfelejteni". Harris törvénytelennek minősítette az alkotmánybíró megválasztásának egész folyamatát. Alexandria Ocasio-Cortez, a Demokrata Párt radikális balszárnyához sorolt képviselő a Twitteren támogatásáról biztosította a demokrata párti politikusok által megfogalmazott felvetést, hogy "töltsék fel", azaz bővítsék ki az alkotmánybíróság létszámát a konzervatív bírók "kiegyensúlyozására". Elizabeth Warren, massachusettsi demokrata párti szenátor ehhez csatlakozva kijelentette: minden megoldás szóba jöhet.